Megszakadt a kapcsolat az online tárgyaláson, mire a nyomozók jól kibeszélték a bírónőt. Aki közben mindent hallott
2022. január 1. – 20:00
A büntetőpereknél óriásira nőtt az igény a távmeghallgatás iránt, főként a Covid miatt. Előfordul, hogy nincs szabad technika, így jobb híján marad a vezetőszár és az előállítás – lásd az énekes Fekete Dávid esetét Győrben. A Telex által megkérdezett szereplők kalandosabb távtárgyalásokat is átéltek: hol a természet szólt közbe, hol a technika ördöge nézett be, hogy egy jót nevessen.
Láttuk a megtört és lefogyott Fekete Dávidot november elején, amikor letartóztatását meghosszabbították, amely január 6-ig tart. Addig újra meg kell őt hallgatnia a bíróságnak, és talán most nagyobb szerencséje lesz a telekommunikációval, mert ami azt illeti, a volt megasztáros egyáltalán nem szeretett volna személyesen megjelenni legutóbb sem. Távmeghallgatást kért, de a győri börtönben épp nem volt szabad helyiség és technika.
A csalássorozattal gyanúsított énekesnek egyébként nyár óta igen olvasmányossá kerekedett a nyomozók szerinti bűnlajstroma, a listát a Győri Új Szó szedte össze.
A Quaestor-ügyet egy távbíró tárgyalja
Az igény szinte hónapról hónapra nő. Ma már teljesen magától értetődő, ha nemcsak a vádlott vagy a tanú nincs ott személyesen a teremben, élni kezdtek a lehetőséggel az ügyvédek, a szakértők. A Győri Fellebbviteli Főügyészségről pedig a járványhelyzet súlyosbodása óta nem is jelentkezhet be másképp az ügyész a nyilvános ülésre, csak monitorról – így döntött a vezetés.
Egy nagyon is ismert ügyben – Queastoréban – pedig szintet léptek. A Tarsoly-féle brókerbotrány tárgyalásai 2016 nyara óta tartanak a Fővárosi Törvényszéken, és a több győri szereplőt is érintő ügyben egy ideje már nem a vádlott vagy a tanú az, aki képernyőn jelenik meg a tárgyalóban ülő idézettek előtt. Hanem maga a bírónő. Dr. Idzigné dr. Novák Csillát a maratoni eljárás ideje alatt kúriai bíróvá nevezték ki, a Tarsoly-ügyet persze továbbra is ő tárgyalja, szinte napi rendszerességgel. Viszont már a Markó utca 16. szám alatti Kúria tárgyalótermében ülve jelentkezik be a Markó utca 27-be. Így egy ideje mind a két végpontot igénybe veszi ez a per.
Harmadannyi rabot sem állítanak már elő
A Győri Törvényszék alá tartozó bíróságokon a szóvivő szerint ma még szerencsére nem jellemző, hogy a tárgyalásokra ne tudnának egy rendszert lefoglalni, és így kérése ellenére kell bejönnie az érintettnek.. Viszont a letartóztatások beosztási rendje annál is sűrűbb, és ott már elő-előfordul ez, Győrben körülbelül havi egy-két alkalommal. Fekete Dávid rá az egyik példa. Ilyenkor az esetek kisebb részében a bíróságnak, nagyobb részben a börtönnek nincs épp szabad eszköze, és ezen semmi csodálni való sincs, főleg az olyan nagy országos intézetek esetében, mint a szombathelyi vagy a fővárosi BV.
Hiszen eleve a börtönökkel folytatják le a bíróságok a legtöbb távtárgyalást.
A BV pedig nem „sakkozhat” az időpontokkal, mivel a technikát a bíróságok és a nyomozóhatóságok foglalják le.
Mégse kérdés, hogy az állam a büntetésvégrehajtáson keresztül nyert a legtöbbet a 2018-as törvényben rögzített lehetőségből. Azelőtt minden egyes beidézett fogvatartott rabomobilba ült, és a kocsi indult az ország valamelyik bíróságára, ott felvette őket az illetékes BV-intézet, majd a heti egy körjárattal visszavitték őket a helyükre.
Jelentősen csökkent tehát a benzin- és amortizációs költség annak fényében, hogy amíg 2019-ben még 23.780 bírósági előállítást hajtottak végre az országban, addig 2021-ben már csak 6871-et – tájékoztatott a BVOP kommunikációs főosztálya.
Kamerából soha nem lesz elég
2021-ben január 1. és november 30. között összesen 24401 esetben alkalmazták a rendszert a magyar BV-intézetekben.
A Győri Törvényszék adatai szerint 2019-ben a megye 363 távmeghallgatásából 334-et a börtönökkel folytattak le, és volt olyan hónap, hogy 20-ból mind a 20-at. Aztán jött a Covid, a 363-as szám 797-re ugrott, 2021-ben meg 800 felett jár Győrben – számolt be dr. Máté Kinga bírósági szóvivő.
Az előállított vádlottak után a tanúk és a szakértők is kezdtek élni a lehetőséggel, 2021-ben Győr-Moson-Sopronban 14 szakértőt is bekapcsoltak – ami 2019-ben még fel sem merült. A tanúk közül 2019-ben 25-öt, 2020-ban 45-öt, 2021-ben már 70-et hallgattak meg telekommunkáció útján a megyében.
