Csókay András: Ha tudtam volna, mi történt a hátam mögött a szétválasztó műtéten, mondtam volna, hogy fiúk, takarodó van

2021. november 20. – 06:49

Másolás

Vágólapra másolva

Tizenéve vitték közösen a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítványt, huszonhat órás, világszenzációt jelentő műtéten dolgoztak együtt, most meg ott tartanak, hogy perek zajlanak köztük, orvosi etikai bizottsághoz fordulnak egymás miatt, és egyikük nem hajlandó kimondani a másik nevét.

A bangladesi ikerpárt 2019-ben szétválasztó Csókay András idegsebészről és Pataki Gergely plasztikai sebészről van szó, pontosabban utóbbi nevet csak mi tesszük most ide, hiszen egyszer sem hajlandó kimondani Csókay András abban az interjúban, amit Veiszer Alinda készített vele, és amit itt tudnak megnézni jelképes támogatásért cserében. Csókay végig „az alapítvány”-ként utal a másik oldalra.

Csókay András részletesen meséli el, hogy a saját szemszögéből nézve mi vezetett ahhoz, hogy teljesen szétesett és egymás ellen fordult a bangladesi ikerpárt szétválasztó orvoscsapat.

A történetet nagyjából lehet ismerni már például a katolikus Magyar Kurírból, ezeket újra elmondja Veiszernek Csókay: először is „az alapítvány” az utolsó pillanatban, Csókay háta mögött kilobbizta, hogy ne a sok éve vele dolgozó, anatómiához értő képzőművész, Muhari-Papp Sándor Balázs építse fel puzzle-szerűen a kifűrészelt, feleslegessé vált koponyacsontokból az új koponyák hátsó részét. Csókay csak 21 hónap múlva, a művész kifakadásából tudta meg, hogy a műtéten nem engedték a kollégái, hogy Muhari-Papp rakja össze a koponyákat a sarokban egy külön asztalon, ahogy tervezték.

Másrészt a műtét után, szintén Csókay kérése ellenére folyamatosan sikert kommunikált „az alapítvány”, pedig szakmailag ez nem volt indokolt. (Tudni kell, hogy Csókay vallásos emberként fontosnak tartja a csoportos ima erejét, és ekkor megrettent attól, hogy nem imádkoznak majd az emberek a gyerekekért.)

Forrás: Veiszer Alida műsora
Forrás: Veiszer Alida műsora

Csókay műanyag koponyákon mutatta meg az interjúban Veiszernek, hogyan kellett volna felépíteni a koponyát, és ehhez képes mennyivel alacsonyabb lett a csont, mennyivel kevésbé nyújtott védelmet az agynak. Az egyik lány agya be is vérzett, majdnem meghalt, azóta képtelen az önálló életvitelre.

Mindezeket, vagyis a képzőművész kiszorítását és a kommunikáció miatti vitákat ráadásul rögzítette a műtétről dokumentumfilmet készítő Szász János, akinél aztán házkutatást tartottak a rendőrök egy ismeretlen feljelentő, „Tanú 1” feljelentése miatt, a nyersanyagot keresve, tulajdonjogi vitára hivatkozva. Csókay szerint azért, nehogy nyilvánosság elé kerüljenek a konfliktusok. A házkutatásról és utóéletéről itt, itt és itt olvashatják akkori cikkeinket.

A történtek durvaságát Csókay olyan mondatokkal szemlélteti az interjúban, mint

  • „ha ez (Muhari leállítása műtét közben) nem a hátam mögött történik, akkor odamentem volna, és mondtam volna, hogy fiúk, akkor most innen takarodó van”.
  • „Ez egy példátlan dolog, hogy egy idegsebészeti részbe messze a kompetenciát túlhaladó, más szakmából jövő orvos belekontárkodjon”
  • „Gyerekbántalmazást kimerítő levelet írt az alapítvány Szász János gyerekének, az valami egészen megdöbbentő volt. Elmond egy csomó hazugságot róla, és leírja, hogy meg kell tudni Szász János gyerekének, hogy az apja mit csinált”
  • „Elképesztő háború indult meg.”
  • „Vállalhatatlan ennyire félrevezetni a közvéleményt”.
  • „Én jónak tartom a magyar rendőrséget, védi például a tüntetőket. De az, hogy 11 rendőr lerohanjon egy kovidos családot egy nyolc és egy tizenhat éves gyerekkel... Hát olyan megfélemlítő ereje volt ennek. (…) itt valami borzasztó félrevezetés történt. Félre lehet vezetni a legjobb rendőrséget is.”
Forrás: Veiszer Alida műsora
Forrás: Veiszer Alida műsora

Csókay azt mondta, jogosan lehet őket megróni azért, mert túl sokáig hallgattak, és nem akarták a vitákat kivinni a közönség elé, „amikor az egész ország örült”. A vallásos orvos azt is mondta, azért áll szóba a médiával, mert minden interjúval tanúságot tesz a hite mellett, és hogy az Úrjézus segítségével jött rá a karrierje során szakmai mesterfogásokra.

„Ezt én feladatul kaptam.” Azt mondta, egy évig harcolt, hogy beleírhassa Jézus Krisztust a műtétről szóló szakmai tanulmányba, végül a megjegyzés rovatban elfogadták a boncmester, a főműtős és a többi közreműködő mellett. A cikket végül egyébként azért léptették vissza, mert ők Szász Jánost is bele akarták írni ebbe a felsorolásba, de formai okok miatt a végső verziót megtámadta „az alapítvány”, és onnantól tudták, hogy nem fogják tudni átvinni Szász nevével az írást.

Csókay elmeséli azt is, hogy amikor meghívták őket a Bálint házba, akkor megfenyegették a Bálint házat, amikor Áder János meghívta őket, akkor „oda is bementek tiltakozni” Szász János ellen. Az „alapítvány” feljelentette őt az orvosi kamara etikai bizottságánál is, arra hivatkozva, hogy megszegte azt a szabályt, hogy orvos nem bírálhat orvost a nyilvánosság előtt. De Csókay is tett egy feljelentést, ő azért, mert „az alapítvány honlapján fenn vagy egy hazugságokkal teli közlemény rólam”.

Kövess minket Facebookon is!