Megnéztük közelebbről a politikába készülő Gattyán György NER-es kapcsolatait

Gattyán György váratlan digitalizációs kezdeményezéséről már itt írtunk részletesebben, majd bemutattuk azt is, hogy mit mondott az üzletember a politikai terveiről Friderikusz Sándor podcastműsorában. Gattyán a csütörtöki műsorban utalt arra, hogy a párttá szerveződés akár a választásokig is megoldható, és a kutatásaik alapján akár még nyerni is lehetne, mert az embereknek elegük van abból, hogy folyton az „egyik múlt” és a „másik múlt” között kell választani.

Azóta többen, így Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt is arról beszélt, hogy ez az egész a Fidesz érdeke. Márki-Zay ugyanis az ATV-ben azt mondta Gattyánra utalva: biztos abban, hogy a következő időszakban sokan fognak elindulni a választáson, mert a Fidesznek az az érdeke, hogy minél több részre szeletelje az ellenzéki szavazatokat. Márki-Zay ugyanebben az adásban jelentette ki, hogy éppen ezért nem fogja megkeresni egy beszélgetésre Gattyán Györgyöt.

„Gyuri ezt megdöbbenéssel konstatálta – mesélték a környezetében. – Amikor ugyanis megjelent a Friderikusz-podcast ajánlója, Márki-Zay Péter kampánystábja bejelentkezett a Docler kommunikációs csapatához egy beszélgetésre. Még meg sem tudtuk fontolni a választ, vagy megbeszélni Gyurival, amikor azt látta, hogy Márki-Zay Péter már arról beszél, hogy Gattyán a Fidesz érdekeit szolgálja.” Gattyán egyik ismerőse azt is elmondta, hogy Gattyán György mostanában többnyire Los Angelesben van, kisbabája született, szeretne minél több időt a családjával tölteni, akik Los Angelesben vannak, állítólag a Friderikusz-podcast miatt is csak egy bő napra érkezett Magyarországra. (Gattyánt természetesen kerestük interjúra, egyelőre nem kaptunk lehetőséget.)

Gattyán György a rendszer része vagy éppen üldözöttje?

Gattyán György politikai bejelentkezésének kulcskérdése, hogy vajon – mint arra Márki-Zay is utalt – az ellenzék megosztására készül-e. Az igenleges válasz azért lenne meglepő, mert az elmúlt években az adóhatósággal rengeteget pereskedő, harcoló üzletember ezzel meghazudtolná az eddigi életét, és elvtelen fordulatot venne.

Gattyán környezetéből hallottuk azt is, hogy maga Gattyán az RTL Klub mellett az MTVA-nál is vett volna spotokat, de ezek végül nem mentek le. „Mindkét csatornával élő szerződésünk volt, de az MTVA a leadás előtt visszamondta az egészet” – hallottuk. Az üzletember környezete ezt úgy élte meg, hogy a köztévé azt szereti, ha üzeneteivel elgondolkodtatja a baloldali tévénézőket, de a jobboldaliakat nem bizonytalanítja el.

Gattyán nemrég beszélt arról, hogy egy nem NER-es üzletembernek ma Magyarországon három útja van, ha egy államnak kitett ágazatban (egészségügyben, építőiparban, közbeszerzések körül) dolgozik vagy dolgozott:

• vagy kiszáll, eladja a cégeit, és abban bízik, hogy piaci árat kap;
• vagy apró kompromisszumokkal, de nem súlyos morális meghasonlással dolgozik tovább (például részt vesz pályázatokon, amolyan második körös beszállítóként az állammal is áttételes kapcsolatba kerül);
• vagy külföldre megy.

Láttunk mindenre példát, de ha konkrétan Gattyán Györgyöt is be kellett volna sorolni egy klaszterbe, ő a harmadik vagy legfeljebb egy negyedik csoport tagja lehetett volna. Hiszen teljesen piaci alapon dolgozik, nagyon nemzetközi a cégcsoportja, és sok külföldi lábbal (Luxemburg, Los Angeles, Párizs) rendelkezik. És egy dollármilliárdosról azt feltételeznénk, hogy amennyiben valakinek, hát neki nincs szüksége együttműködésre a hatalommal. És nem ez a kör szokott a kamupártok, a fals politikai akciók letéteményese lenni.

Ennek ellenére több olyan információ is előkerült, miszerint Gattyán az üzleteivel számos helyen a magyar államba ütközött, ütközik, így igenis érdeke, hogy kooperáljon a NER-rel. Ezeket az információkat vetettük fel Gattyán környezetében dolgozó forrásainknál (elvileg a digitalizációs és a docleres kommunikátorok szétválnak, de egyelőre erős átfedés tapasztalható):

