Úgy játszik a lúgos orvos ügyébe keveredett bűnöző a bírósággal, mint macska az egérrel

A tárgyalások előtt általában lebetegszik, covid-gyanús lesz, vagy a bíróságra menet pont megtámadják és leütik – egy éve valahogy mindig kimenti magát az a férfi, aki még 2017-ben keveredett a lúgos orvos támadásaként ismert ügybe.

A büntetőügyet akkor már harmadfokon, a Kúria tárgyalta, amikor az utolsó pillanatban egy meglehetősen furcsa levéllel állt elő az első-és másodfokon is bűnösnek talált orvos ügyvédje, Szekér Gyula. A több oldalas, kézzel, de nyomtatott betűkkel írt levelet az ügyvédnek címezték, az írója úgy mutatkozott be, mint a Budapesti Fegyház és Börtön jogerősen elítélt fogvatartottja. Az eredeti levélen szerepelt a levél írójának, és az anyja neve is, de a Kúriának elküldött példányon ezeket valamiért kitakarta az ügyvéd.

A levél tartalmáról kicsit később, de a lényege az volt, hogy

sok hónappal a lúgos támadás előtt valaki őt akarta megbízni azzal, hogy maró anyaggal öntse le Renner Erikát, és ez a valaki az áldozat jelenlegi társa.

Évekkel később, 2019-ben az akkor már feltételessel szabadlábon lévő levélíró ellen hamis vád bűntette miatt emelt vádat az ügyészség; az ügyben először tavaly februárra tűztek ki előkészítő ülést, legutóbb pedig mára, de a férfit nem sokkal a tárgyalás előtt megint leütötték. Vagyis a büntetőügy egy éve csak azért húzódik, mert a vádlott különböző indokokkal valahogy mindig kimenti magát, de a járványhelyzet miatt sem haladnak túl gyorsan a tárgyalásokkal.

A férfi először 2020. február 25-i előkészítő ülésén hivatkozott arra, hogy beteg, így arra már el sem ment, az orvosi igazolást pedig később juttatta el a bíróságra. Tavaly áprilisban a járvány miatt rendkívüli ítélkezési szünetet rendeltek el, ezért a bíróságok hónapokra szinte teljesen leálltak. A vádlott következő előkészítő ülését október 9-re tűzték ki, akkor viszont azt állította, hogy valószínűleg megfertőződött, ezért megint elnapolták a tárgyalást. Következő alkalommal viszont a bíróságon felmerült technikai ok miatt tolták el az ülést, így november 25-re iktatták be a következő tárgyalási napot, amire pedig azért nem jutott el a vádlott, mert – állítása szerint – leütötték. Ahogyan szerda reggel is, amikor szintén az előkészítő ülésére igyekezett.

A mai tárgyalás előtt Németh Leona tanácselnök és Renner Erika férjét képviselő ügyvéd között kisebb vita alakult ki arról, hogyan történhet meg az, hogy a férfi negyedszerre sem jelenik meg a tárgyaláson. A bíró szerint tehetetlenek, hiszen a vádlott nem elszökött, hanem „kimentette magát”. A tanácselnök egyébként felhívta azt a rendőrkapitányságot is, ahová a férfi a támadás után bement, és valóban ott volt, éppen kihallgatták.

A bíró keze gyakorlatilag meg van kötve, mondta a Telexnek Szabó József a Fővárosi Törvényszék szóvivője, miután rákérdeztünk, a bíróság szerint nem aggályos-e, hogy egy többszörösen büntetett előéletű vádlott így „játszik” a bírósággal? „Az eljárási törvények nem biztosítanak arra lehetőséget, hogy a terhelteket a bírósági tárgyalásra előállíthassák”, magyarázta a szóvivő.

„Főszabályként ugyanis csak azzal szemben lehet elővezetést elrendelni, akinek a mulasztása kétséget kizáróan megállapítható”.

Többszörösen büntetett előéletű volt rendőr alezredes

A vádlott egy volt rendőr alezredes, hosszú priusz listával. A férfi

• hivatalos személy által elkövetett vesztegetés,
• hamis vád,
• önbíráskodás,
• könnyű testi sértés,
• kábítószerrel való visszaélés,
• zsarolás,
• kiskorú veszélyeztetése, és
• közvetlen fenyegetéssel elkövetett szexuális erőszak

miatt is volt már büntetve. A letartóztatás törvényi indokai eddig ebben az ügyben viszont nem merültek fel, válaszolták a Telex kérdésére a Fővárosi Főügyészségtől, miután a mai előkészítő ülés után őket is megkerestük. „Amikor ugyanis a vádlott – akár több alkalommal is – kimenti magát a megjelenés alól, nem jelenti, hogy felmerül vele szemben a szökés-elrejtőzés veszélye”, írták. Hozzátették, hogy

„ilyenkor a bíróság feladata a kimentés jogszerűségének ellenőrzése és ennek függvényében meghatározott büntetőeljárási intézkedéseket – például elővezetést – a bíróság rendelhet el”.

