A házi őrizetben lévő Bige László rendelt meg egy nagyszabású kutatást, amit bemutattak az ellenzéknek

• A házi őrizetben lévő Bige László rendelte meg azt a több 10 millió forintba kerülő közvélemény-kutatást, amely részletesen foglalkozik a jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzettel.
• A Telex által is megismert kutatást az ellenzéki kampányfelelősöknek a héten már bemutatták.
• Bige László a Telexnek azt mondta, nem akar beszállni a politikába, nem egyeztetett erről a pártokkal, de úgyis „mindenki rám fogja fogni”. Arra volt kíváncsi, mit gondolnak valójában az emberek, és hogy az ellenzék le tudja-e győzni a Fideszt.
• A kutatás szerint akkor vezet az ellenzék, ha az ellenzéki pártok összefognak, ám a többség úgy gondolja, a Fidesz fog győzni jövőre.
• A kormánnyal általánosságban 10 százalékponttal többen elégedetlenek, mint elégedettek, és a legtöbb kritika az oktatást, az EU-val való kapcsolatot és a gazdasági helyzetet érinti.
• A kutatás felvázolja Magyarország problématérképét is, amely szerint a legtöbb magyar a megélhetés magas költségeit tartja a legnagyobb problémájának.

Egy vaskos, a szokásosnál jóval nagyobb mintán végzett közvélemény-kutatás eredményét mutatták be csütörtökön az ellenzéki összefogás kampányáért felelős politikusainak. A kutatás nemcsak a pártok, illetve a politikusok népszerűségére és a kormánnyal való elégedettségre tér ki, hanem egyebek mellett felvázolja Magyarország úgynevezett problématérképét, és kijelöli a politika számára, melyek azok a témák, amelyek a legjobban érdeklik az egyes szavazói csoportokat.

A kutatás tartalmánál – amelynek érdekesebb eredményeit mindjárt bemutatjuk – nem kevésbé lényeges a megrendelőjének személye. A szokatlanul magas, 5000 fős mintán, az idén január 8. és február 4. között készített reprezentatív kutatást ugyanis a Telex értesülése szerint nem más rendelte meg és fizette ki, mint az ország egyik leggazdagabb embere, Bige László. Bige ezt lapunknak meg is erősítette. (Az 5000 fős minta szokatlannak mondható, rendszerint 1000-1500 fős mintákkal dolgoznak a kutatók. Ezt a mintavételt az indokolhatta, hogy így részletesebben vizsgálhatók az egyes társadalmi csoportok.)

A műtrágyagyártásból meggazdagodó Bige László érdeklődése a politikai kutatások iránt azért meglepő, mert nemrég amiatt került a hírekbe, hogy gazdasági bűncselekmények gyanújával őrizetbe vették. A december közepi előállításához feltehetően egy régi időkbe visszanyúló vesztegetési ügy vezetett (erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben), de Bige tagadta a bűncselekmények elkövetését, szerinte az eljárás célja csupán a félelemkeltés.

Bigét az ügyben nem tartóztatták le, házi őrizetet rendeltek el, ami azt jelenti, hogy a tartózkodási helyét jelenleg csak engedéllyel hagyhatja el, és nyomkövetőt köteles viselnie. Ehhez képest számít tehát meglepőnek, hogy Bige eközben egy olyan nagyszabású kutatást finanszírozott, amelyből most az ellenzéki kampányguruk kezdhetnek el dolgozni a 2022-es választásra készülve.

„Nincs ebben pártpolitika, bár mindenki rám fogja fogni”

„Saját magamnak csináltattam a kutatást, érdekelt, hogy a magyar társadalom a járvány közepén hogy viszonyul a jelenlegi politikai, gazdasági és társadalmi helyzethez, és arra is kíváncsi voltam, van-e a mostani ellenzéki összefogásnak reális esélye a győzelemre a Fidesz ellen” – mondta a Telexnek Bige László arra kérdésre, miért rendelt meg egy ekkora kutatást. A felmérést a Závecz Research végezte, és több elemző, például a republikonos Horn Gábor segítette az adatok értelmezését. Hornt pár nappal ezelőtt le is fotózták, amikor Bigénél emiatt tett látogatást (például a Mandiner közölt cikket az esetről).

A kutatás több 10 millió forintba került, ám Bige nem árulta el a pontos végösszeget; csak annyit mondott, hogy „nem jelentett különös gondot, hogy kifizessem”.

A kutatás eredményeit és részleteit információnk szerint csütörtökön az ellenzéki kampányért felelős politikusoknak is bemutatták. Ezt nem Bige szervezte, de így is nyilvánvalóan felmerül, hogy a milliárdos lényegében az ellenzék számára finanszírozott egy kutatást. Bige idevágó kérdésünkre azt mondta:

„Semmilyen párttal nem egyeztettem a kutatásról, nincs ebben pártpolitika, bár mindenki rám fogja fogni.”

Bige szerint a kutatást mindenki számára nyilvánosságra hozza, nem csak az ellenzék számára hozzáférhető, így majd mindenki tanulmányozhatja, hogy gondolkodnak a magyarok az aktuális viszonyokról. A nagyvállalkozó szerint ez a kutatás nem előjele a politikai szerepvállalásának: „nem akarok beszállni a politikába”, és a kutatás eredményét is éppen azért nem kívánja értékelni, mert nem szeretne politikai nyilatkozatot tenni. Arról pedig, hogy ha a kutatás finanszírozása miatt összekötik a nevét az ellenzéki összefogással, azt mondta:

„Engem már megvádoltak sok minden olyannal, amihez semmi közöm sincs, és már most úgy tűnik, mintha az egész államigazgatásban azon dolgoznának, hogyan lehetetlenítsenek el.”

