Megszakadt a kapcsolat az online tárgyaláson, mire a nyomozók jól kibeszélték a bírónőt. Aki közben mindent hallott

Láttuk a megtört és lefogyott Fekete Dávidot november elején, amikor letartóztatását meghosszabbították, amely január 6-ig tart. Addig újra meg kell őt hallgatnia a bíróságnak, és talán most nagyobb szerencséje lesz a telekommunikációval, mert ami azt illeti, a volt megasztáros egyáltalán nem szeretett volna személyesen megjelenni legutóbb sem. Távmeghallgatást kért, de a győri börtönben épp nem volt szabad helyiség és technika.

A csalássorozattal gyanúsított énekesnek egyébként nyár óta igen olvasmányossá kerekedett a nyomozók szerinti bűnlajstroma, a listát a Győri Új Szó szedte össze.

A Quaestor-ügyet egy távbíró tárgyalja

Az igény szinte hónapról hónapra nő. Ma már teljesen magától értetődő, ha nemcsak a vádlott vagy a tanú nincs ott személyesen a teremben, élni kezdtek a lehetőséggel az ügyvédek, a szakértők. A Győri Fellebbviteli Főügyészségről pedig a járványhelyzet súlyosbodása óta nem is jelentkezhet be másképp az ügyész a nyilvános ülésre, csak monitorról – így döntött a vezetés.

Egy nagyon is ismert ügyben – Queastoréban – pedig szintet léptek. A Tarsoly-féle brókerbotrány tárgyalásai 2016 nyara óta tartanak a Fővárosi Törvényszéken, és a több győri szereplőt is érintő ügyben egy ideje már nem a vádlott vagy a tanú az, aki képernyőn jelenik meg a tárgyalóban ülő idézettek előtt. Hanem maga a bírónő. Dr. Idzigné dr. Novák Csillát a maratoni eljárás ideje alatt kúriai bíróvá nevezték ki, a Tarsoly-ügyet persze továbbra is ő tárgyalja, szinte napi rendszerességgel. Viszont már a Markó utca 16. szám alatti Kúria tárgyalótermében ülve jelentkezik be a Markó utca 27-be. Így egy ideje mind a két végpontot igénybe veszi ez a per.

Harmadannyi rabot sem állítanak már elő

A Győri Törvényszék alá tartozó bíróságokon a szóvivő szerint ma még szerencsére nem jellemző, hogy a tárgyalásokra ne tudnának egy rendszert lefoglalni, és így kérése ellenére kell bejönnie az érintettnek.. Viszont a letartóztatások beosztási rendje annál is sűrűbb, és ott már elő-előfordul ez, Győrben körülbelül havi egy-két alkalommal. Fekete Dávid rá az egyik példa. Ilyenkor az esetek kisebb részében a bíróságnak, nagyobb részben a börtönnek nincs épp szabad eszköze, és ezen semmi csodálni való sincs, főleg az olyan nagy országos intézetek esetében, mint a szombathelyi vagy a fővárosi BV.

Hiszen eleve a börtönökkel folytatják le a bíróságok a legtöbb távtárgyalást.

A BV pedig nem „sakkozhat” az időpontokkal, mivel a technikát a bíróságok és a nyomozóhatóságok foglalják le.

Mégse kérdés, hogy az állam a büntetésvégrehajtáson keresztül nyert a legtöbbet a 2018-as törvényben rögzített lehetőségből. Azelőtt minden egyes beidézett fogvatartott rabomobilba ült, és a kocsi indult az ország valamelyik bíróságára, ott felvette őket az illetékes BV-intézet, majd a heti egy körjárattal visszavitték őket a helyükre.

Jelentősen csökkent tehát a benzin- és amortizációs költség annak fényében, hogy amíg 2019-ben még 23.780 bírósági előállítást hajtottak végre az országban, addig 2021-ben már csak 6871-et – tájékoztatott a BVOP kommunikációs főosztálya.

Kamerából soha nem lesz elég

2021-ben január 1. és november 30. között összesen 24401 esetben alkalmazták a rendszert a magyar BV-intézetekben.

A Győri Törvényszék adatai szerint 2019-ben a megye 363 távmeghallgatásából 334-et a börtönökkel folytattak le, és volt olyan hónap, hogy 20-ból mind a 20-at. Aztán jött a Covid, a 363-as szám 797-re ugrott, 2021-ben meg 800 felett jár Győrben – számolt be dr. Máté Kinga bírósági szóvivő.

Az előállított vádlottak után a tanúk és a szakértők is kezdtek élni a lehetőséggel, 2021-ben Győr-Moson-Sopronban 14 szakértőt is bekapcsoltak – ami 2019-ben még fel sem merült. A tanúk közül 2019-ben 25-öt, 2020-ban 45-öt, 2021-ben már 70-et hallgattak meg telekommunkáció útján a megyében.

Vajon lépést tart-e ezzel felszereltség, van-elég kamera? Győrben nemrég javult a helyzet, mert a két járásbírósági épületből már mind a kettőt felszerelték. Így adott a telekommunikációs tárgyaló a törvényszéken, Sopronban, Mosonmagyaróváron és a győri járáson. A börtönökben a már meglévő 60 videókonferencia-végpont mellé további 8 komplett rendszert építettek ki 2021-ben, és jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyében és Zala megyében várható újabb bővítés. A már meglévő rendszerek kapacitását is növelni fogják további 30 százalékkal – közölte a Telexszel a BVOP sajtóosztálya.

