Ezért fogták el Bige Lászlót: a gyanú szerint leértékelt műtrágyákkal ügyeskedett

2020. december 16. – 12:59

frissítve

Ezért fogták el Bige Lászlót: a gyanú szerint leértékelt műtrágyákkal ügyeskedett
Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a cég 140 milliárd forint értékű beruházásáról tartott tájékoztatón Pétfürdőn 2016. szeptember 22-én – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Három nagyobb jogi ügycsoportja is van párhuzamosan Bige Lászlónak, a december 15-én őrizetbe vett műtrágyakirálynak. Az őrizetbe vételhez egy régi időkbe visszanyúló ügy vezetett, ami többek között műtrágya-leértékelési, feketeértékesítési és hűtlen kezelési gyanúkat vizsgál. Úgy tudjuk, hosszú évek elteltével a saját vevője, partnere adott információt a rendőrségnek. Emellett finisben van egy versenyhivatali kartellvizsgálat – de az nem büntetőügy –, míg egy szolnoki környezetszennyezési ügyben még a szakértőkre várnak a hatóságok.

Kedden reggel 7 óra 20 perckor készült el a rendőrségi jegyzőkönyv Bige László őrizetbe vételéről. Zamecsnik Péter, Bige László vezető ügyvédje szerint a 72 órás őrizetbe vételi lehetőség után pénteken 7 óra 20-kor derül ki, hogy börtönben marad-e a nagyvállalkozó.

Úgy tudjuk Zamecsniknek két nyíregyházi ügyvéd segíti a munkáját, ők vettek részt Bige gyanúsítotti kihallgatásán, ami után vélhetően az illetékes ügyészség előterjesztést tesz valamilyen kényszerintézkedésre. Ez lehet letartóztatás vagy bűnügyi felügyelet, erről vélhetően csütörtökökön dönt a Nyíregyházi Járásbíróság.

Selejtes ügy

A rendőrség az üzletembert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt hallgatta ki. Többekkel (jogászokkal, műtrágyapiaci érintettekkel) igyekeztünk beszélni a lehetséges tényállás részletiről. Úgy tudjuk, hogy egy sok évvel ezelőtti ügy gyanúja vezetett a rendőri akcióhoz.

A gyanú szerint Bige László olyan értékcsökkentett (leselejtezett) műtrágyát adott el, amely valójában többet ért. Aki megvette, már értékén, vagyis magasabb áron adta tovább a műtrágyát, a hasznon pedig elosztoztak. Felmerülhet persze a kérdés, hogy amennyiben Bige László a saját cége kizárólagos tulajdonosa, akkor miért „lopná” meg saját magát és venne ki feketén „zsebpénzt” a cégből? Egyáltalán miért osztozkodna külső szereplővel a műtrágya-értékesítése hasznán?

Erre több indok is felmerülhet.

A gyanú szerint vagy adót takaríthatott meg a feketeértékesítésekkel, vagy a saját hitelezői elől vihetett el nyereséget.

A régi idők hitelszerződéseit ugyan nem ismerjük, de jelenleg a Nitrogénművek jelentősen el van adósodva külföldi kötvénytulajdonosok felé, akik szerződésben tiltották meg, hogy a cég osztalékot fizessen (Bige László fiától tudjuk, hogy jelenleg lehet osztalékot fizetni a kovenánsok alapján). Ha azonban a leselejtezett műtrágyát például egy családi cég értékesíti drágábban, akkor ott keletkezhet nyereség, az pedig már szabadon felhasználható, ott nincs osztaléktilalom.

Hívei szerint

Bige László környezete természetesen védi az üzletembert, alaptalannak tartja ezt a vádat. Azt hallottuk, hogy a leértékelés szigorú szabályok szerint történik, már a gyártósoron meózzák a terméket, ha a hatóanyag-tartalommal, a szemcsemérettel vagy a nedvességtartalommal gond van, vagyis ha nem tudná a mezőgép kiszórni a műtrágyát, akkor valóban árcsökkentést ad a cég. (Igaz, Bige László igen nagy tekintélynek örvend a cégeiben, azt azért nem gondolnánk, hogy ne tudna belenyúlni a folyamatokba.)

Azt is érvként hallottuk, hogy

a műtrágya nem hatósági áras, miért kifogásolja a rendőrség az értékesítési árat, Simicska Lajos óta tudjuk, hogy „mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni”.