• Értékes hazai ingatlanjainak nagy részét blokkolja az állami zárlat; ha Gattyán azt szeretné, hogy az adóhivatal ezeket végre felszabadítsa, egy hosszú háború végén békét kell kötnie.
• Nagy szerelmét, a teqball sportág elterjesztését felkarolta a magyar állam, például a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és az MLSZ, vagyis a Magyar Labdarúgó Szövetség, a világhódító út során további állami segítség kell a milliárdosnak. Gattyán környezetében ezen mosolyognak, a 300 asztal, amit a KKM terít, 90 millió forintot ér, egy asztal ára ugyanis 300 ezer forint. „Bárki komolyan gondolja, hogy a Docler hétórányi bevétele miatt kötne furcsa alkut a főnök?” – kérdezett vissza egy forrásunk. Más azt mondta „a külügy egy fillért nem fizet az asztalokért. Mi adjuk a külügynek, hogy sportdiplomáciai helyzetekben közösen adjuk át.”
• Gattyán György a Kodolányi János Egyetem megszerzésével és vezetésével megérkezett a felsőoktatásba, ezt nem tehette volna meg az állam jóváhagyása nélkül – szólt egy újabb hír a NER-es kötődésről. Erre az üzletember környezetében azt mondták, hogy „a Kodolányinak semmi köze az államhoz, egy magánegyetem, amelyet az alapítóktól megvettünk, nulla forint állami forrást kap, senkinek a jóváhagyása nem kellett”.
• A Válasz Online pénteken egy magántőke-alapos történetben is kitért Gattyán szerepére. Itt a NER-rel valóban van kapcsolat, bár nem teljesen úgy, ahogy a cikk írja. A Columbus Magántőkealap (a NER) nem ajándékba adott 900 milliót, hanem 30 százalékos tulajdonrészt vett a NetLockban, és emiatt a részben saját cégükbe raktak pénzt a NER-es tulajdonosok, a cél amúgy a cég nemzetközi terjeszkedése volt. Ettől függetlenül az ügylet tényleg furcsa, a Columbus 900 milliót, Gattyánék csak 79 milliót tettek be, miközben utóbbi van többségben a cégben.

Az előbbiek alapján Gattyán környezetében nem gondolják, hogy pusztán üzleti nyereség miatt Gattyán lepaktálna a NER-rel. „Jelenleg kissé túlzásnak tűnik, amikor politikusok, újságírók azonnal kijelentik, hogy Gattyán György még két teqballasztalt szeretne eladni az állam segítségével, így befolyásolja a 2022-es választást” – mondta egy forrásunk.

Azok az ellenzékiek, akik Gattyán hitelességét temetnék, elsősorban a teqballt emlegetik. De miért kötődik a teqball a NER-hez?

Gattyán állítólag mindig is nagyon szeretett egy-egy munkatársába, egy véleményvezérbe „belehabarodni”, ilyen volt a tréner Lengyel Sándor, a „divatos” Magyari Tamás (Il Bacio), most éppen a két teqballfeltaláló társ (Huszár Viktor, Borsányi Gábor) ilyen közeli bizalmi ember. Ők állítólag benne vannak a politika bizalmi világában is.

A kormánypárti sajtó imádja a sportágat, Szijjártó Péter éppen Obnyinszkban adott át egy teqballasztalt. (Hogy hol? Obnyinszkban.) A teqball sportág jótékonysági bizottságának elnöke pedig Menczer Tamás, a tárca államtitkára.

Akikkel mi beszéltünk, azok szerint Gattyánnak „tényleg be van kattanva ez a digitalizáció”, a 106 kérdezőbiztos pedig komolyan az IT-szektorról fog kérdéseket feltenni – mondják, vagyis kicsit túl lett dimenzionálva a „képviselő” kifejezés. Egy másik docleres viszont azt mondta: „Azt, hogy Gyuri mit tervez ezzel az egésszel, arról fogalmam sincs.”

Nem mellékes ugyanakkor, hogy a már idézett podcastban azért a mindig visszafogott Gattyán érezteti kifogásait a rendszerrel. Beszélt arról, hogy az Il Bacio lényegében az adóhivatal miatt zárt be és lett kudarcos (ezt a kifejezést persze Gattyán soha nem használja, azt szokta mondani, hogy minden sztorijával keresett vagy tanult).

De szót ejt arról, hogy jogtalanul hallgatták le, hogy az állam bűncselekményt követett el ellene, hogy belefáradt már annak a kutatásába, hogy az adóhivatalnak mi a célja azzal, hogy miért üldözik őt, „az emberek félnek, és ez rossz” – mondta.

De mi van a NER-es 900 millióval?

Az előbb már utaltunk rá, hogy a Válasz Online azt írta: a cégbírósági adatok arról tanúskodnak, hogy a regnáló kormány által is pénzelt Columbus Magántőkealap 900 millió forint pénzbeli hozzájárulással segítette meg Gattyán e-aláírási rendszereket fejlesztő, európai piacokra készülő Netlock Kft.-jét.

Fontos megjegyezni, hogy a NER lényegében itt a saját kisebbségi részesedésében levő cégbe rakott pénzt, nem Gattyánnak ajándékozta. De érdemes ezt a 900 millió forintot abból a szempontból is megvizsgálni, mit jelent Gattyán pénztárcája számára.

A 900 millió forint az 3 millió dollár, Gattyán György cégcsoportja pedig egy nap alatt 1,5 millió dollár forgalmat generál, vagyis két nap alatt ér el ekkora bevételt.

Ha nem a forgalmat, csak a profitot nézzük, lehet, hogy egy hetet is igényel ennyi adózott, bármire elkölthető pénz megszerzése Gattyánnak.

Kicsit közelebb hozva a hétköznapi emberhez a számolgatást: ha ön 600 ezer forintot keres, akkor egy napra 20 ezer forint jut. 40 ezer forintért eladná a lelkét? És 140 ezerért?

Egyelőre nem tudjuk, mire készül Gattyán, de amikor a motivációját és NER-es kapcsolódásait vizsgáljuk, érdemes figyelembe venni azt is, hogy az üzletember más nagyságrendekben számol.