Négyszer rúgták ki azért, mert védeni próbálta az adófizetők pénzét
2021. január 12. – 09:38
frissítve
„Sajnos apám félrenevelt, szerinte lopni, csalni nem szabad, ez lett belőle” – mesélte a 24.hu-nak Kemény Attila egykori államtitkár.
Negyvenhárom évig szolgálta a magyar államot Kemény Attila, akivel a 24.hu készített rendkívül érdekes interjút.
Az egykori környezetvédelmi szakember, közigazgatási államtitkár hol nevekkel, hol anonim módon mesélte el kalandos élettörténetét az államigazgatásban.
Kemény az Antall-, a Boross-, a Horn-, az első Orbán-kormánynál és Medgyessy Péter idejében is dolgozott az államigazgatásban. Volt, hogy 1995-ben közigazgatási államtitkárként egy 50 millió körüli, vitatható támogatást nem írt alá, már menesztették is. Két évvel később az akkori Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-ben környezetvédelmi igazgató volt, felmérette a teljes állami vagyont és azt, hogy az eladásra váró cégeknél mennyi a környezeti helyreállítás költsége, amit a privatizációs vételárban akart érvényesíteni.
Amikor egyszer „kérés” érkezett, hogy egy pályázaton melyik nagy építőipari cégnek kellene nyernie. Hiába mondta, hogy a kiszemelt cég a versenyzők között csak negyedik lett volna, szintén kirúgták.
2002-ben a minisztérium átvilágításáról volt szó, és miután kiderült, hogy igen jelentős összeget szántak rá, Kemény közbeszerzést javasolt, de főnökei azt mondták neki, hogy ezzel ne foglalkozzon. Nem is tette, inkább vette a kalapját.
Végül 2006-ban Tátrai Miklós, az akkori környezetvédelmi helyettes államtitkár is kirúgta Kemény Attilát, az akkori vízügyi kutató, vagyis a Vituki igazgatói székéből. Az igazgató azt kérte, hogy a vízügyi kutató állami tulajdonosa ne kótyavetyélje el a cég 7,5 hektáros, értékes Duna-parti ingatlanát, amelyen egyébként most a 204 milliárd forintos atlétikai stadion épül.
Mint Kemény Attila elmeséli az interjúban, Tátrai közölte, hogy a területet értékesíteni kell, és megnevezte a céget is, amelyik jelentkezik majd érte. Kemény Attila erre készíttetett egy vagyonértékelést, ami 3,8 milliárd forintra értékelte az akkori Vituki összes ingatlanát.
A minisztérium is csináltatott egy értékbecslést, de abban csak 1 milliárd forint körüli összeg jött ki. Tátrai közölte, a Wallisnak kell eladni, és megmondta az árat is. Kemény erre közölte, hogy verbális utasítást ilyen horderejű ügyekben nem lehet adni, írja le az utasítást. Tátrai erre azt mondta, hogy verbálisan ki is lehet rúgni valakit, és Kemény Attila másnap már nem is mehetett be a céghez. Ez volt az utolsó kapcsolata az államigazgatással.
Frissítés: Eddig szólt az eredeti írásunk, amelyben idéztük a 24.hu interjúját, ezzel kapcsolatban Tátrai Miklós is eljuttatta észrevételeit a 24.hu-hoz, illetve lapunkhoz is. Mint írja,
„Kemény Attila 14 éve építgeti a mítoszt saját maga körül, aminek az az eredettörténetem hogy 14 évvel ezelőtt megsértődött, mert a céget felügyelő helyettes államtitkárként valóban azt javasoltam, hogy a cég szükséges átalakulását a miniszter ne a – már akkor is nyugdíj mellett ügyvezetősködő –, közel 70 éves Keményre bízza, hanem egy frissebb vezetőre.”
Tátrai szerint
2007-ben a Vituki nem a 3 milliárdos értékűre becsült ingatlant adta el, hanem csak annak egy részét.
A vételár azért volt bő 1 milliárd forint, és nem több. Éppen a most felrobbantott toronyház és környezete – a légértékesebb ingatlanelemek – nem lettek eladva.
Az ingatlan nem mutyival, hanem kétfordulós, nyilvános pályázat útján lett értékesítve.
A megajánlott vételár a 3 beadott pályázat egyikében sem érte el az ingatlan értékét, ezért a második fordulóban az ajánlatok módosítására szólította fel a pályázókat a Vituki, a minisztérium és Kincstári Vagyoni Igazgatóság delegáltjaiból álló bizottság. A megemelt ajánlatok alapján hirdettek győztest 2007. januárjában, és kötötték meg az adásvételi szerződést a miniszter jóváhagyásával.
Kemény nem távozott „másnap”, hanem 2006. november közepéig volt a Vituki ügyvezetője.
Tátrai szerint „én magam viszont csak 2006. október 31-ig dolgoztam a KvVM-ben, aznap felmentettek helyettes államtitkári beosztásomból. Ebből következik az is, hogy az ingatlan – december 8-án kezdődött – értékesítési eljárásában egyetlen percig sem vettem részt. A fentiekről csak azért van részletes ismeretem, mert egy korábbi, Kemény azonos állításai miatt általam indított és a sajtóterméket helyreigazításra kötelező perben a vonatkozó iratokat a bíróság beszerezte.”
„Ezért minden állítást, mely szerint az ingatlan az állam érdekével ellentétesen lett értékesítve, illetve hogy én az értékesítési eljárást bármilyen módon befolyásoltam volna, kategorikusan visszautasítok.” – zárja sorait Tátrai Miklós.