Nem őrzik megfelelően a Hableány roncsát, amit lassan teljesen szétlopnak
2021. szeptember 21. – 14:27
Továbbra is bűnjelként lefoglalva, a Népszigeten, az újpesti kikötőben áll a Hableány roncsa, de arra bárki felmászhat, és arról bármit elvihet, a hajót ugyanis gyakorlatilag senki nem őrzi, és kordonnal sincs elkerítve. Ezzel szembesült a bíróság idén május 20-án, amikor a védelem által felkért magánszakértővel szemlét tartottak a hajónál. Néhány nappal később az egyik kormánypárti bulvárlap oldalára pedig felkerült egy tízperces videó, amit a hajóroncs belsejéről készítettek.
Kedden a dél-koreai túlélők meghallgatásával folytatódott volna a Hableány-baleset tárgyalása, de mivel Dél-Koreában nemzeti ünnep van, amiről a bíróság túl későn értesült, így a tanúkat majd csak november 10-én hallgatják meg. A tárgyalás első részében így azt próbálták tisztázni, kinek a felelőssége a bűnjelként lefoglalt hajó megóvása.
A védelem szerint a minisztériumi rendeletek egyértelműen fogalmaznak. Ebben az eljárásban pedig „a rendelkezési jogkör gyakorlója” az ügyet tárgyaló Pesti Központi Kerületi Bíróság.
„Ennek ellenére a kormánylapát tengelyéről például eltűnt a perlonkötél, a hajót folyamatosan rongálják, 2021. május 29-én pedig kikerült egy olyan felvétel, amin az látszik, hogy a hajótestre felmászva hosszabb videót készítettek a hajó belsejéről”
– sorolta Tóth M. Gábor, a vádlott védője. Hozzátette, az nyilvánvalóan nem elvárható, hogy a bíróság éjjel-nappal „ellenőrizze a tárgyi bizonyíték sértetlenségét, az viszont igen, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ilyen dolgok ne történhessenek meg”, hiszen a bizonyításban mindennek jelentősége van. „Olyan, mintha az emberölés eszköze az eredeti állapothoz képest még tíz másik ujjlenyomatot tartalmazna, és a később eljáró szakértőnek így kellene vizsgálnia” – érvelt a védő.
Az ügyet tárgyaló bíró szerint azonban a bűnjel kezelése nem az eljáró bíró hatásköre, „erre külön csoport van, a bűnjelkezelési csoport, amely a Fővárosi Törvényszék hatásköre alá tartozik”, mondta Németh Leona. A tanácselnök szerint ő minden tőle telhetőt megtett. Miután a Facebookon meglátta a hajóroncs belsejéről készült videót, felvette a kapcsolatot a tárolást végző céggel, és a törvényszék elnökségének is jelezte a problémát.
Leszerelték a kamerákat
A nyomozás alatt a hajóroncsot járőrök őrizték, később pedig térfigyelő kamerákkal figyelték a nap 24 órájában, melyek a Rendőrségi Igazgatási Központhoz voltak bekötve. Miután az ügy bírósági szakaszba lépett, a kamerákat leszerelték.
A Hableány tárolása havonta így is nagyjából 300-400 ezer forintba kerül. Az összeget az állam előlegezi meg, de a jogerős ítélet után és a vádlott bűnössége esetén azt a Viking Sigyn kapitányának kell majd bűnügyi költségként kifizetnie.
A Vikingnek nem sikerült behajóznia a hidat
A keddi tárgyaláson tanúként hallgattak meg több, a baleset idején a Dunán dolgozó hajóskapitányt, így a Pest-Buda nevű városnéző hajó kapitányát is. Ő nagyjából 200-250 méterre, hegymenetben hajózott a Viking Sigyntől, amikor a szállodahajó elkezdett gyorsítani. A városnéző és a szállodahajó után hajózott volna be a Margit híd nyílásába. „Láttam a Hableányt elhaladni, és néztem, ki milyen sebességgel halad. A Hableány a maximális sebességgel közeledett a Margit híd felé, a Viking még tartotta magát. Amikor a Hableány majdnem elérte a hidat, a szállodahajó elindult, és jelentősen gyorsuló sebességgel érte be a városnéző hajót” – emlékezett vissza a Pest-Buda kapitánya. Szerinte a vízállás miatt a híd nehezen volt „behajózható”, ezért arra számított, hogy a két kapitány rádión jelez egymásnak.
„Ami furcsa volt, hogy öt percig néma csend volt”
– mondta. A férfi szerint a Viking kapitánya nem megfelelően „hajózta be” a hidat. „Pontosan középen kellett volna tartania a hajót a híd előtt néhány méterrel. Ő viszont inkább beesett a hídba, nem az utat tartotta. Ez olyan, mintha az autópályán a saját sávomból elkezdenék egy másik sávba elcsúszni. Egyenesen kellett volna behajóznia a híd nyílásba, ehhez képest elmozdította a hajótestet, és ezt kellett aztán korrigálnia” – magyarázta a Pest-Buda kapitánya.
Ő úgy emlékezett, hogy az első riasztás arról szólt, hogy „egy csónak 10-15 fővel beborult a vízbe”. Erre szerinte mindenki reagált, és a hajók megálltak a Dunán. „Én arra számítottam, hogy egy sárkányhajó borult be, de nem sokkal később megéreztük a gázolajszagot, és gondoltuk, hogy valami más történt” – mondta a férfi.
Költséghatékonyság miatt nem fordították le a Viking ukrán kapitányának a jegyzőkönyveket
A keddi tárgyalásra is csak magyar nyelven kapta meg az idézéseket a Viking Sigyn ukrán kapitánya, de a bíróság több tárgyalás jegyzőkönyvét sem fordíttatta le neki. „Az áprilisi tárgyaláson a bíróság úgy fogalmazott, hogy költséghatékonysági szempontok miatt is mellőzi a tárgyalási jegyzőkönyvek anyanyelvi lefordíttatását. A bíróságnak azonban öt hónap alatt sem sikerült a védelemmel közölni azt a határozatot, mely alapján így döntött” – mondta Tóth M. Gábor. A védő indítványozta, hogy a vádlott továbbra is anyanyelvén olvashassa a tárgyaláson elhangzottakat. Már csak azért is, mert ha a dél-koreai sértetteknek joguk van a rájuk vonatkozó jegyzőkönyveket anyanyelvükön megismerni, akkor ebből okszerűen és jogszerűen következik, hogy az ügy főszereplője is jogosulttá válik erre.
A védelem szerint a védekezéshez való jog alapvetően sérül akkor, ha a bíróság a tárgyalás jegyzőkönyveit nem fordíttatja le a vádlott számára. Bár a bíróság szerint a jegyzőkönyveket továbbra sem lenne kötelező lefordíttatnia, hiszen a tárgyalásokon tolmács is jelen van, a bíró mégis helyt adott az indítványnak, vagyis visszamenőleg is lefordíttatja a dokumentumokat.
A Hableány-baleset tárgyalásairól szóló korábbi cikkeinket itt, itt és itt olvashatja.
