Előlépett Orbán kihívója: Márki-Zay Péter öt súlyos kérdéssel néz szembe

• Mint ellenzéki sztár – Mit kezd az óriási választói felhatalmazással?
• Mint a közös lista vezetője – Mit kezd a hat ellenzéki párttal és elsősorban Gyurcsánnyal?
• Mint Orbán Viktor kihívója – Mit kezd Orbán Viktorral és a fideszes gőzhengerrel?
• Mint a kormányfői szék várományosa – Mit kezd a kormányzati felkészüléssel?
• Mint Magyarország lehetséges első embere – Mit kezd a nemzetközi kihívásokkal?

Óriási meglepetéssel végződött az ellenzéki előválasztás: a bevallottan jobboldali, párton kívüli hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter fölényesen nyert. Az utóbbi napok kampánya, politikai dinamikája alapján – Karácsony Gergely visszalépése után – már benne volt a pakliban ez a győzelem, ám még az első forduló után is csak kevesen tippeltek volna Márki-Zay Péter – vagy ahogy egyre többen rövidítik, és ahogyan hívei skandálták győzelme bejelentésekor: MZP – győzelmére.

Megvan tehát az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, a közös lista vezetője, aki felveszi a harcot Orbán Viktorral, hogy aztán – reményei szerint – 2022 áprilisában átvegye tőle a miniszterelnöki posztot. A következőkben azt elemezzük, hogy Márki-Zay milyen kemény kérdésekkel találhatja most magát szemben, és milyen stratégiai feladatok és döntések várnak rá a következő időszakban. Egy biztos, nemcsak Márki-Zay, hanem az ellenzéki, sőt a teljes magyar politika számára új időszámítás kezdődik.

1. Mint ellenzéki sztár – Mit kezd az óriási választói felhatalmazással?

Márki-Zay Péter teljesen simán nyerte meg az előválasztás második fordulóját:

• Márki-Zay Péter 372 313 szavazatot kapott, ami 56,7 százalékos eredmény,
• Dobrev Klára pedig 284 448 szavazattal lett a második, ami 43,3 százalékos eredmény.

Itt részletesebben is megnézheti a megyei és fővárosi eredményeket. Itt pedig visszaolvashatja az eredményhirdetést percről percre.

Látható, hogy mindkét jelölt tudta növelni a szavazatai számát: Dobrev majdnem 70 ezerrel, Márki-Zay pedig majdnem 250 ezerrel (ami több, mint ha az őt támogató Karácsony Gergely és Fekete-Győr András szavazatait egyszerűen hozzáadnánk első fordulós eredményéhez). Dobrev ugyan több megyét nyert meg (10-9 lett ez a végső állás), de ez a választás nem vidéken dőlt el – ahol viszonylag szoros eredmények születtek.

Az előválasztás elsősorban Budapesten és Pest megyében dőlt el, ahol kvázi Gyurcsány-ellenes népszavazássá vált (Budapesten egy kivételével minden választókerületet megnyert, Budán 70-80 százalékokkal is győzött Márki-Zay).

Emellett Dobrev nem tudott azzal mit kezdeni, hogy Márki-Zay megjelenésével egy teljesen új, médiaképes, sok ezer ember – főleg fiatal – által rajongható személy jelent meg az ellenzéki oldalon. Márki-Zayt a kampányzáróján úgy köszöntötték, mint egy rocksztárt, és láthatóan alacsony volt az átlagéletkor. A Mindenki Magyarországa Mozgalom civil miniszterelnök-jelöltje meg is kérte a fiatalokat, hogy „beszéljetek a fideszes anyukátokkal, a fideszes nagymamátokkal”, és győzzék meg őket, hogy ne szavazzanak Orbánra. Nagy kérdés, sikerül-e ezeket az anyukákat és nagymamákat is meghódítania Márki-Zaynak. Az eredményből mindenesetre látható, hogy most sikerült új szavazókat bevonzania.

Márki-Zay az elmúlt hetekben maga alá gyűrte az ellenzéki elit jó részét. „A mi vezetőnk” – konferálta őt fel Karácsony Gergely polgármester, pedig két héttel ezelőtt még hét százalékponttal jobban szerepelt Márki-Zaynál. És a győztes miniszterelnök-jelölt körül felsorakozott az ellenzéki elit nagy része, momentumos, MSZP-s, LMP-s vezetők is, holott utóbbiak alig-alig adták be a derekukat Márki-Zay támogatására.

