Nem fogjuk démonizálni a dugóban ülő pasaréti anyukákat

Ugyan még csak kedden állapodott meg a hat ellenzéki párt az előválasztás hivatalos menetrendjéről, csütörtökön már vitát tartottak két jelölt között. A Partizán műsorának egyik vendége Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője volt, aki rögtön az elején azzal kezdte, hogy ezt a vitát valójában a közmédiában kellene megtartani, de az nem látja el a közfunkcióját.

Abban, hogy most előválasztásra készül a hat ellenzéki párt, szerinte pártjának, de leginkább Karácsony Gergelynek van a legnagyobb szerepe. A Párbeszéd társelnöke már 2011-ben, a választási törvény módosítása után cikket írt arról, hogy közös listán, közös jelölttel kell indulnia az ellenzéknek, ha le akarja váltani a Fideszt. „Azért is tartunk itt, mert 2019-re belátta gyakorlatilag mindenki az ellenzéki oldalon, hogy ennek van értelme, ennek van eredménye, ez máshogy nem működhet” – fogalmazott Tordai. Az ellenzék szerinte már megtette a kötelező minimum köröket.

„Azt még talán tanulnunk kell, hogy alázatosak legyünk az ügy iránt. (…) Ha vitákat szerveztek nekünk, akkor szerintem erre el is kell jönnie a képviselőjelölteknek”

– szúrt oda Kálmán Olgának, aki nem ment el a vitára, amit egy nappal korábban azzal magyarázott, hogy a hivatalos jelöltállítás csak július végén kezdődik.

Az MSZP–Párbeszéd jelöltje szerint az előválasztás célja, hogy megtalálják a legalkalmasabb jelöltet, aki a legnagyobb vereséget méri a Fideszre a II-III. kerületben. Mint mondta, egy jó jelöltnek vízióra, elszántságra van szüksége, és némi jártasságra a parlamentben, hogy ne tévedjen el az ülésteremben, amikor kormányra kerül. Ő nem árul zsákbamacskát, arra kér felhatalmazást a választóktól, hogy egyéni képviselőként folytathassa a munkáját 2022 után.

Ellenfele szerint ugyanakkor ez a választás nem arról szól, hogy ki jut be a parlamentbe. Berg Dániel, a Momentum képviselőjelöltje arról beszélt, hogy Tordai Bence és Kálmán Olga mindenképp ott lesz az ellenzék közös listáján.

„Ez a választás arról szól, hogy ki tudja a legjobban képviselni a budai polgárokat, értékeiket és értékrendjüket”.

Szerinte budai lokálpatriótaként és a II. kerület alpolgármestereként ő lát rá jól a körzet problémáira. Képviselőként elsősorban a helyi vállalkozások helyzetével szeretne foglalkozni, de fontos számára az oktatás és a budai emlékművek védelme is. Úgy fogalmazott, hogy a helyi érdekképviselet áll a kampánya középpontjában, mert szerinte az elmúlt 12 évben nem volt hangja a budai polgároknak a magyar országgyűlésben.

Egyszerű többséggel is lehetnek eszközei az új kormánynak

Nem egy sima kormányváltásra készülnek az ellenzéki pártok Tordai Bence szerint. Arról beszélt, hogy most nem az a feladatunk, hogy előre megírják az új alkotmányt, hanem azt kell egyértelművé tenniük, hogy arra kérnek felhatalmazást, hogy ezt a rendszert megbuktassák.

„Mivel teljesen illegitim módon és törvénytelen eszközökkel próbálták bebetonozni a hatalmukat, ezt akármilyen eszközökkel, de vissza kell csinálnunk”

– tette hozzá. Megpróbálnak ugyan jogállami keretek között maradni, de a népszuverenitás kellő felhatalmazást ad szerinte, hogy át tudják formálni a jelenlegi rendszert. A műsorvezető, Gulyás Márton kérdésére később azt is kijelentette, hogy nem fogadja el az Alaptörvény és a miniszterelnök legitimitását, de „a valóság kemény kényszer”. Állítása szerint hiába éltek korábban konstruktív kritikával, lesöpörték a javaslataikat. „Innentől kezdve tényleg csak ellenállás terepeként maradt meg a parlament, csak mint a konfrontáció egyik nagy nyilvánosságot kapó lehetősége”.