A volt alezredest 2017-ben egyébként két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és 2018-ban is csak feltételesen került szabadlábra, ezért az ügyészség letöltendő szabadságvesztést és a korábban elengedett büntetések letöltését indítványozta arra az esetre, ha a férfi az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését.

Ne az arca, a nemi tájéka legyen!

Az ügy lényegét képező levélben a férfi részletesen írt arról, hogy amikor még szabadlábon volt, valaki felhívta egy privát számon, és személyes találkozót kért, mondván, egy munkáról lenne szó. Hogy ez pontosan mikor történt, a rab nem tudja, csak annyit ír, hogy valamikor 2012-ben, és augusztus 2-a előtt, mert ő akkor vonult be a börtönbe.

A találkozón „a személy elmondta a megbízásból adódó munkafeladatot, miszerint egy hölgyet kellene ‘bántani’ az általa biztosított maró folyadékkal, méghozzá úgy, hogy arcára kellene azt rájuttatni”. A levélíró állítása szerint erre ő tiltakozott, hogy a nőt ez „talán egész életére elcsúfítaná, a plasztikai sebész sem biztos, hogy segíthet rajta”. Erre állítólag a megbízó hirtelen felugrott, idegesen fel-alá járkálni kezdett, és azt mondta:

„rendben, akkor ne az arca legyen, hanem a nemi tájéka, a nemi szerve”.

A levél szerint a megbízó a célszemély nevét nem említette, de egy fotót mutatott róla: utólag felismerte, Renner Erika volt az. A megbízó meg is magyarázta a tervét: a nő róla most nem vesz tudomást, mert nem sármos és nem tehetős, de egy ilyen támadással két legyet üthetne egy csapásra. „Ez a nő kell neki, ha a nőt baj éri, akkor ő ott lesz mellette mentsvárként, férfiként, akkor nem számít, hogy addig nem jött be a nőnek”– idézi az állítólag elhangzottakat a levél. A másik nyereség pedig az állítólagos magyarázat szerint a pénz lett volna: „az egész cselekmény rá lenne húzva valakire”. és „ez a valaki egy életen át fizetne a nőnek” kártérítést. A levélben előadott történet azzal zárult, hogy a rab nem vállalta a munkát, és a megbízót is próbálta lebeszélni a tervéről, majd aztán évek elteltével felfigyelt a médiában a lúgos támadás ügyére.

„Aztán az egyik híradásban fedeztem fel a nőt kísérő személyben azon személyt, aki 2012. évben éppen ilyen jellegű cselekmény tervéről beszélt a sértett nő sérelmére. Ő volt az, határozottan felismertem” – áll a levélben. Konkrétan nem nevezi meg, kire gondol, B. Krisztián védője viszont leírta a Kúriának küldött beadványban:

„a híradásokban feltűnő, Renner Erikát kísérő személy a védelem álláspontja szerint az ügyben tanúként is kihallgatott Balogh Attilával azonosítható”.

Balogh Attila akkor Renner Erika vőlegénye volt.

Bár a vádlott ügyvédje a beadványában akkor kifejezetten azt kérte a Kúriától, hogy ismertesse a levél lényegét, ám ez nem történt meg. A levelet ehelyett az ügyész hozta szóba, miután azt a Legfőbb Ügyészség is megkapta. Szűkszavúan csak annyit mondott az ügyben, hogy ez nem tartozik a Kúrián tárgyalt büntetőügyhöz, de feljelentésként értékeltek egy bizonyos becsatolt levelet, és feljelentés-kiegészítést rendeltek el az ügyben.

Renner Erikáék a levéllel csak ott, a tárgyaláson szembesültek, és a nő párja, Balogh Attila 2017. június 14-én hamis tanúzás valamint rágalmazás miatt feljelentést tett. Nem sokkal később a Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy a levél íróját beazonosították és megállapították, hogy

a levél valótlan tartalmú.

Ugyanakkor azt is közölték, hogy a büntetőtörvény rendelkezése szerint, a hamis tanúzás miatt addig, amíg az alapügy nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság – azaz a bíróság − feljelentése alapján indítható.

A Fővárosi (akkor még Budapesti) Nyomozó Ügyészség a hamis tanúzás bűntette miatti feljelentést ezért akkor – a törvény által megkívánt feljelentés hiánya miatt – elutasította. „E törvényi akadály elhárultával, azaz az alapügy jogerős befejezését követően a feljelentést az ügyészség haladéktalanul elbírálja”, ígérték akkor.