Nem titkolhatja az állam, hogy milyen számítások szerint adják 35 évre koncesszióba a sztrádák üzemeltetését

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) köteles nyilvánosságra hozni azokat a számításokat, amelyek alapján arra jutott, jó ötlet a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adni magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, így másodfokon folytatódhat a per – írja a Szabad Európa.

Május végén jött ki az első információ arról, hogy visszatérhetnek a koncessziós sztrádaépítések Magyarországra. Mint azóta kiderült, nemcsak az építés-fejlesztés, hanem az autópályák fenntartását is ki akarja szervezni az állam. Az indoklás szerint azért, mert „az uniós tárgyalások eredményeképpen sem az RRF (helyreállítási alap), sem az MFF (a 2021–2027-es uniós költségvetés) keretéből nem tudunk majd önállóan autópályát építeni”. Vagyis az EU nem fogja finanszírozni az újabb autópálya-építéseket, ezért a kormány új finanszírozási modellt keresett.

A kormány tervéről, amely szerint 35 évre bérbe adná a sztrádákat a karbantartással és a további fejlesztésekkel együtt, itt írtunk részletesen. A koncepció alapvetően szembemegy azzal, ahogy a Fidesz eddig az alapvető infrastruktúrák államosításán dolgozott, beleillik viszont abba a hatalom- és vagyonkimentési folyamatba, amelyet az állami vagyonok, egyetemek alapítványokba terelése, a hosszú távú kinevezések és a ciklusokon átnyúló központosított közbeszerzések jellemeznek.

A Transparency International adatigénylést nyújtott be a Nemzeti Koncessziós Irodához, és arra kérték a hivatalt, hogy mutassa be azokat a számításokat, amelyek alapján indokolható, hogy 35 évre írnák ki az autópályák koncessziós szerződését, illetve hogy ez az időtáv megfelel-e az uniós irányelveknek. A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt dolgozó NKI arra hivatkozott, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó, emiatt az szerintük tíz évig nem nyilvános. Vagyis az NKI szerint majd csak tíz év múlva ismerhetné meg a közvélemény, hogy milyen megfontolások mellett döntött a kormány a 35 éves koncesszió kiírásáról. A Transparency International ezután döntött úgy, hogy bírósági úton szerez érvényt az adatigénylésnek.

A Fővárosi Törvényszék már az első tárgyalási napon ítéletet hirdetett, és kimondta, hogy az NKI-nek tizenöt napon belül ki kell adnia a kért adatokat, mert kiemelt közérdek fűződik azok megismeréséhez. A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani az állam ezzel kapcsolatos számításait. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy az NKI fellebbez az ítélet ellen, és így idén már nem várható jogerős bírósági ítélet az ügyben.

Szeptember végén az is publikus lett, hogy kik adhatnak be árajánlatot az autópálya-koncesszióra: az osztrák Strabag, a titokzatos Themis Magántőkealap és a lábatlani Dömper Kft. szerepel a listán.