Egyszerű többséggel is lehetnek eszközei az új kormánynak. Erről beszélt Berg, hozzátéve, a Momentum például korrupcióellenes ügyészséget hozna létre, és parlamenti vizsgálóbizottságokat állítana fel. „Bízom a kétharmados többségben, de ne gondoljuk, hogy ne lennének olyan eszközök, amelyekkel új intézményeket tudunk kialakítani, amik kikerülik ezt a jelenlegi rendszert” – mondta.

Behoznák a mindennapokba a zöld politikát

A vita egyik legérdekesebb része azután a felvetés után következett, hogy Tordai egy korábbi nyilatkozata szerint nem tartja hitelesnek a Momentumot zöld kérdésekben. A Párbeszéd képviselője azt mondta, 2021-ben mindenki zöld akar lenni, de ők már tíz éve is azok voltak. Zöld politika alatt ők nem pusztán azt értik, hogy ne vágjanak ki fákat, hanem szerintük sokkal radikálisabb átalakításokra van szükség a társadalomban és a gazdaságban. Ezeknek a változásoknak a tőke nyilvánvalóan ellen fog állni – fogalmazott Tordai –, hiszen költségeket terhel a globális nagyvállalatokra, amelyek a szennyezés túlnyomó részéért felelősek. Szerinte először azt a hetven nagyvállalatot kell átállítani a jó oldalra, amely a klímaváltozásért felelős.

Nem lehet a nagyvállalatokat nemzetállami szinten megadóztatni, reagált a Momentum jelölje, és egy egyéni képviselőként nem is feladata eszerint. „Nekünk sokkal jobban azzal kell foglalkozni, hogy hogyan találkozik a budai polgár a mindennapjaiban a zöld tudattal.” Berg nem hiszi el, hogy egy-két év alatt radikális zöld fordulatot véghez lehet vinni.

„Azt se fogom elfogadni, hogy démonizáljuk a pasaréti vagy hidegkúti anyukát, aki ott ül a dugóban”

– tette hozzá. „Hát azt biztos nem csináljuk, hogy démonizáljuk őket” – szólt itt közbe Tordai, szerinte ráadásul a budai polgárok már most nagyon zöldek.

Berg arról beszélt, hogy pártja pozitív ösztönzőkkel haladna zöldebb irányba. Adókedvezménnyel támogatnák a közös autóhasználatot, több P+R parkolót alakítanának ki, és helyi civil szervezetekkel zöldítenének.

A klímavészhelyzet is nagyon fontos szerinte, de ezzel egyéni képviselőként nem tudnak mit kezdeni.

Ez a felelősség hárítása – jegyezte meg Tordai, amit nagy hibának tart. A gazdasági rendszer átalakítását szerinte nem egyesével fogják tudni elérni a budai polgárok. „Nekik zöld képviselőt kell küldeniük a parlamentbe, és akkor lesznek valódi változások.”

Politikai kérdés, hogy bevezetik-e az eurót

Egy másik vitatott pont a jogállamisági aggályok után az euró bevezetése volt. Berg szerint a Momentum a legelkötelezettebb az európai integráció iránt. „Mi maximálisan támogatjuk az euró bevezetését” – fogalmazott, és megkérdezte vitapartnerét, hogy a Párbeszéd miért nem támogatja a közös gazdaságot, amely alappillére az uniós közösségnek.

