Fegyházban marad Magda Marinko, a védője fellebbezett a döntés ellen

Legkorábban 25 évvel az ítélet után, 2019-ben helyezhették volna feltételesen szabadlábra Magda Marinkót, erre azonban – egyezően a korábbi döntéssel – csütörtökön sem került sor. A Szegedi Törvényszék sajtóközleménye szerint a büntetés-végrehajtási bíró a tárgyalást megelőzően igazságügyi elmeorvosszakértői vélemény elkészítését rendelte el, az elítélt azonban nem kívánt megjelenni a vizsgálaton. Magda Marinko a mai, büntetés-végrehajtási bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta, emellett rendzavaró magatartást is tanúsított, így a bíróság a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, melynek értelmében továbbra is folytatnia kell a büntetése letöltését a fegyházban. A döntéshez hozzájárult a fogva tartás alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztés is.

A közlemény szerint Magda Marinko az utóbbi években fegyelmi büntetések nélkül tölti szabadságvesztését, ugyanakkor nehezen fogadja el a szabályokat, megbánás nem jellemző rá, a jelen eljárásban pedig együttműködésre nem hajlandó. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna. A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája tehát a feltételes szabadságra bocsátást mellőzte, ám a törvényi előírásokkal összhangban rendelkezett arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét 1 év elteltével ismételten meg kell vizsgálni – döntött első fokon a Szegedi Törvényszék végrehajtási bírója csütörtökön. A döntés ellen Marinko védője fellebbezést nyújtott be, csakúgy, mint két évvel ezelőtt.

Az illetékes Szegedi Törvényszék a büntetés-végrehajtási törvény előírásainak megfelelően vizsgálta meg idén is a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Két évvel ezelőtt a bíró az elkövetett bűncselekmény jellegére, Magda Marinko büntetés-végrehajtási intézetben tanúsított magatartására tekintettel, illetve azt figyelembe véve, hogy az elítélt semmiféle megbánást nem tanúsított, úgy döntött: az elítélttel szemben kiszabott büntetés célja további szabadságelvonás nélkül nem érhető el, ezért elutasították a feltételes szabadságra bocsátást.

A szerb származású sorozatgyilkost Szerbiában is körözték, de végül 1994 januárjában fogták el Magyarországon, majd következő évben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték egy orosházi asszony meggyilkolásáért, illetve egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért. Mivel az ítélet 1998 előtt született, ezért habár életfogytiglani, csupán 25-30 évre szól – emiatt szükséges azt felülvizsgálni. 2005-ben Marinko kapott még 200 napot, hivatalos személy elleni erőszakért.

A magyarországi ítélettel párhuzamosan Magda Marinkót és társait halálra ítélték az akkori Jugoszláviában a palicsi és szabadkai gyilkosságok, összesen nyolc ember meggyilkolása miatt. A halálbüntetést azóta már eltörölték, Marinko ítéletét pedig 40 év szabadságvesztésre változtatták át – így ha Magyarországon feltételesen szabadlábra helyeznék is, jó eséllyel Szerbiában folytathatná ottani büntetése letöltését.

Marinko a Szerbiában elkövetett gyilkosságait részben a Szabadkai Halálkommandó nevű csoport tagjaként, részben bérgyilkosként követte el. A Wikipedián elérhető oldal szerint áldozatait éjszaka támadta meg, felébresztette őket hangtompítós fegyverével, majd lőtt. Marinkónak több tucat áldozata is lehetett. Neve felmerült a szegedi Z. Nagy cukrászcsalád 1994-es meggyilkolásával összefüggésben is, de ezt nem tudták rábizonyítani végül.