Ez az oldal úgy tudja, hogy a korábbi mutyis partner adott információt a rendőrségnek, amivel kapcsolatban nem értik, hogy miért lépett ilyet valaki ennyi év után? Ha lelkiismeret-furdalása volt, oké, de egy évtized múlva juthat eszébe, hogy költségvetési csalás követett el?

Nyomozás zajlott

Azt is megerősítették számunkra, hogy a környéken már egy jó ideje lehetett hallani a nyomozásról, mert a rendőrség több termelőt is megkérdezett arról, hogy honnan volt műtrágyája, milyen kamion hozta, milyen áron, hol a számla. A feketeértékesítéseknek ugyanis adóelkerülési vonzata is volt. Mint arról a Magyar Nemzet írt már, februárban egy ilyen jellegű ügyben lesz egy tárgyalás, Bige ugyanis nem fogadta el az ügyészség lezárási konszenzusjavaslatát, kitartott ártatlansága mellett.

Ez tehát az egyik ügycsoport, a jogcímek pedig hűtlen kezelés, költségvetési csalás, vesztegetés lehetnek.

További eljárások

Bige László élete azonban nem csak ezért nem lesz könnyű a közeljövőben. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hazai műtrágya-értékesítőket vizsgáló eljárása is a finisébe érkezett. A GVH hosszú éveken át (2012 óta) nyomozott, de már befejezte a vizsgálatot, és már meg is küldte az érintett cégeknek az előzetes álláspontját. Ezt véleményezhetik a felek, és januárban lesznek a meghallgatások, azután zárulhat az eljárás.

A Nitrogénművek Zrt. gyára a Veszprém megyei Pétfürdő határában – Fotó: Nagy Lajos / MTI

A GVH azt állapította meg, hogy a hazai műtrágyapiacon kartellezés zajlott, amelyet a Nitrogénművek és a forgalmazók szerveztek és tartottak fenn a magyar piacra igyekvő külföldi cégek ellen. Az előzetes anyagban szó esik árrögzítésről, mennyiségi előírásokról, de a lényeg az import kiszorítása volt. A GVH nagyon sok céget vizsgált, de mindössze egy-két kicsi vállalkozásra nem tett negatív megállapításokat, az összes többire igen.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Végül zajlik egy környezetszennyezési ügy is, az üzletember szolnoki cége egy hatalmas razzia (300 rendőr és katasztrófavédelmis vett benne részt) után környezetvédelmi vizsgálat alá került, a szolnoki ügyben állítólag még szakértői véleményekre várnak a hatóságok.

Aggodalom mindenfelé

Meglepő módon december 16-án reggel úgy tűnt, hogy a Nitrogénművek megítélése mintha semmit sem változott volna. Névértéken jegyezték a cég 200 millió dollárnyi (60 milliárd forintnyi) kötvényét, a befektetők mintha nem aggódtak volna különösebben.

„Tartozz valakinek egymillió forinttal, és szereztél egy ellenséget, vagy tartozz valakinek tízmilliárd forinttal, és szereztél egy barátot!”

A közgazdasági bon mot szerint, ha kisebb összeggel vagy adós, akkor a hitelező a nyakadra fog járni, ha hatalmas összeggel, akkor a hitelező mindent elkövet, hogy segítsen, sikeres legyél, és így meg tudd adni majd a tartozásodat.

Bige László sokszor tízmilliárd forinttal tartozik a hitelezőinek, akik most alighanem maguk is élénken követik a legfrissebb fejleményeket.

De Bige és a Nitrogénművek sorsa nem érdektelen a magyar ipar egészének sem. Szomorú belegondolni, hogy az ötven évvel ezelőtti magyar gazdaság szinte minden szereplője kikopott, bezártak a bányák, a cementgyárak, a legnagyobb akkori üzemek, hol van az Ikarus, az Orion, a Ganz, a Medicor, de akár kicsiben, a patyolatok, a gelkák, a közértek. Minden átalakult, talán ha négy egykori ipari monstrum maradt életképes: az egykori Borsodi Vegyi Kombinát (ma BorsodChem), a Tiszai Vegyi Kombinát (ma Mol Petrolkémia), a Dunai Vasmű (ISD Dunaferr) és a péti Nitrogénművek. Utóbbi kettő most – igaz, különböző okok miatt – jelentős zavarok elé néz.

