Először vetítették le hanggal a Hableány-hajóbaleset legmegrázóbb felvételét

A Hableány-hajóbalesetről vetítettek le több felvételt kedden a Fővárosi Törvényszéken (az ügyet a Pesti Központi Bíróság tárgyalja, de az üléseket a törvényszék épületében tartják). Néhány felvételt hanggal vetítettek le. Köztük azt is, amelyiket egy amerikai turista készített a Viking Sigyn hajóorrából, közvetlenül a baleset előtt.

A videón jól hallható, ahogy a Viking utasai egyre hangosabban azt kiabálják angolul,

„Istenem, itt egy hajó! Istenem, istenem!”

Az ütközés pillanata a 30. másodperctől látható.

Az igazságügyi szakértők szerint a Viking Sigyn kapitányának ebben a szituációban tudnia kellett, hogy ütközni fognak. A baleset pedig akkor sem lett volna elkerülhető, ha a szállodahajó vagy a Hableány csökkentette volna a sebességét. A szakértő arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, mekkora távolságnak kellett volna lennie a két hajó között, hogy ne ütközzenek össze. Az viszont szerintük biztos, hogy a balesetet úgy sem lehetett volna elkerülni, ha a Hableány kapitánya hirtelen jobbra kormányozza a hajót, mert

ilyenkor a hajótest fara mozdul el először, és akkor az ment volna neki a Vikingnek

– magyarázták.

Németh Leona tanácselnök a felvételek levetítése után újra leszögezte, hogy a Hableány kapitányának a felelősségét nem fogják vizsgálni. Korábban emiatt heves szóváltásba került a Viking kapitányának védőjével. Tóth M. Gábor szerint ugyanis, ha a sértetti közrehatás megállapítható, annak igenis van jelentősége. „Egészen döbbenetes, hogy a sértetti közrehatás nem bír relevanciával”, mondta a védő. A bíró erre azt válaszolta, hogy ő nem is állított ilyet. „Arra viszont nem fogunk bizonyítást lefolytatni, hogy ez a hajó miért közlekedett május 29-én, ilyen időjárási viszonyok között?” – zárta le a vitát akkor a tanácselnök.

Az ő csörtéjükkel kezdődött a keddi tárgyalás is: az első egy órában arról volt szó, hogy a védő szerint a bíró már eleve elfogult, és eldöntötte, hogy a vádlott felelős az ügyben, a jegyzőkönyv pedig hiányos, máskor pedig olyan került be a jegyzőkönyvbe, ami el sem hangzott, a bíró erre úgy reagált, tizenöt évig nem volt gond a jegyzőkönyvezéssel, nem elfogult, és a védő ne minősítse a munkáját, vitatkozni pedig nem fog. A sértett jogi képviselője szerint a védelem részéről ez a vita csak időhúzás.

Where is the boat?

A tárgyaláson levetítették azt a felvételt is, amelyiket egy férfi készített. Ő a kormányállás közelében állt, amikor lentről egyre hangosabban hallatszódott a sikoltozás, a videózó férfi pedig csak azt kérdezgeti

„Where is the boat?”

Ezután a videón látszik egy alak, aki a hajóorrba szalad, hogy megnézze, hol van a hajó, majd nem sokkal később egy női hang ordítja – vélhetően a kapitánynak – , hogy „Stop the boat!”

A videó levetítése után az egyik sértett ügyvédje szerette volna megkérdezni a vádlottól, hogy felismeri-e magát a felvételen, de mivel a Viking Sigyn kapitánya korábban megtagadta a vallomástételt, így a kérdésre sem kellett válaszolnia. Az ügyvéd szerint azonban a felvételen jól látható, hogy a kapitány kijött a kormányállásból, és „fogalma sincs arról, mi történt”.

A felvételek levetítése után az egyik sértetti ügyvéd azt is meg akarta tudni, hogy mi lett volna a Hableány másik matrózának a feladata, ha rajta lett volna a hajón, mire a bíró leintette az ügyvédet, és elismételte, hogy „mi lett volna, ha?” kérdésekkel itt nem foglalkoznak. Ezután a főbb kérdés az volt az ügyészek és a sértetti ügyvédek részéről, hogy volt-e a Viking Sigyn orrában infravörös kamera. A két beidézett szakértő előbb egymásra nézett, majd azt mondták, nekik „nincs információjuk” arról, hogy Viking orrában volt-e ilyen, mert ilyen vizsgálat „fel sem merült”, és „a vizuális látás és a radar tökéletesen elég” a hajó vezetéshez, valamint ilyen kamerát egyébként sem kötelező használni.