Ennek az eredménynek az értékét az is növeli, hogy Márki-Zay mindezt pártháttér nélkül érte el, szervezeti segítséget a második forduló előtt lényegében csak a Momentum adott neki, sőt, a szavazás hetében is csak rájuk, illetve a rendezvényein adakozó támogatóira támaszkodhatott.

Ez a pártoktól való, noha kölcsönös távolságtartás, illetve a közte és az ellenzéki pártelit között húzódó szakadék sok ezer szavazóban szimpátiát keltett: az internetes közösségi oldalakat, hozzászólásokat böngészve pedig nem túlzás kijelenteni, hogy valóságos MZP-kultusz van kialakulóban.

Ez a kultusz a következő időszakban várhatóan növekedni fog, hiszen mostantól hónapokig Márki-Zay a teljes ellenzék nevében szólalhat meg és politizálhat – minden egyes felszólalása, tévényilatkozata, beszéde, de még egy Facebook-bejegyzése vagy Insta-fotója is politikai aktusként lesz értelmezhető.

Kérdés, mit kezd Márki-Zay ezzel a nagy politikai felhatalmazással és az őt övező civil szimpátiával: új pártot alapít? Vagy meglévő párthoz, pártokhoz igyekszik becsatornázni ezt? Megpróbálja megszólítani és elhalászni a Momentum és a Jobbik szavazóinak egy részét, vagy marad a Fideszből csak nemrégiben kiábrándultak elcsábításánál?

A válasz azért nehéz, mert Márki-Zayt sokan feltehetően a pártonkívüliségéért szeretik, miközben a magyar politikai rendszer a pártokon alapul, a parlament a pártok frakcióira épül, és kormányozni sem lehet a pártfrakciók nélkül (hiszen a frakciókba tartozó képviselők szavaznak a törvényjavaslatokról, vagy akár csak a miniszterelnök személyéről is). A választók most mindenesetre elég hangos üzenetet küldtek, hogy újfajta ellenzéki politizálást és új ellenzéki arcokat szeretnének.

Az ellenzéki közös lista alakításánál látni fogjuk, hogy Márki-Zay milyen irányba indul – ha a végsőkig ragaszkodik ahhoz, hogy az őt jelölő szervezetnek, a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak önálló frakciója legyen, alighanem saját önálló erőtér építésének irányába mozdul el: az Új Világ Néppárt – Új Kezdet (Pálinkás József és Gémesi György centrista formációinak) már létező pártbejegyzésére épít, vagy inkább megmarad mozgalmár pártonkívülinek?

2. A közös lista vezetője – Mit kezd a hat ellenzéki párttal és elsősorban Gyurcsánnyal?

Az ellenzéki pártok egy része, elsősorban a DK már bánhatja, hogy az előválasztási szabályok kialakításánál nem ragaszkodott ahhoz, hogy a miniszterelnök-jelölttől is kérjenek frakcióbefogadó nyilatkozatokat. Így ugyanis elkerülhették volna, hogy egy pártonkívüli kerüljön a legfontosabb posztra, a közös lista élére. Sosem tudjuk meg, hogy alakult volna az előválasztási küzdelem Márki-Zay nélkül, tény viszont, hogy Dobrev Klára veresége ellenére a DK így is központi szereplője marad az ellenzéki politikának.

A Márki-Zay győzelmi beszédében elhangzó „ellenzéket váltottunk” kissé túlzó értelmezés, hiszen a 106 ellenzéki közös jelöltről már az első fordulóban döntöttek a választók, és jövőre a választókerületekben pártjelöltek – a körzetek majdnem harmadában, 32-ben DK-s jelölt, 29-ben pedig jobbikos – állnak majd szemben a Fidesz-jelöltjével.