Tordai elmondta, hogy ők népszavazást írnának ki arról, hogy Magyarország belépjen-e az euróövezetbe. Azt szeretné, hogy legyen róla vita, de ő egyébként igennel szavazna a népszavazáson. Politikailag támogatja a Párbeszéd az euró bevezetését, de „gazdaságilag nagyon nem mindegy, hogy mik a feltételek és mik az időtávok, úgyhogy ennél kicsit bonyolultabb választ kell adni, hogy igen vagy nem.”

Berg szerint ez egy közgazdász válasza volt. „Mi politikusok vagyunk. Ha megvan a politikai akarat, akkor be tudjuk vezetni az eurót, és a Momentum ezen fog dolgozni a következő koalíciós kormányban.”

Tordai kifejtette, hogy politikailag mindenképp Európához akarnak tartozni, és a szorosabb szociális együttműködéshez szükség is van az euróra. Magyarország versenyképessége azonban jelenleg nagyon gyenge. „Ha túl hamar és túl erős forinttal csatlakoznánk a monetáris unióhoz, ami jó lenne a magyaroknak, azt meg a gazdaság sínylené meg” – tette hozzá az MSZP–P jelöltje, aki szerint be kell állítani az egyensúlyt.

Berg erre megismételte, hogy ő nem közgazdász, és nem is szeretne elmélyedni a közgazdaságban. Mióta csatlakozott az ország az unióhoz, folyamatosan szó van az euró bevezetéséről, de a Momentum politikusa szerint soha nem volt meg hozzá a kellő politikai akarat. Ő úgy gondolja, hogy az euró hosszabb távon csak prosperáló és jóléti Magyarországhoz vezetne. Az asztal rossz végén maradunk szerinte, ha nem vezetjük be az eurót, mert nem lehetünk részesei a világ egyik legerősebb gazdasági közösségének. Magyarország érdekérvényesítő képessége egyedül jóval gyengébb Oroszországgal vagy az USA-val szemben, magyarázta. Az Európai Unió tud közösen érdeket képviselni, és Magyarországnak ott kell lennie ennél az asztalnál.

Berg beismerte, hogy a Momentum hibázott 2018-ban

A vita említésre méltó pontja volt még az is, amikor Berg felhozta, hogy az új politikai kultúra megteremtéséhez az első feladat az önreflexió, hogy nézzék meg, hogy az elmúlt években miért nem volt sikeres az ellenzék.

„2018-ban a Momentum hibát követett el például azzal, hogy nem léptünk vissza több helyen. Rosszul mértük fel a terepet. Nagyon kíváncsi lennék, hogy az MSZP-Párbeszéd miben hibázott az elmúlt 12 vagy 30 évben” – fordult vitapartneréhez.

A Párbeszéd politikusa kitért a kérdés elől, és inkább arról beszélt, hogy mindenki hibázott, aki a választási törvény módosítása óta nem támogatta az előválasztást és az egy az egy elleni küzdelmet. Pártja szerint mindenkivel együttműködött az összefogás érdekében már 2014-ben is. Mint fogalmazott, ők már akkor megmondták, hogy a teljes összefogás és az előválasztás a siker kulcsa, 2019-ben az önkormányzati választásokon be is bizonyították, és jövőre is le fogják győzni a Fideszt.

Mosolygós ökölpacsival ért véget a bő egyórás beszélgetés. Gulyás Márton pedig azt ígérte, még más körzetekben is szervez a Partizán előválasztási vitát.

Kálmán Olga nem ment el a vitára, Facebookon magyarázkodott

Már a vita szerda reggel megjelent beharangozó videójából is kimaradt Kálmán Olga, akiről később kiderült, hogy nem fogadta el a meghívást. Döntését Facebookon azzal indokolta, hogy pár napja a hat ellenzéki párt javaslatára az Országos Előválasztási Bizottság hozott egy állásfoglalást arról, hogy előválasztási viták július 26. és október 10. között lesznek.

Azért csak július 26. után, mert a héten hivatalossá vált menetrend szerint ekkortól kell jeleznie a jelölteknek az indulási szándékukat, majd augusztus 23. és szeptember 6. között kell megszerezni a megfelelő számú ajánlást.

