Ötletpályázat indul a Nagykörút átalakítására, de hajózható csatorna már valószínűleg nem lesz

Tavaly indult el egy tervezési folyamat, aminek első részeként mintegy 4000 ember töltötte ki a Nagykörút jövőjére vonatkozó kérdőíveket. Ez alapján körvonalazódott, hogy mit szeretnének a fővárosiak a Nagykörúton látni, és ez nagyjából egybeesik a fővárosi önkormányzat elképzeléseivel – mondta sajtótájékoztatón Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke.

Mint elmondta, a fejlesztés lényege a közterületek újrafelosztása által több zöld, több pihenőhely, pezsgő utcák, azaz minőségi vásárlási vendéglátási, kulturális élet, fenntartható közlekedés, nagyvárosi presztízs megteremtése. Városi autópálya helyett élhető, zöldebb, biztonságosabb városi tengelyt szeretnének a Nagykörúton. A következő lépés az, hogy egy ötletpályázatot ír ki a főváros, aminek nyertes (szerény módon díjazott) ötleteit beépítik a tervekbe. Az ötleteket nyáron várják.

A kérdésre, hogy az ötletből mikor lesz kivitelezés, Balogh Samu elmondta, hogy a fővárosnak nincs erre jelenleg forrása, a kormánytól pedig nem kapnak pénzt. Ha lesz rá pénz, elindul a szegélytől szegélyig tartó áttervezés, mondta, hozzátéve, hogy ha most rendelkezésre állna az erre a célra becsült összeg (a legdrágább verzió 20 milliárd forintba kerülne), akkor 2024-ig meggyőző terveket prezentálnának, és megindulhatna a néhány évig tartó kivitelezés.

Arra a kérdésre, hogy a kivitelezésig marad-e a jelenlegi (néhol esetlegesen vezetett kerékpársávval) kialakított forgalmi rend, Balogh Samu azt válaszolta, hogy a Nagykörúton tavaly év végén véglegesítették a kerékpársávot, a szűk közúti keresztmetszetek kapacitástöbbletét biztosították, a nagykörúti az ország második legforgalmasabb kerékpáros útvonalává vált. Ezért a felújítások idején sem fogják visszaadni a sávot az autósoknak, mert az véleménye szerint nem segítene a dugókon.

A Nagykörút tehát nagy változás előtt áll, de azt egyelőre nem tudni, hogy az pontosan milyen lesz, vagy hogy mikor kezdődik el, csak annyi a biztos: egyelőre nincs rá pénz. Ezzel az érvvel szerelték le egyébként Reitter Ferenc mérnök nagyszabású terveit, aki 1865-ben a Nagykörút helyén hajózható csatornát akart kiépíteni. Bár ahhoz, hogy ma vízfelületet képzeljünk a körút helyére, legalábbis a kánikulában megbuggyant agy szükséges, az ötlet 160 éve egész odáig eljutott, hogy 1868-ban a Közlekedési Minisztérium engedélyezte a csatorna megépítését. A csatornára 12 hidat terveztek, partjain látványos palotasorokkal.

Arra a felvetésünkre, hogy ha a hajózható csatorna ötlete ismét felmerülne, lenne-e realitása, Balogh Samu elmondta, azt majd a zsűri megítéli, de hozzátette: bár személyesen is nagy rajongója például a párizsi Canal St. Martinnak, Budapesten ez a hajó már elment.

Nagykörút: a hajózható csatornától a felrobbanó vízcsöveken át a Demszky-karókig és Combino villamosokig

A középkorban a mai Nagykörút helyén a Duna egyik mellékága folyt. A későbbi időben egy mesterségesen fenntartott, majd lassan feltöltődött, szennyvízcsatornaként és szemétlerakóként működő, bűzhödt, egészségtelen levegőjű árok maradt meg belőle. Ezt ásták volna ki újra 1865-ben, és egy harminchat méter széles körcsatorna épült volna a helyén. A költségek azonban olyan brutálisak voltak, hogy a pesti Velence ötletét végül elvetették. (A 77 milliós csatornaépítési költség mintegy tizedébe került végül a Nagykörút kiszabályozása és kiépítése.) A csatorna ötletét a későbbi időszakban már csak egyszer melegítette fel politikai párt: az MKKP a 2010-es választási kampányban vezette volna be a Dunát a Nagykörútra – nyilvánvalóan ironikus értelemben.

Az új Nagykörutat 1896. augusztus 31-én adták át a forgalomnak, a Nagykörút házai 1872 és 1906 között épültek fel. A körúton 1890-ben adták át a villamos Nyugati pályaudvar és Üllői út közötti részét. Az eredetileg a Nagykörút két szélén futó vágányokat csak a II. világháború után helyezték középre.

A rendszerváltás után pár évvel neki kellett állni a körút teljes, faltól falig történő felújításának. A munkákat a körút alatt húzódó, nagyon rossz állapotú vízcsővezeték miatt nem lehetett tovább halasztani. A 70 éves öntöttvas cső ugyanis meggyengült, többször szinte felrobbant. 1988-ban a kitörő víz tragédiát okozott: olyan gyorsan árasztotta el az Oktogon környékét, hogy egy pinceműhelyből az ott dolgozó címfestők már nem tudtak a felszínre jönni, írták az akkori lapok.

Az 1994-től 1997-ig tartó csőcserével együtt átépítették a villamospályát, a közutat és a járdát is. Elbontottak vagy száz bódét, kevesebb, de egységesebb pavilonok épültek, fákat telepítettek, megjelentek a vágányok mellett a Demszky-korszakra jellemző kőbabák (elválasztó gömbsüvegsorok) és a zöld parkolásgátló oszlopok (aka Demszky-karók). A mostani városvezetés által tervezett átalakítás leginkább ehhez rekonstrukciós munkához mérhető, persze, ha lesz rá pénz egyszer.

A körúthoz később az alacsonypadlós Combino miatt kellett hozzányúlni 2006-ban: átépítették a peronokat és a felsővezetéket is (néhány tartóoszlop bedőlését okozva, ami akkor a BKV-vezér állásába került). 2010 után a Vitézy Dávid BKK-igazgató által bevezetett, villamosokat előnyben részesítő lámpaprogram keltett negatív rezonanciákat, főleg az autósok és Tarlós István főpolgármester lelkületében, az elmúlt négy-öt év nyarai pedig az időközben elhasználódott villamospálya-szakaszok rekonstrukciójával teltek.