Márki-Zay Péter és a hat ellenzéki párt tehát kölcsönös függésben van. Minél sikeresebb a Márki-Zay Péter által vezetett ellenzéki kampány, annál több képviselője lesz a pártoknak, főleg a DK-nak és a Jobbiknak (ez a két párt nyert sok olyan választókerületben, amelyet az ellenzék a bizonytalanok, avagy nehezen elnyerhetőek közé sorol). Viszont minél nagyobb frakciójuk van az ellenzéki pártoknak, Márki-Zay annál inkább rájuk szorul majd az esetleges kormányzása idején – persze minél nagyobb a többsége, annál inkább kihagyható egy-egy párt az alkukból.

Márki-Zaynak mindenesetre szüksége van a pártokra és a szervezeti mozgósító erőre a kampányhoz, a pártoknak szükségük van Márki-Zayra, hogy mint a kampány arca minél több szavazót szólítson és nyerjen meg.

Ebben a helyzetben lesz politikailag kimondottan pikáns a közös listáról való, hamarosan elkezdődő egyezkedés. A hat pártnak és Márki-Zaynak ugyanis egy olyan listában kell megállapodnia, amelyről már most tudni lehet, hogy szerepléstől függően legfeljebb nagyjából 40-50 befutó helyet hoz (a 106 egyéni mellett 93 listás mandátumot osztanak ki, ám mivel várhatóan befut a német nemzetiségi képviselő, így 92 listás hellyel lehet számolni – ez az eredménytől függően fele-fele arányban oszlik majd a Fidesz–KDNP és az ellenzéki tömb között, a kutatások szerint legalábbis a két lista fej fej mellett áll).

A pártok biztosítani akarják majd minél nagyobb frakciójukat, a saját, egyéniben nem induló embereik parlamenti mandátumhoz jutását, Márki-Zay Péter viszont ragaszkodhat és a hatalmi logika elve alapján ragaszkodni is fog a saját emberei listás szerepléséhez. A közös listaállítás menetével kapcsolatban sok a nyitott kérdés:

• Egyáltalán milyen elvek mentén, milyen módszerrel állítják össze a pártok a közös listát? Az első fordulós erősorrend mennyit nyom a latban?
• Lesz-e mindenkinek biztos frakciója? (Ebben elvileg korábban megállapodott a hat párt.)
• Mi történik, ha Márki-Zay egy hetedik frakciót szeretne? Hogy alkudnak meg? Erről Márki-Zay egyszerre mondja azt, hogy az MMM egy mozgalom és nem párt, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „méltó elismerést kell” adni az MMM civiljeinek.
• Kérdés, mert szimbolikus szempontból fontos, ki lesz az első öt név a listán (ezt az öt nevet minden szavazólapra rányomtatják: Karácsony Gergely korábban az öt ellenzéki miniszterelnök-jelöltet javasolta az első ötbe, de ezt nem fogadta nagy egyetértés).
• Kérdés, Dobrev Klára például az Európai Parlamentből hazatér-e a magyar Országgyűlésbe, és hogy szerepelni fog-e az első öt helyen Gyurcsány Ferenc – aki kétségtelenül a legnagyobb ellenzéki párt elnöke, ám a közös listás második helyét a kíméletlenül gyurcsányozó Fidesz kihasználhatja. Ráadásul az előválasztás második fordulójának végeredménye értelmezhető úgy is, hogy az ellenzéki szavazók többsége Gyurcsány helyett mégis inkább új arcokat akar (Gyurcsány viszont érvelhet azzal, hogy több százezren szavaztak a DK jelöltjére). Márki-Zay a Telex élő műsorában vasárnap este erről azt mondta: „8-10 százalékos esés lenne, ha Gyurcsány látható helyen szerepel a listán”.
• Kérdés, lesz-e olyan pártjelölt, akit Márki-Zay Péter egyáltalán nem kíván látni az általa vezetett listán, és lesz-e ereje megfúrni egy-egy ilyen jelöltet. Ha igen, akkor hány ilyen jelöltet tud megfúrni, és ezek az elkerülhetetlen feszültséggócok végül hoznak vagy visznek a nagy ellenzéki listának, illetve listától?

A fenti kérdések jelzik, hogy Márki-Zaynak a saját politikája és a Fidesz-elleni küzdelem építése közben gondolkodnia kell azon, hogyan békíti és elégíti ki az ellenzéki pártokat, és rendezi le az ellenzéki térfélen felmerülő igényeket. A hosszan elhúzódó vita az ellenzéken belül ugyanis most, hogy a vezetője lett, már Márki-Zaynak sem jó.