Külföldiek meghallgatásakor más módszer már fel sem merül, csak a távmeghallgatás. Az egyik győri bíró nemrég a finnországi Turkuval létesített összeköttetést, és mint Máté Kinga szóvivő mesélte: akkora volt a másik végponton a hóvihar, hogy az adás állandóan akadozott. Természetesen más országokból korábban sem idéztek be kötelező érvénnyel minden tanút. A kérdéseket átküldték, és visszaérkezett a megválaszolt hiteles jegyzőkönyv. Mondani sem kell, hogy ettől pont annyival vált nehézkesebbé, rugalmatlanabbá a párbeszéd, amennyivel egy írásban létrejött interjú lesz mindig szegényesebb az élő beszélgetésnél.

A polgári bírók nem annyira szeretik

Eddig csakis a büntetőügyekről beszéltünk, a polgári pereknél ugyanis a műfaj nem vert gyökeret. A szám töredéke az előbbinek: Győrben 2020-ban az említett 794-ből 23-at végeztek polgári ügyszakban. Dr. Máté Kinga maga is polgári bíró, és szerinte a személytelenség ezekben az ügyekben nagyobb gátat jelent, és hatékonyabb az eljárás, ha mindegyik fél együtt van jelen. Egy családjogi ügyben például nemrég egyezséget kötöttek a tartásdíjról vitázó felek, és lehetséges, hogy ezt telekommukáció útján nem sikerült volna így zárni.

Dr. Gartner István ügyvéd maga is élni kezdett 2020-ban a lehetőséggel, és már feleannyit sem utazik egy év alatt, mint korábban.

„Nemrég a több mint kétszázötven kilométerre lévő Bonyhádra jelentkeztem be a győri rendőrségről. Egyre több az olyan rugalmas bíró, aki azt is engedélyezi, hogy az irodámban legyek, sőt: egy szabadlábon lévő vádlottat – akit közlekedési ügyben védtem – úgy ítéltek el jogerősen, hogy ő itt állt mellettem a győri irodámban” – meséli az ügyvéd.

Ne őt mutassák, a másik beszél!

Ez persze azért lehetséges, mert már nemcsak a hivatalosan kialakított végpontokat köthetik össze, de egy linkkel meghívót kaphatnak a szereplők a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. zárt rendszerébe, akár egy Zoom értekezletre. Ennek a módszernek viszont egy baja van – mesélték a Telexnek. Az adás minősége nagyban függ attól, hogy az illető otthonában mennyire erős vagy gyors a csatlakozás. Rossz esetben ugyanúgy lefagy a rendszer egy ítélethirdetés közepén, mint egy távmatekórán. Azt pedig tudjuk, milyen.

Ezt tetézi még a bírósági rendszer kisebb fogyatékossága, hogy automatikusan vált arra a kamerára, amelyiknél hangot érzékel. Így egy többszereplős távmeghallgatásnál a bíró néha nem a beszélőt látja, hanem azt az embert, amelyik alatt éppen nagyot csikorgott a szék. Sőt olyan is megtörtént, hogy amíg valaki vallomást tett, addig egy maga elé meredő fogvatartottat mutatott a kamera, mert mögötte épp felharsant a rabok kiáltása.

„A technika mindig tartogat meglepetést, 2020-ban a győri rendőrségről jelentkeztünk be a soproni bíróságra, ahol a védencem kényszerintézkedéséről döntöttek” – idézi fel dr. Gartner István. „Hirtelen elment a kép és a hang. Mindenki azt hitte nálunk, hogy a bíróságon sem hallanak minket. Hát el is kezdtek abban az öt-tíz percben a nyomozók és a gyanúsított szabadabban beszélni az eljárásról, a bírónőről. Bevallom, én szerencsére visszafogtam magam, mert éreztem, hogy valami nem stimmel.

Utána visszajött minden, és a bíró derűsen közölte, hogy mindent hallott.

Emlékszem, a védencem – amikor azt hitte, nem hallják – azt fejtegette: reméli, minden rendben lesz, mert ez a bíró nem tartóztat le mindenkit. Sajnos csalódnia kellett, mert letartóztatta.”

Közben tisztába tenném a babát

A távmeghallgatásoknál egyébként minden szót rögzíteni is kell, és ennek komoly előnye – mondja dr. Gartner István –, hogy a rendőrök még véletlenül sem mondanak olyat a kihallgatás során, ami nyomásgyakorlásnak tűnhet. Tudják, hogy felveszi a kamera.

A kép- és hanganyagot pedig szigorúan megőrzik, így azt a hanghatást sem szabad törölni, amit nemrég egy megetetett kisbaba produkált. Anyukáját hallgatták meg egy családjogi perben tanúként, és ő épp a nemrég született gyermekére tekintettel nem vehetett részt személyesen a győri tárgyaláson. Meghallgatása közben mindenki hallotta a tárgyalóban, hogy a csecsemő pelenkája egyik pillanatról a másikra megtelt. Ezt a kismama jelezte is, és míg az adás nem szakadt meg, ő a kicsit a képernyő előtt tette tisztába. Egy empatikus, gyakorló anyuka volt a bíró, aki maga is úgy gondolta, hogy bármilyen fontos a perrendtartás, előbbre való, hogy a gyermek popsiját semmi se csípje ki.