Bagóért adhatják bérlakásaikat az önkormányzatok világörökségi területeken

2021. június 15. – 13:38

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

134 igen és 25 nem szavazattal megszavazta a kormánypárti többség az új bérlakástörvényt kedden. Az MSZP, DK, LMP, Párbeszéd és a Momentumhoz csatlakozott független képviselők már korábban jelezték, hogy ezen a szavazáson sem vesznek részt, ahogy a különféle módosítókkal melegellenessé eltérített pedofilellenes törvénytervezet szavazásán sem.

A kormánypártok mellett a független Volner János, Fülöp Erik és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, a Jobbik, a Mi Hazánk Mozgalom képviselői, és a Jobbikból korábban kiugrott, ma független képviselők nemmel szavaztak.

„A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról” nevű törvényjavaslat először a fideszes Böröcz Lászlóhoz fűződött, és azon menet közben sokat módosítottak.

Az első változat még úgy szólt, hogy az önkormányzatoknak kötelező lesz eladniuk a tulajdonukban lévő bérlakásokat, nagyon kedvező áron, amennyiben a benne élő bérlők meg szeretnék vásárolni azokat, valamint azok a lakók is töredékáron vehetik majd meg az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokat, akik csak egy-két éve laknak benne, és – mivel nincs erre vonatkozó korlátozás – akár már az adásvétel másnapján továbbadhatják sokkal magasabb, piaci áron. Ide tartoznak a budai Várban bérelt önkormányzati lakások, műemlék házak is, amik az elmúlt hónapokban sokat forogtak a közbeszédben. Ez összesen legalább százezer bérlakást érintett volna.

A fideszes képviselő azzal indokolta a javaslatot, hogy így a „magyar családok minél szélesebb körben szerezhetnek lakástulajdont”, és azoknak is segíteni akarnak, akik a rendszerváltás után nem vásárolhatták meg a lakásukat. Ezután olyan történt, ami ritkán: nemcsak ellenzéki képviselők, de fideszes politikusok is nyilvánosan kritizálni kezdték a Böröcz-féle törvényjavaslatot, szerintük a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járhattak volna jól a változtatásokkal.

A Fidesz aztán gyorsan módosítani kezdte a javaslatait. Az újabb változat szerint az önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemlék épületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én, és annak időtartama eléri az öt évet. Akinek most nincs meg a vásárláshoz szükséges öt év, annak csak ki kell várnia, hogy elérje azt, és akkor is elég benyújtania a vételi kérelmét. A felújítás alatt álló lakásokat a felújítás végeztével, illetve 2022. június végétől vehetik meg bérlőik. Az árakat is módosították: akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért, 15–25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5–15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát.

Aztán a módosító módosítóját is módosították. A legújabb passzusok szerint

  • a cserélt bérleti jogok esetében az 50 százalékos vételár 35 százalékra csökkent (egyösszegű fizetésnél 5 százalék kedvezmény is jár a vevőnek, ez azt jelenti, hogy akár a becsült forgalmi érték 30 százalékáért kerülhet az ingatlan a cserével bérlőkké váltak tulajdonába).
  • Az egyszer már 25-ről 15 évre csökkentett részletfizetési futamidő visszaáll 25 évre.
  • Kizárólag a Várnegyedet érintően bekerült a szövegbe, hogy az itt megvásárolhatóvá váló mintegy 800 lakás közül a földszinti elhelyezkedésűeknél a rendeltetés kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre módosítható.
  • Szintén a Várra vonatkozik az az újdonság, hogy ott nem vásárolhatnak bérlakást cégek, és magánszemélyek birtokában is legfeljebb két lakás lehet, valamint tulajdonjoghoz csak európai uniós állampolgár juthat.
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!