Amerikai szenátorok izzasztották a milliárdos techóriások vezetőit

Az amerikai elnökválasztás kampányhajrájában a közösségi média moderálási gyakorlata – egyesek szerint cenzúrája – lett az egyik legfontosabb téma. Ezzel összefüggésben magyar idő szerint szerda este az amerikai Szenátus kereskedelmi bizottsága (hozzá tartozik a technológiapolitika is) élő videócseten hallgatta meg a Facebook vezetőjét, Mark Zuckerberget, a Twitter CEO-ját, Jack Dorseyt, valamint az egyebek közt a Google-t és a YouTube-ot is birtokló Alphabet vezérét, Sundar Pichait.

Republikánus oldalról régóta támadják a közösségi média techóriásait, hogy a demokratáknak kedvező módon töröl posztokat és hozzászólásokat (ezt a CNN szerint független kutatások nemigen támasztják alá), a közel négyórás meghallgatás konkrét témája azonban a tisztességes kommunikációról szóló, 1996-os törvény 230-as paragrafusa volt. Ez a cikkely lehetővé teszi, hogy egy netes tartalomszolgáltató moderálja a felhasználók által előállított tartalmat, a republikánusok szerint azonban a cégek visszaélnek ezzel, ezért többen a paragrafus szigorítását javasolták a szerdai meghallgatáson is. A diskurzus azonban sokszor eltért a meghallgatás eredeti témájától, és szóba került az orosz befolyás és a fizetett politikai hirdetések is.

A meghallgatást megelőző napokban az amerikai közbeszédben forró téma volt, hogy a Twitter letiltotta a New York Post bulvárlap profilját, miután a lap nem volt hajlandó levenni egy posztot, ami az újság egyik cikkére linkelt. A cikk Joe Biden demokrata elnökjelölt fia, Hunter ukrajnai korrupciógyanús ügyével foglalkozott, de Dorsey szerint az írás tartalma sértette a Twitter hekkeléssel megszerzett információk terjesztéséről szóló irányelveit. A meghallgatáson leghevesebben Ted Cruz texasi szenátor támadta Dorseyt: „Ki az ördög választotta meg magát és bízta önre annak eldöntését, miről tudósíthat a média és mit hallhatnak az amerikai emberek?” Dorsey erre nagyobb transzparenciát ígért a mikroblog-szolgáltató moderálásának működésében. Hozzá kell tenni, hogy a CEO már múlt héten elnézést kért a történtekért, hibának minősítette, hogy a Twitter gyakorlatilag egy linket tiltott le. Ettől még a New York Postnak technikai okok miatt törölnie kell a posztot, hogy feloldhassa fiókja tiltását. „Posztolják utána újra, és simán ki fog menni ugyanaz a tartalom” – fogalmazott Dorsey a meghallgatáson.

Zuckerberget leginkább a fizetett politikai hirdetések miatt vették elő. Az amerikai pártok egyre nagyobb kampánypénzeket költenek Facebookon, mert ott jól meghatározott felhasználócsoportokra tudják célozni hirdetéseiket, és ezzel szorosnak ígérkező választási eredményeket tudnak befolyásolni. Zuckerberg azzal védekezett, hogy a Facebook bevételének igen csekély hányadát adják ezek a hirdetések. A Business Insider gyorsan összeszámolta: a csekély hányad 2018 közepe óta 2,2 milliárd dollárt jelent. Joe Biden idén január óta 93 millió dollárt, Donald Trump 89,3 milliót költött el Facebookon a cég adatai szerint. A Facebook egyébként nagyon ugrik a hamis információkat tartalmazó politikai hirdetésekre, Trump kampányában például letiltottak 48 olyan hirdetést, aminek szlogenje „a te szavazatod nem számolták” volt.

Bár a meghallgatáson visszatérő igény volt, hogy jó lenne nagyobb átláthatóság a techóriások moderálásának működésében, az iparági elemzők szerint nem várható nagyobb változás, és a republikánus többségű amerikai szenátus által szervezett meghallgatás inkább arra szolgál, hogy a témát behozza a kampányfinisbe. Ezt tette szóvá a demokrata Brian Schatz is, aki egyszerűen színjátéknak nevezte a meghallgatást. A szenátor kifogásolta a meghallgatás időzítését. „Ez választási cél érdekében elkövetett bullying” – fogalmazott.