A momentumos Donáth Anna kedden jelentette be, hogy minden erejével azért fog dolgozni, hogy az Európai Unió egy európai Facebook-törvényt alkosson, mely többek közt arra kötelezné a Facebookot, hogy fizessen a felhasználóknak és a médiának is. Donáth szerint a Facebook mostanra egymaga képes törölni az emberek múltját, ezért az EU-nak lépnie kell, hogy változtasson az ilyen platformok működésén – olvasható a politikus bejegyzésében.
Fizessenek a techcégek
A nagy techcégek szabályozása az elmúlt időszakban komolyan foglalkoztatja a világ országainak vezető politikusait – elég csak a nagy amerikai techcégek egyre gyakoribb izzasztására gondolni –, így durván egy év alatt eljutottunk oda, hogy a különféle tartalmakat fű alatt elrejtő algoritmus az underground memeoldalak adminjai helyett már Varga Judit igazságügyi miniszter fejét fájdítja. Varga emiatt nemrég belengette, hogy tavasszal a minisztériuma törvényjavaslatot nyújt majd be a techóriások szabályozásáról, de erről egyelőre még nem sokat lehet tudni.
Ennek fényében annyira nem meglepő Donáth javaslata, melyben a politikus úgy fogalmazott, hogy ideje európai szinten szabályozni a nagy technológiai cégeket, és ideje igazságos Facebook-törvényt hozni Európában. Mint írta, hétköznapi felhasználóként gyakorlatilag semmilyen szinten nem tudjuk befolyásolni, hogy a Facebook milyen tartalmakat jelenít meg, vagy hallgat el előlünk, és olyan technológiai óriásplatformmá nőtte ki magát, amely egymagában képes egy kitiltással törölni a múltunkat, és az évek alatt felépített online személyes és üzleti kapcsolati hálónkat.
Mint írta, a Facebook magáncégként dönt a tartalmak szabályozásáról, és bármit is lépnek, nincs hova fordulni jogorvoslatért. Donáth szerint a jelenlegi működés csak azoknak a cégeknek jó, amelyeknek a Facebook eladja a felhasználók adatait, melyekkel ráadásul vissza is él, ezért az igazságos megoldás az lenne, ha a Facebooknak fizetnie kellene az adathasználatért a felhasználóinak. A momentumos politikus ezt ráadásul azokra az iparágakra is kiterjesztené, amelyeket az ilyen óriásplatformok tönkretettek, miközben használták a tartalmaikat, beleértve ebbe például a médiát. Szerinte az óriásplatformoknak emellett
- átláthatóvá kellene tenniük az algoritmusaikat;
- létre kellene hozniuk egy független európai szervezetet, amelyhez a felhasználók fordulni tudnak panaszaikkal;
- a szólásszabadságot nem cégeknek, hanem európai és nemzetállami hatóságoknak, illetve bíróságoknak kellene szabályozniuk és betartatniuk;
- a felhasználok kezébe kéne adni a döntést arról, hogy mikor, kinek és mennyi adatot adnak át;
- és kötelezővé kellene tenni annak biztosítását, hogy az adatok, profilok könnyen letölthetőek, költöztethetőek legyenek.
Nem példa nélküli
Az, hogy a felhasználók adataiért is fizetnie kelljen a Facebooknak, elég radikális ötletnek tűnik, az viszont, hogy a médiát kompenzálják valahogy, egyáltalán nem újdonság. Ausztráliában tavaly év vége óta szó van egy ilyen szabályozásról, mely a Google anyacégét, az Alphabetet, illetve a Facebookot is arra kötelezné, hogy fizessenek azoknak a médiumoknak, melyek anyagait megjelenítik a keresőikben vagy a hírfolyamukban. A Facebook tavaly decemberben már kötött is egy hasonló megállapodást több mainstream brit lappal.
Az ausztrál szabályozás azért fontos, mert ha elfogadják, az precedenst teremthet más országok számára is, így nem meglepő módon az Alphabet és a Facebook is erősen ellenzi az egészet. A Google január végén azt mondta, hogy ha ez átmegy, akkor nem lesz más választása, mint lelőni a keresőmotorját az országban, a Facebook pedig korábban azzal riogatott, hogy letiltja a hírek megosztását a platformján. Január közepén az Egyesült Államok kormánya is arra kérte Ausztráliát, hogy vesse el a tervezetet, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy hamarosan törvénybe iktatják.
Ha ez tényleg így lesz, akkor nincs kizárva, hogy az Európai Unió is lépésre szánja el magát a kérdésben. Azt ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy Donáth javaslatai között van olyan, amiben a Facebook magától is igyekszik javulni. Független ellenőrző szervet például már ők is hoztak létre, az ún. Oversight Board, vagy magyarul Felügyelőtanács képében, amelyhez tavaly október óta már lehet is fellebbezni. A cég emellett a mesterséges intelligencia egyre erőteljesebb használatával az emberi moderátorok munkáját is igyekszik megkönnyíteni, és azzal, hogy ők többet foglalkozhatnak a komplexebb ügyekkel, az alulszabályozást és a túlszabályozást is jobban el tudják kerülni.