3. Mint Orbán Viktor kihívója – Mit kezd Orbán Viktorral és a fideszes gőzhengerrel?

Eldőlt tehát, hogy 2022-ben Orbán Viktor és Márki-Zay Péter küzdelmét láthatjuk a miniszterelnöki székért. (Indul persze még a választáson több egyéb párt a Kétfarkú Kutya Párttól a Szanyi Tibor-féle Iszommon át a Mi Hazánkig, ja és Volner Jánosig, ám érdemi esélye ennek a két jelöltnek lesz.) Márki-Zaynak úgy kell felépíteni a következő féléves kampányát, hogy többséget szerezzen a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor ellen.

A politikai kampánytankönyvek szerint Márki-Zaynak innentől Orbánnal szemben lenne szabad csak pozicionálnia magát, és csupa olyan vitát kellene gerjesztenie, amelyben a többség mellette áll Orbánnal szemben. Kérdés, milyen témákkal és eszközökkel tudja elérni, hogy a miniszterelnökkel meccsbe kerüljön, és párharcokat nyerjen Orbánnal szemben. Ez azért nem magától értetődően egyszerű feladat, mert Márki-Zay még csak nem is parlamenti képviselő, vagyis arra sincs esélye, hogy például az Országgyűlés plenáris üléstermében Orbánt kérdezze. Valójában már önmagában az sem egyszerű feladat, hogy fizikailag szemtől szembe kerüljön Orbánnal.

A következő féléves kampány nemcsak Márki-Zay, hanem a Fidesz szempontjából is tartogat persze kihívásokat. A Fidesz egészen eddig kereste azt a központi narratívát, amely a fideszesek identitását erősíti és mozgósítja őket. 2010-ben ilyen volt az elmúltnyolcévezés, 2014-ben a rezsicsökkentés és a Brüsszel elleni harc, 2018-ban a sorosozás és migránsozás, 2022-re pedig láthatóan a gyurcsányozásra készült a kormánypárt. Már hónapokkal ezelőtt Gyurcsány-show-nak nevezték az előválasztást, Karácsony Gergelyt pénzt nem kímélve igyekeztek Gyurcsányhoz kötni, beindították a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! kampányt, következik a Békemenet a „gyurcsányi szemkilövetés” helyszínein, és most küldték mozikba az Elk*rtuk filmet.

Aztán most megkapják az ellenzék vezetőjének a vidéki, keresztény, jobboldali, hétgyerekes, a fideszes adó- és családtámogatási rendszert mindig dicsérő Márki-Zay Pétert – aki még a kormánypárti Hollik István jellemzése szerint sem Gyurcsány embere. A Fidesz mindenesetre máris elkezdte gyártani a narratívát, hogy Márki-Zay a Gyurcsány-show újabb szereplője, és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető vasárnap esti Facebook-bejegyzése („Életbe lép a Gyurcsány – Márki-Zay paktum.”) arra enged következtetni, hogy a Fidesz nehezen engedi el a gyurcsányozós kampánytervet. Pedig az előválasztáson épp Gyurcsányék ellenében lett miniszterelnök-jelölt Márki-Zay. Kérdés, hogy a Fidesz akarja-e és tudja-e villámgyorsan újra hangszerelni a kampányát.

Lehet persze fogást találni a nyilatkozatait pár nap után megbánó Márki-Zay Péteren is, ám az egyelőre nem látszik, hogy a Fidesz milyen más narratívára képes építeni a saját kampányát. A politikai harc azért lesz érdekes, mert bár az ellenzéki oldalon senki nem tudta megállítani az MZP-sztori hengerelését, Orbán Viktornak megvan a politikai rutinja, tudása, tapasztalata és minden erőforrása, hogy megállítson egy ilyen ellenzéki nyomulást is.

4. Mint a kormányfői szék várományosa – Mit kezd a kormányzásra való felkészüléssel?

Márki-Zay Péternek egyszeriben lett egy kevésbé látványos dolga is. Vezetnie kell a kormányzásra való felkészülést, és olyan programot kell összeállítania és bemutatnia, amelyet egyszerre fogadnak el az őt támogató pártok (ők fognak szavazni róla a parlamentben), és elfogadható a választóknak is.

