Hableány-baleset szemtanúja: Öt embert láttam a vízben, üvöltöttem a két matrózomnak, hogy induljanak menteni

2021. május 27. – 16:42

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Tanúként hallgatta meg a bíróság azokat a magyar hajókapitányokat, akik a Hableány-baleset után részt vettek a mentésben. A Hullám és a Halászbástya nevű városnéző hajó legénysége is két-két dél-koreai turistát tudott kimenteni 2019. május 29-én. Az ügy egyik vitás kérdését pedig a vádlott tisztázta. Pedig a Viking Sigyn kapitánya eddig szinte egyáltalán nem nyilatkozott az ügyben.

Tanúk meghallgatásával folytatódott csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken (az ügyet a Pesti Központi Bíróság tárgyalja, de az üléseket a törvényszék épületében tartják) a Hableány-hajóbaleset tárgyalása. Bár a védelem indítványozta a bíró kizárását, az ezt vizsgáló tanács elutasította azt, így az ügyet első fokon továbbra is Németh Leona tanácselnök tárgyalja.

Elsőként a Hableányt is üzemeltető cég, a Panorama Deck két alkalmazottját idézték be; két olyan férfit – az Európa hajó kapitányát és a cég műszaki igazgatóját –, akik nem látták a balesetet, sőt még csak a közelében sem voltak annak.

A védelem külön kifogásolta azt, hogy a bíróság az ügyben egy olyan tanút hallgat meg, aki nem a baleset szemtanúja, a tragédia napján és jelenleg is a cég alkalmazottja, ráadásul úgy áll a bíróság előtt, hogy az ügy iratait is jól ismeri. Az Európa kapitánya végezte ugyanis a Panorama Decknél azt a belső vizsgálatot, amit a tragédia után azért rendeltek el, hogy levonják a tanulságokat. A védelem szerint a tanú esetében fennállt az elfogultság, Németh Leona tanácselnök azonban a baleset körülményeivel kapcsolatban idézte és hallgatta meg végül a férfit.

Németh Leona tanácselnök – Fotó: Bődey Janó / Telex

Z. 2019. május 29-én is az Európa hajót kormányozta, amely az ország legnagyobb hajója. „Rövidebb, de jóval szélesebb és magasabb, mint a Viking Sigyn”, magyarázta a férfi, aki aznap is ugyanazt az útvonalat tette meg a Duna budapesti szakaszán, mint a többi sétahajó. A Budapesti Műszaki Egyetemnél vette fel az utasokat,

„hajóztunk egy-két órát, majd a Parlamenttel szemben, 21 óra 00 perckor kötöttünk ki”.

A hajókapitány arról is beszélt, hogy húsz év alatt ötezer utat tett meg. „Ezalatt sok száz olyan alkalom volt, amikor sokkal rosszabb körülmények voltak, mint a Hableány-baleset napján. Ha ezer méter látótávolság alatt indulok el, akkor a radarra támaszkodom, ha efelett, akkor elsősorban a szememre”, magyarázta. A kérdés, hogy a baleset napján milyenek voltak a látási viszonyok, már a korábbi tárgyalásokon is felmerült. A magyar hajózási szabályzatban a megfelelő látási távolságot 1000 méterben határozták meg. A szakértők a nyomozás alatt lefoglalt videófelvételek és fotók alapján arra jutottak, hogy aznap este jók voltak a látási viszonyok, még a kivilágított templomot is látni lehetett a Batthyány téren.

A tanú – vélhetően a cég belső vizsgálata miatt – 18 óra 30 perctől 22 óráig még a látási viszonyokra vonatkozó adatokat is lekérte, amely szerint „a látótávolság 3300–6000 méter között mozgott, tehát nem állítható, hogy a látási viszonyok korlátozottak lettek volna”, mondta. Csakhogy ezek repülési adatok, figyelmeztetett az ügyész, Z. szerint azonban „ezek az adatok általános érvényűek minden helyzetre”.

A sértettek jogi képviselői szakértői kérdésekről is kérdezték volna a tanú véleményét, de ezt előbb a védelem, majd a bíró is kifogásolta. Arra viszont válaszolhatott az Európa kapitánya, mit kell tenni akkor, amikor embert látnak a vízben?

„Ha a kapitány tudomást szerez arról, hogy ember van a vízben, azonnal intézkednie kell. Miután a mentés elindult, a kapitány a 16-os csatornán jelenti a balesetet” – mondta.

Két embert kifogtak, de behúzni nem tudták őket

Tanúként hallgatták meg a Hullám nevű városnéző hajó kapitányát is, aki viszont 2019. május 29-én este kilenc óra után is a Dunán hajózott, kétfős legénysége pedig két embert tudott megmenteni, miután a Hableány teljesen elsüllyedt.

E. a Lánchíd irányából hajózott a Margit híd felé. „Lassan haladtam, kb. 3,7 km/órás sebességgel, elértem a Lánchídig, ott láttam, hogy két Viking – a Viking Sigyn és a Viking Idun – manőverezik előttem” – derült ki abból a vallomásából, amit közvetlenül a baleset után tett. A Hullám a Viking Sigyn mögött, az Idun előtt végül kijjebb húzódott a bal parton, és egy ideig párhuzamosan haladt a Viking Sigynnel, egészen a Parlamentig.

„Utána észrevettem, hogy a Viking Sigyn gyorsít. 11,3 km/órás sebességre gyorsult, ami azért volt nekem furcsa, mert a szállodahajók 9,3 km/órás sebességgel szoktak gyorsulni, ezt az AIS-rendszerben láttam.”

A Viking Sigyn a Parlament északi részén előzte meg a Hullám városnéző hajót. „Néztem a Sigynt, hogy ne menjek bele a farvizébe”, emlékezett vissza a tanú. Erre azért figyelt, hogy a hajó mozgása ne változzon meg, „nem akartam, hogy kisodorjon a partba, és ha egy hajó gyorsabban halad, mint én, az akadálytalanul meg tudjon előzni”, válaszolta a hajókapitány a védelem kérdésére.

Időközben a Viking Idun is lehagyta a Hullámot, a következő pillanatban pedig E. hajókapitány már azt látta, hogy a Viking Sigyn hirtelen elhúzta a farát a Margit-sziget irányába. „Ez azért volt furcsa”, mondta, „mert ilyen hirtelen nem szoktak irányt váltani a hajók. Ezután nem sokkal hallottam, hogy a kollégám rádiózik, hogy

»ember a vízben«️!”

A Hullám kapitánya azonnal üresbe tette a hajót, de akkor már látta, hogy több ember kapálódzik a vízben.

„Öt embert láttam, és üvöltöttem a két emberemnek, hogy induljanak menteni! A két kollégám két embert kifogott, de behúzni nem tudták, ezért tartották őket”

– emlékezett vissza a Hullám kapitánya.

Mindeközben a kapitány rádiózott, és a part felé manőverezte a hajót, ahol végül egy szállodahajó mellett kötött ki. A két kimentett dél-koreai turistát akkorra viszont már motorcsónakkal elszállították.

A Halászbástya kapitánya a Hableány-baleset tárgyalásán 2021. május 27-én – Fotó: Pintér Luca / Telex

Végül két dél-koreai nőt tudott megmenteni a Halászbástya nevű hajó legénysége is. Ez a hajó völgymenetben haladt, azaz a Hableánnyal és a Viking Sigynnel szemben hajózott a Dunán. A városnéző hajó kapitánya az ütközést a Margit híd pillérétől nem, már csak a merülő Hableányt látta, ezután rádión azonnal jelezte, hogy megfordul.

„Öt-tíz embert láttam a vízben; mentőgyűrűket dobtunk ki. A hajó jobb oldalán már élettelen testek voltak, ezért a matrózokat arra utasítottam, hogy a jobb oldalra koncentráljanak”

– mondta N., a hajókapitány. Végül ők is két koreai nőt mentettek ki, akikkel meglehetősen nehéz volt kommunikálni, mert angolul és németül sem beszéltek, ráadásul sokkos állapotban voltak.

Vitás kérdést tisztázott a Viking Sigyn kapitánya

A baleset estéjén szakadt az eső, ráadásul az ütközés néhány perccel este 9 óra után történt, vagyis már sötét is volt, ezért az ügy egyik lényegi kérdése, hogy egyáltalán megfelelőek voltak-e a látási viszonyok. A magyar hajózási szabályzatban a megfelelő látási távolságot 1000 méterben határozták meg, de a Hullám kapitánya első vallomásában még azt állította, hogy szerinte a baleset estéjén korlátozott látási viszonyok voltak,

„2-400 méterre lehetett látni”.

A csütörtöki tárgyaláson ebben a kérdésben viszont már totálisan elbizonytalanodott, korábbi vallomásának ezt a részét már nem tartotta fent. „A látótávolságot leszámítva, nagyjából ugyanígy emlékszem a történtekre”, mondta. Megfelelő látási viszonyokra emlékezett a Halászbástya kapitánya is, és maga a vádlott is.

Jurij C. a tárgyalásokon csak ritkán szólalt meg, a csütörtöki ülés végén viszont a szakértői véleménnyel kapcsolatban észrevételt tett.

„Amikor elindultam, bekapcsoltam a radart, de nem használtam, mert jók voltak a látási viszonyok… Én is a szememben bíztam, és nem használtam a radarberendezést”

– mondta.

A tárgyalást a bíróság szeptemberre napolta el. Várhatóan akkor hallgatják meg a túlélőket, akiket online kapcsolnak majd Dél-Koreából.