Csaknem 41 millió forint lelépési pénzt kapott a Médiatanács lemondott elnöke

2021. november 15. – 07:33

Csaknem 41 millió forint lelépési pénzt kapott a Médiatanács lemondott elnöke
Rogán Antal, a Fidesz akkori frakcióvezetője gratulál Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa akkor megválasztott elnökének az eskütétel után az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. szeptember 9-én – MTI Fotó: Kovács Attila

Másolás

Vágólapra másolva

Karas Monikát kártalanítás és végkielégítés is megillette döntéséért, amelynek következményeképpen a Fidesz újabb 9 évre nevezhet ki mást az NMHH és a Médiatanács élére. Karasnak már megvan a következő munkahelye.

Összesen bruttó 61,6 millió forintot kapott, vagyis nettó 40 964 000 forint lelépési pénzzel távozott Karas Monika a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács lemondott elnöke – írja a 24.hu.

A portálnak az NMHH azt írta, az elnököt lemondásakor kéthavi végkielégítés illeti meg, így mivel Karas (miután 2019 nyarán a fizetését egy csapásra több mint a háromszorosára emelte az Országgyűlés) havi bruttó 4 millió forintot keresett az NMHH, illetve havi 400 ezret a Médiatanács elnökeként, bruttó 8,8 millió forint végkielégítést kapott.

Ezenfelül azonban a médiatörvény szerint az NMHH és a Médiatanács elnökére elhelyezkedési tilalom vonatkozik. A jogszabály alapján egy éven át nem létesíthet munkaviszonyt, rendszeres gazdasági kapcsolatot olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként hozott döntése érintette, és ilyen gazdasági társaságban részesedést sem szerezhet, írja a portál. Emiatt – miként azt az NMHH 24.hu-nak küldött válasza is tartalmazza –

Karas Monika 12 havi, a hatóságtól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének megfelelő kártalanításban részesült.

Karas Monika nettó bére havi 2 660 000 forint volt NMHH-elnökként (ha semmilyen kedvezményt nem vett igénybe), és havi nettó 266 000 forint a Médiatanács vezetőjeként. Ez alapján összesen

nettó 35 112 000 forint kártalanítást utaltak távozásakor a számlájára. Ha ehhez hozzáadjuk végkielégítése nettó összegét, akkor 40 964 000 forint jön ki.

Az NMHH tájékoztatása szerint Karas „egyéb bérjellegű kifizetésben nem részesült”.

Korábban beszámoltunk arról, hogy Karas távozásával a Fidesz még a 2022-es választás előtt újabb 9 évre választhat elnököt az NMHH és a Médiatanács élére.

Karast még 2013 augusztusában nevezték ki elődje, Szalai Annamária halála után. Kinevezése 2022 szeptemberében járt volna le, a hatályos médiaszabályozás alapján pedig az NMHH elnökét mandátuma után nem lehetne újraválasztani. Karas Monika vezetése alatt a Médiahatóság és a Médiatanács kerülte az erős állásfoglalást, ha a kormánynak kellemetlen médiaügyekről volt szó.

Karas ügyeit a Médiatanács élén még ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze részletesen. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa márciusi jelentésében arról írt, hogy a Médiahatóság politikailag ellenőrzött testület, ami biztosítja a kormánypárti média fenyegető túlsúlyát, a kormány maga pedig lerombolta a szabad véleménynyilvánítás feltételeit. A jelentésről bővebben itt, az orbáni médiavilág kialakulásáról pedig itt olvashat.

Arról is beszámoltunk, hogy Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja a munkáját, a Médiahatóság élén pedig Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora követi majd. A 24.hu cikke szerint a számvevőszékről szóló törvény értelmében a 12 évre kinevezett alelnök havi keresete a megelőző év havi bruttó nemzetgazdasági átlagkeresetének tíz és félszerese. A KSH közlése szerint 2020. január és december között a bruttó átlagkereset 403 600 forint volt.

Karas Monika tehát havonta bruttó 4 237 800 forintot keres ezentúl – majdnem pontosan ugyanannyit, mint az NMHH és a Médiatanács vezetőjeként.

A Telex kérdésére egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, semmilyen kivetnivaló vagy tendencia nincs abban, hogy Karas Monika, a Médiahatóság elnöke fél évvel a választások előtt mondott le, így a helyére hosszabb időre jelölhetnek új, a mostani kormányzati cikluson bőven túlnyúló mandátumot betöltő új elnököt. Gulyás szerint semmi különös nincs abban, hogy bizonyos közjogi mandátumok a parlamenti ciklusokon túlnyúlnak. Ha most 3-4-5 hasonló visszalépés lenne, szerinte azt lehetne visszaélésszerűnek nevezni.