Bagóért adhatják bérlakásaikat az önkormányzatok világörökségi területeken

134 igen és 25 nem szavazattal megszavazta a kormánypárti többség az új bérlakástörvényt kedden. Az MSZP, DK, LMP, Párbeszéd és a Momentumhoz csatlakozott független képviselők már korábban jelezték, hogy ezen a szavazáson sem vesznek részt, ahogy a különféle módosítókkal melegellenessé eltérített pedofilellenes törvénytervezet szavazásán sem.

A kormánypártok mellett a független Volner János, Fülöp Erik és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, a Jobbik, a Mi Hazánk Mozgalom képviselői, és a Jobbikból korábban kiugrott, ma független képviselők nemmel szavaztak.

„A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról” nevű törvényjavaslat először a fideszes Böröcz Lászlóhoz fűződött, és azon menet közben sokat módosítottak.

Az első változat még úgy szólt, hogy az önkormányzatoknak kötelező lesz eladniuk a tulajdonukban lévő bérlakásokat, nagyon kedvező áron, amennyiben a benne élő bérlők meg szeretnék vásárolni azokat, valamint azok a lakók is töredékáron vehetik majd meg az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásokat, akik csak egy-két éve laknak benne, és – mivel nincs erre vonatkozó korlátozás – akár már az adásvétel másnapján továbbadhatják sokkal magasabb, piaci áron. Ide tartoznak a budai Várban bérelt önkormányzati lakások, műemlék házak is, amik az elmúlt hónapokban sokat forogtak a közbeszédben. Ez összesen legalább százezer bérlakást érintett volna.

A fideszes képviselő azzal indokolta a javaslatot, hogy így a „magyar családok minél szélesebb körben szerezhetnek lakástulajdont”, és azoknak is segíteni akarnak, akik a rendszerváltás után nem vásárolhatták meg a lakásukat. Ezután olyan történt, ami ritkán: nemcsak ellenzéki képviselők, de fideszes politikusok is nyilvánosan kritizálni kezdték a Böröcz-féle törvényjavaslatot, szerintük a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járhattak volna jól a változtatásokkal.

A Fidesz aztán gyorsan módosítani kezdte a javaslatait. Az újabb változat szerint az önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemlék épületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották. Másrészt a bérlő csak akkor veheti meg a lakást, ha határozatlan idejű bérleti jogviszonya volt 2020. december 31-én, és annak időtartama eléri az öt évet. Akinek most nincs meg a vásárláshoz szükséges öt év, annak csak ki kell várnia, hogy elérje azt, és akkor is elég benyújtania a vételi kérelmét. A felújítás alatt álló lakásokat a felújítás végeztével, illetve 2022. június végétől vehetik meg bérlőik. Az árakat is módosították: akik már 1996 előtt is bérlők voltak, a forgalmi érték 15 százalékát kell kifizetniük a lakásért, 15–25 évi bentlakás esetén a forgalmi érték 50 százalékát, 5–15 év esetén a forgalmi érték 80 százalékát.

Aztán a módosító módosítóját is módosították. A legújabb passzusok szerint

• a cserélt bérleti jogok esetében az 50 százalékos vételár 35 százalékra csökkent (egyösszegű fizetésnél 5 százalék kedvezmény is jár a vevőnek, ez azt jelenti, hogy akár a becsült forgalmi érték 30 százalékáért kerülhet az ingatlan a cserével bérlőkké váltak tulajdonába).
• Az egyszer már 25-ről 15 évre csökkentett részletfizetési futamidő visszaáll 25 évre.
• Kizárólag a Várnegyedet érintően bekerült a szövegbe, hogy az itt megvásárolhatóvá váló mintegy 800 lakás közül a földszinti elhelyezkedésűeknél a rendeltetés kereskedelmi, szolgáltató és kulturális rendeltetésre módosítható.
• Szintén a Várra vonatkozik az az újdonság, hogy ott nem vásárolhatnak bérlakást cégek, és magánszemélyek birtokában is legfeljebb két lakás lehet, valamint tulajdonjoghoz csak európai uniós állampolgár juthat.