„Aki a napokban a Bartók Béla út 57. előtt jár, furcsa kivitelezést szemlélhet meg. 15 m2-en dunabogdányi köveket süllyeszt a földbe egy sokszínű brigád. A Főkert adja hozzá a tervet és a fát, a Penta az élőerőt, a XI. kerület a gáztervet, a Budapest Közút az engedélyt, a Gardenfutura a termesztőközeget és a tudást”
– írja közösségi oldalán Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, hozzátéve, hogy ez Budapest első olyan helyszíne, ahol a rejtélyes Stockholm-módszer élesben debütál.
A bejegyzés szerint a Stockholm-módszer egy olyan fatelepítési metódus, ahol a zöldsávot kiássák, mint egy közműárkot, és 30 cm-es rétegenként tömörítve sziklákkal töltik fel, ami közé speciális talajkeveréket mosnak aktív szénnel, gombakultúrákkal, humusszal. Ez az úgynevezett szerkezeti talaj, amelyben a fák nagyon jól érzik magukat. Gyökereikkel behatolnak a sziklák réseibe, s ahogy a gyökerek vastagodnak, úgy mozgatják a sziklákat, amelyek lazítják a talajt. 85% kő, 15% spéci termőközeg = kánaán a városi fáknak.
Bardóczi szerint ha ez betonfeltöréssel is jár, akkor egy-egy 15 m2-es szakasz 900 ezer forintból jön ki. Ha csak zöldsáv-átalakítás történik, akkor 400 ezer Ft egy ilyen szakasz költsége. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen közegben nőtt városi fák gyökérzete kétszer gyorsabban nő, a fa sokkal jobban érzi magát a helyén és virulensebb, a betegségekre kevésbé érzékeny. Segít neki túlélni a várost.
A szerkezeti talaj teherbíró, olyan, mint egy makadám útalap, akár burkolható is, parkolásra is alkalmas. A fáknak ekkor is biztosított a „gyökérwellness”. A módszert Stockholmban egy Björn Embrén nevű közlekedésmérnök kísérleteztette ki egy finn egyetem bevonásával. Stockholmban több mint 15 éves múltra, a nyugati nagyvárosokban 10 éves múltra tekint vissza, írta Bardóczi.
Frissítés:
Mint a Városliget Zrt. felhívta lapunk figyelmét, ez a különleges módszer először nem a Bartók Béla úton, hanem a Ligetben debütált sikeresen idén májusban a Városliget Zrt. és a Főkert együttműködésében: a Városligeti Promenád Műcsarnok előtti új szakaszának kialakításakor a japánakácok betonba nőtt gyökereit ezzel a módszerrel sikerült kiszabadítani, és ezzel a fáknak jobb életkörülményeket biztosítani.