Vajon lépést tart-e ezzel felszereltség, van-elég kamera? Győrben nemrég javult a helyzet, mert a két járásbírósági épületből már mind a kettőt felszerelték. Így adott a telekommunikációs tárgyaló a törvényszéken, Sopronban, Mosonmagyaróváron és a győri járáson. A börtönökben a már meglévő 60 videókonferencia-végpont mellé további 8 komplett rendszert építettek ki 2021-ben, és jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyében és Zala megyében várható újabb bővítés. A már meglévő rendszerek kapacitását is növelni fogják további 30 százalékkal – közölte a Telexszel a BVOP sajtóosztálya.
Külföldiek meghallgatásakor más módszer már fel sem merül, csak a távmeghallgatás. Az egyik győri bíró nemrég a finnországi Turkuval létesített összeköttetést, és mint Máté Kinga szóvivő mesélte: akkora volt a másik végponton a hóvihar, hogy az adás állandóan akadozott. Természetesen más országokból korábban sem idéztek be kötelező érvénnyel minden tanút. A kérdéseket átküldték, és visszaérkezett a megválaszolt hiteles jegyzőkönyv. Mondani sem kell, hogy ettől pont annyival vált nehézkesebbé, rugalmatlanabbá a párbeszéd, amennyivel egy írásban létrejött interjú lesz mindig szegényesebb az élő beszélgetésnél.
A polgári bírók nem annyira szeretik
Eddig csakis a büntetőügyekről beszéltünk, a polgári pereknél ugyanis a műfaj nem vert gyökeret. A szám töredéke az előbbinek: Győrben 2020-ban az említett 794-ből 23-at végeztek polgári ügyszakban. Dr. Máté Kinga maga is polgári bíró, és szerinte a személytelenség ezekben az ügyekben nagyobb gátat jelent, és hatékonyabb az eljárás, ha mindegyik fél együtt van jelen. Egy családjogi ügyben például nemrég egyezséget kötöttek a tartásdíjról vitázó felek, és lehetséges, hogy ezt telekommukáció útján nem sikerült volna így zárni.
Dr. Gartner István ügyvéd maga is élni kezdett 2020-ban a lehetőséggel, és már feleannyit sem utazik egy év alatt, mint korábban.
„Nemrég a több mint kétszázötven kilométerre lévő Bonyhádra jelentkeztem be a győri rendőrségről. Egyre több az olyan rugalmas bíró, aki azt is engedélyezi, hogy az irodámban legyek, sőt: egy szabadlábon lévő vádlottat – akit közlekedési ügyben védtem – úgy ítéltek el jogerősen, hogy ő itt állt mellettem a győri irodámban” – meséli az ügyvéd.
Ne őt mutassák, a másik beszél!
Ez persze azért lehetséges, mert már nemcsak a hivatalosan kialakított végpontokat köthetik össze, de egy linkkel meghívót kaphatnak a szereplők a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. zárt rendszerébe, akár egy Zoom értekezletre. Ennek a módszernek viszont egy baja van – mesélték a Telexnek. Az adás minősége nagyban függ attól, hogy az illető otthonában mennyire erős vagy gyors a csatlakozás. Rossz esetben ugyanúgy lefagy a rendszer egy ítélethirdetés közepén, mint egy távmatekórán. Azt pedig tudjuk, milyen.
Ezt tetézi még a bírósági rendszer kisebb fogyatékossága, hogy automatikusan vált arra a kamerára, amelyiknél hangot érzékel. Így egy többszereplős távmeghallgatásnál a bíró néha nem a beszélőt látja, hanem azt az embert, amelyik alatt éppen nagyot csikorgott a szék. Sőt olyan is megtörtént, hogy amíg valaki vallomást tett, addig egy maga elé meredő fogvatartottat mutatott a kamera, mert mögötte épp felharsant a rabok kiáltása.
„A technika mindig tartogat meglepetést, 2020-ban a győri rendőrségről jelentkeztünk be a soproni bíróságra, ahol a védencem kényszerintézkedéséről döntöttek” – idézi fel dr. Gartner István. „Hirtelen elment a kép és a hang. Mindenki azt hitte nálunk, hogy a bíróságon sem hallanak minket. Hát el is kezdtek abban az öt-tíz percben a nyomozók és a gyanúsított szabadabban beszélni az eljárásról, a bírónőről. Bevallom, én szerencsére visszafogtam magam, mert éreztem, hogy valami nem stimmel.
Utána visszajött minden, és a bíró derűsen közölte, hogy mindent hallott.
Emlékszem, a védencem – amikor azt hitte, nem hallják – azt fejtegette: reméli, minden rendben lesz, mert ez a bíró nem tartóztat le mindenkit. Sajnos csalódnia kellett, mert letartóztatta.”
Közben tisztába tenném a babát
A távmeghallgatásoknál egyébként minden szót rögzíteni is kell, és ennek komoly előnye – mondja dr. Gartner István –, hogy a rendőrök még véletlenül sem mondanak olyat a kihallgatás során, ami nyomásgyakorlásnak tűnhet. Tudják, hogy felveszi a kamera.
A kép- és hanganyagot pedig szigorúan megőrzik, így azt a hanghatást sem szabad törölni, amit nemrég egy megetetett kisbaba produkált. Anyukáját hallgatták meg egy családjogi perben tanúként, és ő épp a nemrég született gyermekére tekintettel nem vehetett részt személyesen a győri tárgyaláson. Meghallgatása közben mindenki hallotta a tárgyalóban, hogy a csecsemő pelenkája egyik pillanatról a másikra megtelt. Ezt a kismama jelezte is, és míg az adás nem szakadt meg, ő a kicsit a képernyő előtt tette tisztába. Egy empatikus, gyakorló anyuka volt a bíró, aki maga is úgy gondolta, hogy bármilyen fontos a perrendtartás, előbbre való, hogy a gyermek popsiját semmi se csípje ki.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.