Pedig jó év volt

Pedig Bige László éppen az őrizetbe vétel előtt beszélt arról a Vidék Magazinnak, hogy a cége milyen jó évet zár. Félévkor a Nitrogénművek már több mint 620 ezer tonna árut értékesített, árbevétele 54 milliárd forint volt, amihez 15,5 milliárd forint EBITDA (amortizációval növelt üzemi eredmény) párosult, ami csaknem 70 százalékkal volt jobb eredmény az előző év azonos időszakához képest.

Az üzletember elmondta, hogy a pandémia miatt egy dolgozótól sem vált meg, a társaság bőszen exportált, termelését mintegy 13 európai országba értékesíti (a műtrágya „nehéz”, így a szállítási távolság behatárolja a racionális értékesítési területeket). Az üzletember büszkén említette, hogy beérett az a közel 420 millió eurós magánforrásból megvalósított befektetés-sorozat, amit a Nitrogénművek 2004 és 2017 között a legmodernebb technológiákba fektetett.

A Csányi-szál

A következőkben, a korábban az Indexen megírt portrénk nyomvonala mentén bemutatjuk az üzletember portréját is, de esetében mindig kiemelt hangsúlyt kap Csányi Sándor személye, ugyanis Bige László előszeretettel magyarázza ügyeit a leggazdagabb magyarral vívott háborújával.

Csányi Sándor környezete erről mindig azt mondja, hogy egyáltalán nem Csányi Sándor mozgatja a hazai hatóságokat, pusztán a btk.-s ügyek elnyerik a méltó jutalmukat. De azt mindenképpen botorság lenne állítani, hogy Bige László kedvelt személy lenne a Csányi-világban, inkább a „public enemy number one” kifejezés írja le jól a nyíregyházi üzletember megítélését.

Az agrárintegrátori piac

A konfliktus régi eredetű, de ha nagyon leegyszerűsítenénk a mai agráriumra, akkor a legnagyobb hazai agrárcég, a Csányi tulajdonolta nádudvari KITE és a piacvezető hazai műtrágyacég, vagyis a Bige kezében lévő Nitrogénművek ellenfelek.

Ez a piac gigantikus, egy-egy integrátor a gazdáknak vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket és mezőgépeket (inputokat) ad és a termények értékesítésében (output) is segít, majd elszámol velük. Több tíz, akár százmilliárdos cégekről van szó. Csányinak nincsen műtrágyagyártása, míg Bigének nincsen érdemi integrátori partnere, a cseh miniszterelnök Andrej Babišnak pedig van integrátora (Agrotec) és szlovák műtrágyacége (Duslo) is. A három nagy erőcsoport (illetve negyedikként az Axiál nevű cég) uralja a magyar mezőgazdaságot, közülük

főleg Csányi és Bige háborúznak: Csányiék nem vesznek műtrágyát Bigétől, Bige maga próbál integrációt építeni (Genezis).

Egy pillanatra lássuk ezek után a Bige-sztorit!

Az üzletember

A nagyváradi születésű Bige László 1984-ben családegyesítés révén költözött át Magyarországra, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádra költözött, ahol kajak-kenu edzőként dolgozott.

A remek üzleti érzékkel megáldott Bige egyre többet üzletelt, mindennel kereskedett, Hollandiában élő nővére segítségével holland használt ruhával, majd zöldséggel, gyümölccsel és hússal. Amikor 1989-ben Romániában győzött a forradalom, Bige Nyugatról használt autógumikat vitt be Romániába, illetve Oroszországba, míg visszafelé Spanyolországba vitt bárányokat.

Aztán a korábban Kolozsváron gyógyszerész-vegyészmérnöknek tanult férfi rátalált a legjövedelmezőbb üzleti területére, a kemikáliák, a műtrágya kereskedelmére.

Szatmárnémetiben Chemical Impex Srl nevű céget alapított, megvette a nagykállói fafeldolgozót de a legnagyobb dobása 1996-ban a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek privatizációja volt. Bige László 1,1 milliárd forintért lett befutó, ekkor még jóban volt Csányival, mert az OTP hitele segítette.

