Ötletpályázat indul a Nagykörút átalakítására, de hajózható csatorna már valószínűleg nem lesz
2021. június 23. – 15:25
frissítve
Ötletpályázatot ír ki a fővárosi önkormányzat a Nagykörút átalakítására. Az átalakítás kulcsszavai: több zöld, több pihenő, pezsgő utcai élet, fenntartható közlekedés. Ha lenne rá forrás, három év múlva már indulhatna az építkezés, de egyelőre nincs erre pénz. Hasonló okok, azaz pénzhiány miatt hiúsult meg 160 éve a Nagykörút helyére tervezett hajózható csatorna kiépítése is, ami a mostani kánikulában nem is tűnne kellemetlen megoldásnak, de a főváros vezetése szerint „az a hajó már elment”.
Tavaly indult el egy tervezési folyamat, aminek első részeként mintegy 4000 ember töltötte ki a Nagykörút jövőjére vonatkozó kérdőíveket. Ez alapján körvonalazódott, hogy mit szeretnének a fővárosiak a Nagykörúton látni, és ez nagyjából egybeesik a fővárosi önkormányzat elképzeléseivel – mondta sajtótájékoztatón Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke.
Mint elmondta, a fejlesztés lényege a közterületek újrafelosztása által több zöld, több pihenőhely, pezsgő utcák, azaz minőségi vásárlási vendéglátási, kulturális élet, fenntartható közlekedés, nagyvárosi presztízs megteremtése. Városi autópálya helyett élhető, zöldebb, biztonságosabb városi tengelyt szeretnének a Nagykörúton. A következő lépés az, hogy egy ötletpályázatot ír ki a főváros, aminek nyertes (szerény módon díjazott) ötleteit beépítik a tervekbe. Az ötleteket nyáron várják.
A kérdésre, hogy az ötletből mikor lesz kivitelezés, Balogh Samu elmondta, hogy a fővárosnak nincs erre jelenleg forrása, a kormánytól pedig nem kapnak pénzt. Ha lesz rá pénz, elindul a szegélytől szegélyig tartó áttervezés, mondta, hozzátéve, hogy ha most rendelkezésre állna az erre a célra becsült összeg (a legdrágább verzió 20 milliárd forintba kerülne), akkor 2024-ig meggyőző terveket prezentálnának, és megindulhatna a néhány évig tartó kivitelezés.
Arra a kérdésre, hogy a kivitelezésig marad-e a jelenlegi (néhol esetlegesen vezetett kerékpársávval) kialakított forgalmi rend, Balogh Samu azt válaszolta, hogy a Nagykörúton tavaly év végén véglegesítették a kerékpársávot, a szűk közúti keresztmetszetek kapacitástöbbletét biztosították, a nagykörúti az ország második legforgalmasabb kerékpáros útvonalává vált. Ezért a felújítások idején sem fogják visszaadni a sávot az autósoknak, mert az véleménye szerint nem segítene a dugókon.
A Nagykörút tehát nagy változás előtt áll, de azt egyelőre nem tudni, hogy az pontosan milyen lesz, vagy hogy mikor kezdődik el, csak annyi a biztos: egyelőre nincs rá pénz. Ezzel az érvvel szerelték le egyébként Reitter Ferenc mérnök nagyszabású terveit, aki 1865-ben a Nagykörút helyén hajózható csatornát akart kiépíteni. Bár ahhoz, hogy ma vízfelületet képzeljünk a körút helyére, legalábbis a kánikulában megbuggyant agy szükséges, az ötlet 160 éve egész odáig eljutott, hogy 1868-ban a Közlekedési Minisztérium engedélyezte a csatorna megépítését. A csatornára 12 hidat terveztek, partjain látványos palotasorokkal.
Arra a felvetésünkre, hogy ha a hajózható csatorna ötlete ismét felmerülne, lenne-e realitása, Balogh Samu elmondta, azt majd a zsűri megítéli, de hozzátette: bár személyesen is nagy rajongója például a párizsi Canal St. Martinnak, Budapesten ez a hajó már elment.
Nagykörút: a hajózható csatornától a felrobbanó vízcsöveken át a Demszky-karókig és Combino villamosokig
A középkorban a mai Nagykörút helyén a Duna egyik mellékága folyt. A későbbi időben egy mesterségesen fenntartott, majd lassan feltöltődött, szennyvízcsatornaként és szemétlerakóként működő, bűzhödt, egészségtelen levegőjű árok maradt meg belőle. Ezt ásták volna ki újra 1865-ben, és egy harminchat méter széles körcsatorna épült volna a helyén. A költségek azonban olyan brutálisak voltak, hogy a pesti Velence ötletét végül elvetették. (A 77 milliós csatornaépítési költség mintegy tizedébe került végül a Nagykörút kiszabályozása és kiépítése.) A csatorna ötletét a későbbi időszakban már csak egyszer melegítette fel politikai párt: az MKKP a 2010-es választási kampányban vezette volna be a Dunát a Nagykörútra – nyilvánvalóan ironikus értelemben.
Az új Nagykörutat 1896. augusztus 31-én adták át a forgalomnak, a Nagykörút házai 1872 és 1906 között épültek fel. A körúton 1890-ben adták át a villamos Nyugati pályaudvar és Üllői út közötti részét. Az eredetileg a Nagykörút két szélén futó vágányokat csak a II. világháború után helyezték középre.
A rendszerváltás után pár évvel neki kellett állni a körút teljes, faltól falig történő felújításának. A munkákat a körút alatt húzódó, nagyon rossz állapotú vízcsővezeték miatt nem lehetett tovább halasztani. A 70 éves öntöttvas cső ugyanis meggyengült, többször szinte felrobbant. 1988-ban a kitörő víz tragédiát okozott: olyan gyorsan árasztotta el az Oktogon környékét, hogy egy pinceműhelyből az ott dolgozó címfestők már nem tudtak a felszínre jönni, írták az akkori lapok.
Az 1994-től 1997-ig tartó csőcserével együtt átépítették a villamospályát, a közutat és a járdát is. Elbontottak vagy száz bódét, kevesebb, de egységesebb pavilonok épültek, fákat telepítettek, megjelentek a vágányok mellett a Demszky-korszakra jellemző kőbabák (elválasztó gömbsüvegsorok) és a zöld parkolásgátló oszlopok (aka Demszky-karók). A mostani városvezetés által tervezett átalakítás leginkább ehhez rekonstrukciós munkához mérhető, persze, ha lesz rá pénz egyszer.
A körúthoz később az alacsonypadlós Combino miatt kellett hozzányúlni 2006-ban: átépítették a peronokat és a felsővezetéket is (néhány tartóoszlop bedőlését okozva, ami akkor a BKV-vezér állásába került). 2010 után a Vitézy Dávid BKK-igazgató által bevezetett, villamosokat előnyben részesítő lámpaprogram keltett negatív rezonanciákat, főleg az autósok és Tarlós István főpolgármester lelkületében, az elmúlt négy-öt év nyarai pedig az időközben elhasználódott villamospálya-szakaszok rekonstrukciójával teltek.
A Nagykörút megújulna, a Telex fejlődne, de mindkettőhöz pénz kell. A Nagykörút nem rajtad múlik, de a Telex fejlődéséhez te is hozzájárulhatsz. Ha teheted, támogasd a munkánkat!
