Másodszor is átnyomta a hulladéktörvényt a kormány a parlamenten

A kormányzat Áder János köztársasági elnök alkotmányossági aggályainak rendbetétele után másodszor is nekifutott a hulladéktörvénynek, és 132 szavazattal simán átment az Országgyűlésen.

Ádernek az első verzió után többféle észrevétele is volt, de a legfontosabb az volt, hogy a hulladék nem „szemét”, hanem értékes nyersanyag is, és mint ilyen, nem vonható el ingyenesen a gazdálkodó szervezetektől.

Az Alkotmánybíróság osztotta az elnök aggályait, visszadobta a törvényt, amit az ITM, immár Boros Anita távozó szakállamtitkár helyett Steiner Attila szakállamtitkár felügyelete alatt „kikalapált”. A hatalmas központosítás vitatott pontjairól itt és itt írtunk.

A törvény klímapolitikai célja az, hogy kevesebb legyen a gazdaságban az anyagkibocsátás, minél több hulladék kerüljön vissza a körforgásos gazdaságba. Ez természetesen pozitív szándék, de a tervezett átalakítás sok kérdést is felvet:

• Mi lesz a jövőben a szolgáltatóknak tízmilliárdos veszteséget okozó rezsicsökkentett árakkal?
• Mi történik majd az átalakítás után az iparágban eddig tevékenykedő cégekkel?
• Hogyan kell majd szerződni az ipari hulladékok kibocsátóival?
• Mi lesz azokkal, akiknek visszagyűjtési, újrahasznosítási kötelezettségük van?

A most elfogadott törvényben a kormány csak az AB által kifogásolt konkrét passzusokat kezelte, mégis gyanítható, hogy a köztársasági elnökön ez a verzió már túljuthat, vélhetően Áder arra kaphatott informális ígéretet, hogy a további észrevételei az egyes végrehajtási rendelkezésekbe majd beépülnek.

Ha ezek a szabályzatok is elkészülnek, a következő nagy lépés az egységes hulladékkezelésre készülő koncessziós pályázat kiírása lesz, amelyen bizonyára többen elindulnak majd, de az előzetes mozgolódás alapján az szinte biztosan kijelenthető, hogy a Mol Nyrt. az indulók közt lesz.