2002-ben jött el ugyanebben az iparágban élete lehetősége, vagyis a péti Nitrogénművek megvásárlása. Ahogy korábban Szolnokon is az OTP hitele segíthette, úgy a hatalmas péti műtrágyagyár megszerzése sem sikerülhetett volna OTP-hitel nélkül. Nehéz idők voltak, az olcsó földgázzal termelő orosz cégek sokkal olcsóbban adták a műtrágyát, de Bige fejleszteni kezdett, és a műtrágyapiac, 2004 után beköszöntő jobb éveiben szuper nyereséggel tudta értékesíteni a megnövelt kapacitásokkal előállított műtrágyát. Jól jött neki az is, hogy beléptünk az unióba és a gazdák a támogatásokból végre európai szinten tudtak már műtrágyát venni. Hasított az üzlet Bige a leggazdagabb magyarok közé került.

Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa Nyíregyházán 2014. december 23-án – Fotó: Balázs Attila / MTI

A nagy konfliktus

Ekkor romlott meg viszont a két korábbi vadásztárs, Csányi Sándor és Bige László viszonya. Ez nem a nyilvánosság előtt zajlott, egy különös hitelszerződésről szóló per volt az ütközet csúcspontja.

Bige László és Csányi Sándor üzleti környezetébe tartozó emberek között olyan szerződés született, amellyel Bige segítséget is kapott, de az őt segítő üzleti kör egy opciós lehetőség révén potenciális Nitrogénművek-tulajdonhoz is jutott.

Hosszú pereskedés lett abból, hogy egy dzsessz-zongorista és istálló-tulajdonosi múlttal is rendelkező Rozsnyói György nevű üzletember opciós jogot formált a Nitrogénművek 50 százalékos tulajdonrészére.

Bige nem adta a céget, strómanokat, szicíliai módszereket emlegetett, a furcsa hitelszerződés ügye bírósági útra terelődött. 2008 körül jártunk, jött a válság, az OTP megvonta a forgóeszközhiteleit a cégtől, ugyanakkor Bige más banktól sem tudott hitelt felvenni, mert a fedezetei már az OTP hitel mögött voltak.

A Bige-csoport pereskedni kezdett az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató (EMFESZ) Kft.-vel is, mert szerinte a szerződéses partner önhatalmúlag elrugaszkodott a két cég közötti hosszú távú gázszállítási szerződés képletétől.

Végül Bige Gyurcsány Ferenc kormányának támogatásával menekült meg, az MFB anyagi segítsége lendítette ki a céget a patthelyzetből.

Bige László a Nitrogénművekkel csatát nyert, az ő tulajdona maradt, de ezután már soha nem került be a magyar üzleti elitbe, ő maga ugyan szívesen vadászott, teniszezett, méregdrága autót, helikoptert tartott, de Nyíregyházán maradt, és a 2010 utáni időkben sem a jobboldali politikusokkal, sem a magyar üzleti elittel nem voltak erős kötelékei, A KITE ügyében ugyanezt már nem mondatta el. A nádudvari KITE 2013-ban vált eladóvá, mindketten, vagyis Bige László és Csányi Sándor is rárajtoltak. Egy emlékezetes harc végén Csányi Sándor ezt a céget elhappolta Bige László elől.

Eladósodás

Bige László gazdag nagyvállalkozó maradt, csak már nem volt teljesen a maga ura. 2013-ban a Nitrogénművek nemzetközi kötvényt bocsátott ki. 200 millió dollár értékben bocsátott ki dollárkötvényt, amire dollárban 7,85 százalékos kamatot kellett fizetnie. A prospektusban merész üzleti tervet fogalmazott meg, de abból nem lett semmi, a 2015 és 2017 közötti időszakra ígért 25-30 milliárdos nyereség helyett csak 1-10 milliárdot termelt. Új hitelre volt szüksége, és Bige végül elég drágán tudta csak refinanszírozni a cégét. Az új, 200 millió eurós hitelnél 7 százalékos lett a kamat. (Cikkünk korábbi változatában pontatlanul szerepelt a jelenlegi eladósodás, mert nem 200 millió eurót, hanem 200 millió dollárt tüntettünk fel)

Bige László már eddig is nagyon sok mindent túlélt, de ennyire nehéz helyzetben még talán sohasem volt. Adóssága, perei, ellenfelei mindig is voltak, de ennyi egyszerre talán még soha. És péntekig az is kérdéses, börtönben marad-e huzamosabb ideig a nagyvállalkozó.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!