Ennek részleteit viszont nem akarta kifejteni, és az ellene folyó eljárásról sem kívánt bővebben nyilatkozni.

De mi áll a nagyszabású kutatásban?

Bige egyik célja tehát elmondása szerint az volt, hogy kiderüljön, van esélye a győzelemre az ellenzéknek. A kutatás részletesen felmérte a pártok és egyes politikusok népszerűségét, illetve az Orbán-kormánnyal való elégedettséget. A főbb megállapítások:

• A Fidesz, illetve az együttműködő hat párt összeadott támogatottsága közötti különbség 2 százalékpont a Fidesz javára a teljes népességen belül (35% és 33%), és a Fidesz egy ponttal vezet a pártválasztók körében (49% és 48%).
• Más viszont a helyzet, ha a közös listára kérdez rá a kutatás: így a teljes népességben belül 40-37-re az ellenzéki közös lista vezet a Fidesz–KDNP-listával szemben, és 3 pontos az előny a pártválasztók között (51-48).
• Érdekesség, hogy bár többen szavaznának az ellenzék listájára, 2 százalékponttal többen gondolják úgy, hogy a Fidesz fog nyerni jövőre. 33 százalék gondolja viszont úgy 31 ellenében, hogy az ellenzék jobban fog kormányozni, mint a Fidesz (21 szerint ugyanúgy).
• A pártok elutasítottságát viszont magasan vezeti a Fidesz: 32% nem szavazna rá. A második legelutasítottabb párt a DK 13 százalékkal.
• A kormánnyal általánosságban 10 százalékponttal többen elégedetlenek (44%), mint elégedettek (32%). Két területen viszont többségben vannak az elégedettek: a családpolitika és a víruskezelés. (A kutatás még főként januárban készült, a harmadik hullám és a tömeges oltás körüli események előtt.) Míg az elégedetlenség három területen tapasztalható: oktatás, az EU-val való viszony, illetve a gazdasági helyzet kezelése.
• A politikusi népszerűségi listából az látszik, hogy a három legkedveltebb politikus sorrendben: Áder János, Karácsony Gergely, illetve holtversenyben Orbán Viktor, Jakab Péter és Márki-Zay Péter. A három legkevésbé kedvelt politikus: Gyöngyösi Márton, Dúró Dóra és Gyurcsány Ferenc.
• Ami az ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyét illeti: hibahatáron belüli különbséggel, de az összes és az ellenzéki választók között is Karácsony Gergelyt tartják leginkább alkalmasnak a miniszterelnöki posztra – ugyanakkor jelenleg őt is csak az ellenzékiek fele tartja alkalmasnak. Az összes és az ellenzéki szavazók között is Dobrev Klára a második, Jakab Péter a harmadik, őket pedig Márki-Zay Péter és Fekete-Győr András követi.

A megélhetést említi problémaként a legtöbb magyar

A kutatás egyik érdekes része, hogy megpróbálja felrajzolni Magyarország „problématérképét”. Ez azért fontos tudás a politika számára, mert így a pártok láthatják, mely témák, területek foglalkoztatják leginkább a választókat.

• A kutatás első megállapítása, hogy a magyarok többsége negatívan tekint az országban zajló folyamatokra, és elsősorban a politikai preferenciák határozzák meg az emberek helyzetértékelését.
• Ahogy haladunk a kisebb településkategóriák felé, úgy növekszik az optimista válaszadók száma (Budapesten 37%, a falvakban 47% gondolja azt, hogy az országban jó irányban mennek a dolgok). A legtöbb optimista Nyugat-Dunántúlon van, a legtöbb elégedetlen pedig Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön.
• Az ország többsége érzékelte, hogy romlott a magyar gazdaság helyzete az elmúlt egy évben, és minden demográfiai csoportban többségben vannak a negatívan vélekedők. Itt érdekesebb eredmény, hogy bár a Fidesz szavazói közül a legtöbben úgy vélik, nem változott a gazdaság helyzete a válság alatt sem (38%), de többen mondják azt, hogy romlott a gazdaság helyzete (35%), mint akik szerint javult (26%) az elmúlt évben.
• Csupán a magyarok tizede (12%) érzi magát a Fidesz-kormányzás nyertesének, az alacsonyan képzettek érzik leginkább, hogy veszítettek az elmúlt évek kormányzásai miatt. Figyelemre méltó, hogy Fidesz-szavazóknak is csak a negyede (27%) érzi úgy, hogy a Fidesz-kormányzás nyertesei közé tartozna, és még a fideszesek 16 százaléka is a vesztesek közé sorolja magát.
• Mit éreznek az emberek a legfőbb problémának ma Magyarországon? A koronavírus-járvány kellős közepén az az egészségügy helyzete a harmadik helyre szorult, ugyanis a kutatás szerint „a megélhetés magas költségei, az alacsony fizetések és az egészségügy dominálják az emberek országos problématérképét az összes politikai és lakóhelyi csoportban”.
• A korrupció az ellenzéki és a nagyvárosi szavazók számára jelent fontos problémát. A kormánypárti válaszadók problématérképén pedig a képzett munkaerő kivándorlása volt fontos ügy.
• A bevándorlást a fideszesek és a kistelepülésen élők említették többen, de a migráció nem fért be az első tízbe. Többen említették problémaként az alacsony nyugdíjakat, a társadalmi egyenlőtlenségek problémáit vagy a lakhatás költségeit.

Arról egyelőre nincs információnk, mikor és hol lesz nyilvános ez a kutatás, és egyelőre azt sem tudjuk, az ellenzéki pártok politikáját mennyire alakítják majd az itt kapott az eredmények.