Novák Katalin: Sem kimondott, sem burkolt zsarolással nem érnek célt Magyarországgal szemben

Bárhogy alakuljanak is a tárgyalások az Európai Bizottsággal, minden a magyar kormány helyreállítási tervében lévő fejlesztés meg fog valósulni – jelentette ki az ATV-nek Novák Katalin.

„Az összefüggés nem ennyire direkt” – ezt válaszolta a csatorna kérdésére a miniszter azzal kapcsolatban, hogy a magyar melegellenes törvény miatt nem hagyta-e jóvá hétfőn az Európai Bizottság a magyar kormány által benyújtott 2500 milliárdos igényű helyreállítási tervet.

A melegellenes törvénnyel kapcsolatban azt „érdekesnek” nevezte, hogy anélkül, hogy bármilyen jogerős döntés született volna, az Európai Unió egyes intézményeiben máris forrásmegvonással fenyegetőznek sokszor a legmagasabb szinten. Szerinte nincs felhatalmazása rá az Európai Bizottságnak, hogy ilyen fenyegetésekkel éljen. „Mi továbbra is készen állunk minden tárgyalásra, és folytatjuk azokat. Tehát minden ellentétes híreszteléssel szemben ezek a tárgyalások nem nem rekedtek meg, hanem most is zajlanak” – hangsúlyozta.

Az ATV felvetette, hogy az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa korábban a korrupció elleni küzdelem, a közbeszerzések, az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését is említette, de Novák szerint „nem ilyen magaslatokról kell elképzelni” az egyeztetéseket „Egészen konkrét, földhözragadt felvetések és arra adott válaszokról van szó” – mondta a miniszter.

De a melegellenes törvénnyel kapcsolatban egy másik politikai szinten is zajlik egyeztetési folyamat, ahol kötelezettségszegési eljárásról van szó. Soha nem ültek fel semmilyen zsarolásnak, soha nem volt hatékony az, hogyha bármivel zsarolni próbálták a magyar kormányt. „Ez a jövőben is így lesz. Tehát akár direkt, expressis verbis kimondott zsarolással, akárcsak burkolt zsarolással nem fognak célt érni Magyarországgal szemben”

Novák Katalin a legfontosabbnak azt tartja, hogy a fejlesztések „meg fognak valósulni, bárhogy is alakuljanak a tárgyalások, azok meglesznek” – mondta.

Csúszik a helyreállítási terv uniós elfogadása

Hétfőn írtunk arról, hogy csúszik a 2500 milliárdos magyar helyreállítási terv uniós elfogadása, az Európai Bizottság (EB) meghosszabbította a terv értékelésének határidejét. Eddig összesen 17 tagállam tervét fogadták el, arra még nem volt példa, hogy visszautasítottak volna tervet, de arra sem, hogy a hosszabbítás mellett döntöttek volna.

Korábban megírtuk, hogy uniós hivatalnokokra és diplomatákra hivatkozva a Politico számolt be arról, hogy mostani formájában nem hagyná jóvá az Európai Bizottság a magyar kormány helyreállítási alapra benyújtott tervezetét, mert a brüsszeli vezetés szerint nem elegendőek a tervben megfogalmazott korrupcióellenes intézkedések.

A Politico szerint a döntéshozók nem látják megfelelőnek a Magyarország felé kiszabott országspecifikus ajánlások érvényesülését a tervben. A kormányoknak ugyanis figyelembe kell venniük a tervek kidolgozásánál az évről évre készülő országértékelésekben megfogalmazott bírálatokat és javaslatokat – Magyarország esetén pedig rendre szerepel az, hogy a kormánynak meg kellene erősítenie a korrupcióellenes fellépését, biztosítania kell a közérdekű információkhoz való hozzáférést és a bírói függetlenséget is.

Az EUrológus korábbi cikke szerint négy EP-képviselő, köztük a momentumos Cseh Katalin és a magyar ügyekben igen aktív német zöldpárti Daniel Freund megbízásából 17 oldalon keresztül elemezték különböző jogászok, hogy mi a baj a Budapest által beadott tervekkel.

Három fő témát emeltek ki az esszében:

• Egyrészt az uniós források felhasználásának átláthatatlanságát – a dokumentum szerint ugyanis a szükséghelyzeti intézkedéseknek, és ezek folyamatos meghosszabbításainak köszönhetően a kormány figyelmen kívül hagyhatja a közbeszerzésekről szóló szabályozást, és így homályban tarthatják a kormányzati költekezéseket.
• Másrészt az ügyészi fellépés hiányát, ami azért súlyos probléma az esszé írói szerint, mert „a magas szintű korrupció ellen gyakorlatilag nem lép fel a magyar állam”. Az ügyészség ugyanis az utóbbi években nem vonta felelősségre azokat, akik magas rangú kormánytagokhoz kötődtek – például az OLAF nyomozása ellenére sem érte retorzió az Elios-ügy miatt Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt.
• Harmadrészt pedig kiemelték az uniós jognak érvényt szerző független bíróságok garanciájának hiányát. A kormány ugyanis a szerzők szerint lényegében garantálja a politikai ellenőrzést a bíróságok felett az Országos Bírói Hivatalon keresztül – az utóbbi időben pedig egyre inkább megkérdőjeleződött a magyar jogban az uniós jog elsőbbsége.

A jogi szakértők által elkészített dokumentum – amit az EP-képviselők egyfajta felszólító levélnek szánnak a magyar kormány felé – alaposan hivatkozott példákkal

arra a következtetésre jut, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az új, 2021-2027-es uniós költségvetés forrásai nem oda jutnak majd Magyarországon, ahová azt az uniós adófizetők szánták.

A Miniszterelnökség szerint nincs gond a helyreállítási tervvel

A Miniszterelnökség hétfő délután közleményben reagált a helyreállítási terv körüli ügyre. Ebben azt írták, hogy a magyar helyreállítási terv elfogadásáról szóló tárgyalások közel voltak a lezáráshoz, de az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, vagyis a melegellenes módosításokkal eltérített pedofiltörvény elfogadását követően a Bizottság „abszurd követelésekkel állt elő” – írja a Miniszterelnökség.

„Az ideológiailag vezérelt politikai támadások nyilvánvalóan lassítják a korábban, szakmai egyeztetések során kialakult terv elfogadását. Ez ellentétes a magyar emberek érdekeivel, az pedig felháborító, hogy a magyar baloldali EP-képviselők a tárgyalások befagyasztásáért, a magyar terv elgáncsolásáért lobbiznak Brüsszelben. Bízunk benne, hogy a magyar gazdaság újraindítását és versenyképességét támogató tervet szakmai, és nem politikai alapon értékelik, a kérdés pedig független marad attól, hogy Brüsszel ragaszkodik az LMBTQ-aktivisták és -szervezetek beengedéséhez az óvodákba és iskolákba” – áll a közleményben.

A Miniszterelnökség szerint helyreállítási terv május 11-i benyújtása után konstruktív párbeszédet folytattak az Európai Bizottsággal. „Az nem igaz, hogy bármi gond lenne a magyar tervekkel, semmilyen valós ok nincs arra, hogy a magyar helyreállítási tervet az Európai Unió bármely szervezete elutasítsa.”