A hat párt már tavaly év végén összeült különböző munkacsoportokban, hogy közös válaszokat adjanak az egyes szakpolitikai kérdésekre. Ebből lett is januárra egy hatpontos dokumentum, amely a közös kormányzás alapelveit tartalmazza – meglehetősen általánosító módon.

Márki-Zay Péter és Dobrev Klára jelölti vitájának második felében kiderült, hogy sok mindenben van egyetértés a két jelölt között is – leginkább például az Alaptörvény érvénytelenítésében, ám ennek a gyakorlati megvalósítása nem probléma- és veszélymentes (itt olvashatja erről interjúnkat Jakab András alkotmányjogásszal).

Közhely, hogy jó programmal önmagában nem lehet választást nyerni, ám enélkül nem lehet kormányozni sem. Márki-Zay Péternek világossá kell tennie, melyek lennének az első lépései, ha hatalomra kerül. És mit kezd azokkal a területekkel, amelyeken érdemi ellentét volt eddig közte és a pártok között – ilyen például az adórendszer, amelyen Márki-Zay sokáig azért nem akart változtatni, mert semmilyen adóemelést nem szeretne. A vitán a kétkulcsos adót is azzal a feltétellel fogadta el, hogy ha az nem jelent adóemelést (márpedig a nagyobb kulccsal adózóknak alighanem adóemelést jelentene).

Márki-Zaynak tehát nemcsak szimbolikus és stratégiai szinten, hanem az egyes szakpolitikai területeken is meg kell kötnie a kompromisszumokat.

5. Mint Magyarország lehetséges első embere – Mit kezd a nemzetközi kihívásokkal?

Az ötödik pontban olyan feladatokra célzunk, amelyek szintén nem látványosak, ám mindenképp komoly energiákat kell fordítania erre egy miniszterelnök-jelöltnek: a nemzetközi beágyazottságának mélyítése, a diplomáciai kapcsolatok kialakítása és ápolása.

Márki-Zay Péter ugyanis most esélyessé vált arra, hogy fél év múlva ő képviselje Magyarországot a nemzetközi színtéren is. Itt nemcsak arra kell gondolni, hogy neki kell eljárnia az EU-csúcsokra és a különböző nemzeti vezetőkkel találkoznia, hanem hogy mindenképpen ki kell alakítania a nemzetközi stratégiáját. Tisztáznia kell a viszonyát az EU-hoz, Kínához, az Egyesült Államokhoz, és mindehhez hosszas háttértárgyalásokat kellene (illene) bonyolítania a Budapesten állomásozó nagykövetekkel, illetve a külföldi vezetőkkel.

Ez persze mindig minden potenciális miniszterelnök-jelölt kötelező feladata, de Márki-Zay Péter azért van nehezebb helyzetben, mert hivatalosan ismeretlen ezen a terepen, a hódmezővásárhelyi polgármestert csak most kezdte, kezdi megismerni a diplomata elit. A miniszterelnök-jelölti győzelme után mindenesetre rögtön nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, és az gyorsan kiderült, hogy nála a nyelvtudás nem akadály.

+ 1 kérdés: Marad-e Hódmezővásárhelyen?

Mint látható, egy csapásra rengeteg feladat zuhant Márki-Zay Péter nyakába, akinek azt is végig kell gondolnia, mit kezd a hódmezővásárhelyi pozíciójával. Marad-e egyéni képviselőjelölt, és harcol-e még helyben, választókerületi szinten Lázár János ellen? A Telex műsorában erről azt mondta: „Jánosnak kezdhet fájni a feje.”

És ami talán még fontosabb: marad-e polgármester? Nemcsak azt kell mérlegelnie, jut-e elegendő ideje a város vezetésére, hanem hogy adott esetben jobban megérheti-e ezt a feladatot most átadnia valakinek, aki tudná majd őt helyettesíteni hosszabb távon is, ha tavasszal tényleg Magyarország élére kerül.

A vasárnap esti választási műsorunkat, amelyben Török Gábor, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter is vendégünk volt, itt nézhetik vissza: