Alaptörvény-ellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság a „kuruzslótörvényként” elhíresült Btk.-módosítást – írja blogposztjában a TASZ.
Tavaly fogadták el azt a módosítást, amely elvileg az áltudományos „terápiákat” nyújtók ellen irányult, de a jogvédő szervezet cikke szerint olyan homályosra sikerült a törvényszöveg, hogy „több ezer valódi, képzett szakembernek kellett aggódnia amiatt, hogy büntetőeljárás indul ellenük pusztán azért, mert a munkájukat végzik”.
A módosításkor egészségügyi szakképesítéshez kötötték a pszichoterápiás gyakorlat végzését, de nem határozták meg pontosan, hogy mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak.
A TASZ szerint olyan elnagyolt definícióra hivatkoztak ehelyett, ami olyan szakemberek munkájára is illeszkedhet, akik nem klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok, de a saját feladatuk elvégzéséhez nyilvánvalóan megvan a tudásuk és végzettségük: ilyenek például a nevelési tanácsadóban, családsegítésben, krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő szakszolgálatnál dolgozók, a tanácsadó pszichológusok, családterapeuták, művészetterapeuták, mozgásterapeuták, a pszichodráma-vezetők, mentálhigiénés szakemberek és a coachok.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az alkotmányos büntetőjog legalapvetőbb elveivel ellentétes, ha nem lehet előre látni, hogy ki és pontosan milyen cselekedettel követ el bűncselekményt.
De azt is kifogásolták, hogy a szabályozás nem egyeztethető össze a foglalkozás szabad megválasztásához való alapvető joggal: a pontatlan megfogalmazás miatt ugyanis olyan tevékenységekre is kiterjedhet, amelyek a munkához való jog védelme alá esnek.
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, amit az Országgyűlésnek jövő március 31-ig kell orvosolnia.