Az egyik ügyvéd erre indítványozta, hogy ezt akkor vizsgálják meg, mert szerinte esetlegesen az is segíthetett volna a Viking holtterének lecsökkentésében. A szakértők erre azt mondták, ha volt is ilyen kamera, „az is megerősítette volna, hogy előttem volt egy hajó”, így a bíró erre elutasította az indítványt, majd hozzátette, ebben az eljárásban nem a baleset minden körülményét kell részletesen megvizsgálni, hanem a vádlott büntetőjogi felelősségét.

Másodpercek alatt elsüllyedt

A vádirat szerint a Viking Sigyn 2019. május 29-én, nem sokkal este kilenc óra előtt futott ki az Akadémia nevű állomásról. A szállodahajó ukrán kapitánya elindulás előtt még ellenőrizte, és rendben is találta a hajó műszaki berendezéseit, 20 óra 57 perckor pedig rádión jelentkezett be a Navinfó Budapesthez, és német nyelven tájékoztatást adott a hajó műszaki állapotáról, az utasokról és a személyzetről, majd Passau felé indult. A Viking Sigyn nem sokkal 21 óra után gyorsítani kezdett, és a gyorsítástól számított öt percig

szabad szemmel és a hajó műszaki berendezésein is egyértelműen látható volt a Hableány.

Az ukrán kapitány a hajó két rádióját a 10-es, azaz „hajó–hajó közötti”, valamint a 22-es, vagyis „hajó–Navinfó közötti kommunikációra” állította be, a 16-os – vészhelyzetre fenntartott − csatornát viszont nem használta. A Viking radarberendezését a hajótól előre 450 méterre állította, a magas vízállás miatt a hajó kormányállását pedig egy méterrel lejjebb engedte.

Az ügyészség szerint a kapitány öt percig „személyében rejlő okból nem a hajó vezetésére koncentrált”,

• nem észlelte a Hableány jelenlétét;
• nem csökkentette hajója sebességét, és
• nem kezdeményezte a rádiókapcsolat felvételét.

A szállodahajó 10-11 km/órás sebességgel haladt, amikor 21 óra után 5 perccel a jobb első hajólemezével nekiütközött a 8-9 km/órával haladó Hableánynak, és maga elé forgatta azt.

A majdnem 30 méteres városnéző hajó nagyjából 30 másodperc alatt teljesen elsüllyedt.

Az ügyészség szerint a 135 méter hosszú szállodahajó a Margit híd alatt állt meg, és 40 másodperccel az ütközés után manőverezésbe kezdett: álló helyzetből hegymenetbe kapcsolt, és elindult. A Viking Sigyn matrózai csak a süllyedést követő harmadik percben kezdték menteni a Hableány utasait, az ukrán kapitány pedig csak a negyedik percben tájékoztatta a Viking Idun kapitányát, hogy gond van.

A Hableány fedélzetén 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A hatóságok 27 áldozat holttestét találták meg, egy azóta sem került elő, a balesetet hét koreai turista élte túl. A Viking Sigyn 64 éves kapitánya ellen halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emeltek vádat.

Turisták mondták, hogy „boat”, és két-három másodperc múlva erős lökést éreztem

Az ukrán kapitány, Jurij C. a korábbi tárgyalásokon nem akart vallomást tenni, de írott vallomásait a bíró felolvasta. A férfi arról beszélt az őt kihallgató rendőröknek, hogy harminc éve dolgozik hajóskapitányként a Dunán, 1975-ben szerezte meg a vonalvizsgát, amit ötévente újított meg. „Látásommal, hallásommal minden rendben. Nem telefonáltam, nem voltam fáradt, csak a kormányzással foglalkoztam. Alkoholt, drogot nem fogyasztottam”, válaszolta akkor a rendőrök kérdésére. Azt is mondta, hogy 2019 márciusától dolgozott a Viking Sigynen, és a baleset napjáig csak azt vezette. „A hajót jól ismerem, váltáskor pedig teljes műszaki ellenőrzést kell végezni.”

A baleset estéjéről azt mondta, bár esett az eső, de szerinte a látási viszonyok jók voltak. Mivel magas volt a vízállás, a kormányállást leengedte, hogy átférjen a híd alatt, így a baleset pillanatában 6,5 méterre volt a víz szintjétől. „Nagyon lassan mentem, hogy a turisták lássák a Parlamentet. Ezen a részen bal parti közlekedés van, én pedig pontosan középen haladtam; a hídon középen van egy világítás, azt céloztam meg.

A balesetben érintett hajót még láttam, a jobb oldalon előzött minket. Gyorsabb volt, de a sebességéről nem tudok nyilatkozni. A Vikingtől nagyjából 200 méterre volt. A kormányállás magasságában volt a kishajó, amikor észleltem őt. A kishajó 5-6 méterre volt tőlünk, ami nagyon kis távolság. Ezután a hidat figyeltem, hogy rendben áthaladjunk alatta”

– mondta az ukrán kapitány.

Jurij C. arról is beszélt a rendőröknek, hogy rádión senki nem jelezte, hogy megelőzné. „Turisták mondták, hogy »boat«️, és két-három másodperc múlva erős lökést éreztem”, mondta. Az ütközés után azonnal leállította a motort, és bejelentette a balesetet. „Az utasok azt mondták, hogy megelőzött minket a Hableány, majd hirtelen bevágott elénk”, állította Jurij C., és azt is hozzátette, hogy a kishajó előzhet, de az útját nem keresztezheti.

A rendőrség előbb tanúként hallgatta ki az ukrán kapitányt, már akkor is azt mondta, hogy nem ő okozta a balesetet, de nem tudja magát jól érezni, hiszen emberek haltak meg. A 64 éves férfit ezután többször hallgatták ki gyanúsítottként, de akkor már nem tett vallomást. A tárgyaláson is a tanúként adott vallomását tartotta fenn.

A szakértők szerint az eső ellenére jók voltak a látási viszonyok

A korábbi tárgyaláson a bíróság részletesen meghallgatta a szakértőket. Az ügyben egyetlen egyesített szakértői vélemény készült, amelyet három igazságügyi szakértő készített. A legfontosabb megállapításaik:

• a szabálytalan vízmozgás nem játszott szerepet a balesetben;
• a Hableány volt az útjogos hajó, a Viking érte utol a Hableányt, és nem a városnéző hajó keresztezte a szállodahajó útját;
• amikor a Viking a Hableány mellé ért, a sajátosan kialakított orra beért a Hableány felépítményébe, és elkezdte befordítani a városnéző hajót;
• a Viking orr-radarantennája üzemelt, vagyis ami megjelenik a hajó előtt, az a képernyőn is látható;
• az útvonal megválasztása mindkét fél részéről helyes volt;
• a Viking Sigynnek csökkentett sebességgel kellett volna mennie és megvárnia, amíg a Hableány áthalad a híd alatt;
• A Hableány üzemképes volt, de nem volt hajózásra alkalmas, mert hiányzott egy fő személyzet;
• az eső ellenére aznap este jók voltak a látási viszonyok, még a kivilágított templomot is látni lehetett a Batthyány téren.

A vádlott védője mindezekre úgy reagált, hogy bár a magyar hajózási szabályzatban a megfelelő látási távolságot 1000 méterben határozták meg, a nemzetközi norma (International Certificate of Competency, azaz ICC/CEVNI) előnyt élvez a hazai hajózási szabályokkal szemben. Eszerint pedig a baleset napján korlátozottak voltak a látási viszonyok, mert ebben az áll, hogy a zivatar, heves esőzés korlátozott látási viszonyt jelent. Így a védő szerint „csak azok a hajók közlekedhettek volna, amelyek megfelelő műszaki paraméterekkel – radarral – rendelkeztek. A Sigyn rendelkezett ilyennel, a Hableány viszont nem. Vagyis a Hableány a matróz hiánya és a korlátozott látási viszonyok miatt sem futhatott volna ki”. A magyar kapitány lányának jogi képviselője erre úgy reagált, ez a nemzetközi norma ma már valóban előnyt élvez a hazai hajózási szabályokkal szemben, a baleset napján viszont még nem így volt.

A részletesebb szakértői megállapításokról és a védő reakcióiról itt írtunk.