„Az ok világos: ma még nem minden párt nevezte meg indulni szándékozó jelöltjét, a cél pedig az, hogy jelölti viták akkortól legyenek, amikor már mindenki HIVATALOSAN jelöltté vált, ez pedig július 26. Bár kaptam már meghívást ilyen típusú vitára, de a mostani hatpárti döntés értelmében, ha akarnám se lenne módom elfogadni a felkérést július 26. előtt” – fogalmazott a DK jelöltje. Hozzátette, szerinte alap, hogy „a saját magunk által hozott játékszabályokat saját magunk betartsuk. Máskülönben az egész előválasztás tönkre fog menni.”

Berg ugyanakkor azt írta később egy kommentben, hogy szerdán ülésezett az Országos Előválasztási Bizottság, ahol a hat koalíciós párt végül nem emelt kifogást a vita megtartása ellen. A Momentum jelöltje állítja, ha az OEVB úgy döntött volna, hogy ne legyen vita, ő is lemondta volna azt. „Bence és én nem önkényesen döntöttünk úgy, hogy felrúgjuk a szabályt, megfutottunk minden hivatalos kört. Senki nem golyóz ki senkit, alapból én kezdeményeztem a hármas vitát, és többször leírtam, hogy annak örülnék a legjobban, ha Olga is ott lenne” – fogalmazott a II. kerületi alpolgármester.

Mindhárman legyőzhetik a Fidesz jelöltjét, de a DK jelöltje a legesélyesebb

Így pont az előválasztás legesélyesebb jelöltje maradt ki a vitából. A Párbeszéd megrendelésére március végén reprezentatív közvélemény-kutatást készített a Republikon a választókerületben 800 ember megkérdezésével. A felmérésben résztvevők 49 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni, és további 18 százalék valószínűleg elmenne.

Az előválasztás biztos szavazói körében

• Kálmán Olga vezet 22 százalékkal,
• Tordai Bence 17 százalékon áll,
• Berg Dániel pedig 8 százalékon.
• 53 százalék nem tudott, nem akart válaszolni.

Érdekesség, hogy ha csak Tordai és Kálmán között lehetett választani, akkor majdnem egyforma eredményt értek el: 29 százaléka volt a DK jelöltjének, és 28 az MSZP-Párbeszéd jelöltének. Berggel párba állítva mindketten magasan nyernének a felmérés szerint: Tordai (31%) – Bergnek (11%) és Kálmán (35%) – Berg (20%).

A 2018-as választásokon ebben a körzetben a Fidesz-KDNP jelöltje, Varga Mihály pénzügyminiszter nyert (41,82%). Ha meg tudtak volna egyezni az ellenzéki pártok, már akkor is nyerhettek volna, így azonban Niedermüller Péter (DK) kevesebb mint 3 ezer szavazattal második (37,14%) lett. Harmadik helyen az LMP-s Ungár Péter (10,1%) végzett, utána pedig a Jobbik jelöltje, Kovács Tamás (6,19%) és a momentumos Benedek Márton (2,66%) következett.

Október közepén derült ki, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nem indul egyéni képviselőjelöltként: a választókerületben a kormánypárti jelölt Gór Csaba lesz, aki 2010 óta helyi önkormányzati képviselő a II. kerületben. A Republikon felmérése szerint mindhárom ellenzéki jelölt legyőzheti a kormánypárti politikust, ha egyedül indul ellene, de magas volt azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni.

Az ellenzék közös listájára szavazna a válaszadók 44 százaléka, míg a Fidesz-KDNP-re csak 29 százalék. 7 százalék a Magyar Kétfarkú Kutyapártot, 2 százalék a Mi Hazánkat választaná, 17 százalék pedig bizonytalannak mondta magát. Az ellenzéki pártok közül a Momentum (35%) a legnépszerűbb, második a DK (24%) és utána jön a Párbeszéd (16%).