Kevésbé válaszolnak az önkormányzatok, ha azt gyanítják, hogy romáktól kaptak levelet

Roma emberekkel szemben a magyar településvezetőkben jelen lévő hátrányos megkülönböztetést mutatta meg egy kutatás, amiről a G7 számolt be.

A Central European University és az ELTE magyar politikatudósai által jegyzett kutatás eredetileg a Political Science Research and Methods nevű politika- és társadalomtudományi folyóiratban jelent meg. A csoport több mint 1200 magyar önkormányzatot keresett fel különböző kérdésekkel. Bicikliutakról érdeklődtek, helyi bölcsődei lehetőségekre kérdeztek rá, vagy a temető nyitva tartásáról és kerekesszékes hozzáférhetőségéről, illetve lehetséges esküvői helyszínekről érdeklődtek.

Ezek a kérdések nyilvános adatokra vonatkoznak, ezért feladótól függetlenül közadat igénylésnek minősülnek, és az önkormányzatoknak kötelességük válaszolni. A kutatók az emaileket olyan kamucímekről küldték, amelyekben sztereotipikus roma nevek szerepeltek, és ez a név szerepelt aláírásként is a levelekben. Minden felkeresett önkormányzat két levelet kapott, egyet romának, egyet pedig nem romának tűnő címről.

A nem romának tűnő kérdezők leveleinek mintegy 60 százalékára, a romának tűnő kérdezőkének viszont csupán 45 százalékára érkezett válasz első körben.

Ezután a szóban forgó önkormányzatok kaptak egy közadatokról, információszolgáltatási kötelezettségekről szóló összefoglalót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezettől, és ez rövid távon hatásosnak bizonyult, mert kiegyenlítette a válaszadási hajlandóságot a romának és nem romának tűnő kérdezők felé. Később viszont ez a hatás eltűnt, az önkormányzatok visszatértek a korábbi diszkriminatív gyakorlathoz.