Arra viszont nem akart reagálni a koronavírus elleni vakcina miatt világhíressé vált magyar kutató, hogy Orbán Viktor asszonyságként hivatkozott rá egy interjúban.
Orbán Viktor a hétvégi rádióinterjújában azt fejtegette, hogy a Pfizer/BioNTech vakcinája tulajdonképpen magyar, mert magyar kutatók is dolgoztak a kifejlesztésén. Elsősorban Karikó Katalin lett a világhíres, ő dolgozta ki ugyanis Pfizer/BioNTech-vakcina alapjául szolgáló szabadalmat. A miniszterelnök egészen pontosan úgy fogalmazott:
„Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne. Büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam.”
Az asszonyság kifejezés használata sokaknál kiverte a biztosítékot, ellenzéki politikusok és nőjogi aktivisták is tiltakoztak miatta. Karikó Katalin a Szeretlek Magyarországnak erről azt mondta: ez mások vitája, ő nem akar nyilvánosan reagálni asszonyságügyben. Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke később azzal magyarázta, miért ezt a kifejezést használta a miniszterelnök, hogy uraságnak mégsem nevezheti Karikót.
Karikó még annyit tett hozzá az egész asszonyságkérdéshez: „azt reméltem, hogy az, hogy magyar vagyok, egy kicsit összefogja az otthoni ellenlábasokat, és együtt örülnek, hogy országunkat jó fényben emlegetik, de hát én már ilyen naiv vagyok”. Volt egy professzor az Egyesült Államokban, aki azt mesélte, neki köszönik meg a vakcinát, mert tudják róla, hogy magyar, és olvasták, hogy egy magyar nőnek köszönhető a kifejlesztése. „Hát hadd örüljenek az emberek mindenfelé, sajnálom, hogy éppen az otthoniak nem tudnak örülni.”
Karikó elmondta még, hogy Orbán valóban személyesen hívta fel telefonon, és azt is megosztotta, hogy miről beszélgettek.
„A miniszterelnök udvarias volt, érdeklődő, tanácsot kért. Örült, hogy a vakcina véget vet a járványnak. Elmondta, hogy az ország felkészült, és van elég -70°C fokos tárolási lehetőség. Nagy együttérzéssel beszélt a vírusfertőzésben elhunytakról és rokonaikról. Beszélt a gazdaságról, a vidékről, Kisújszállásról.”
Bár az asszonyság említésére nem, arra viszont reagált Karikó, hogy Orbán kvázi magyarnak nevezte a Pfizer/Biontech-vakcinát. Karikó szerint ez egyáltalán nem túlzás; felidézte, hogy a szintén magyar Pardi Norbert Drew Weismannal és vele publikálta először, hogy a módosított mRNS jó vakcina lehetett. Pardinak nagy szerepe van abban, hogy a módosított mRNS-ből vakcina lett, mondta Karikó.
Két másik kollégáját is megemlítette, akik a BioNTechnél dolgoznak, és magyarok: Boros Gábort és Szabó Gábort emelte ki, mint akik sokat tettek azért, hogy ilyen hatásos lett a német–amerikai cég oltóanyaga. Karikó hozzátette, ahhoz, hogy a vakcina gyorsan elkészüljön, sok ezer kutató és szakértő kellett, és Ugur Sahin, a cég alapítója is jól érzett rá, hogy gyorsan kell lépniük.
Itthon csak középszerű, panaszkodó kutató lett volna
A most 65 éves, szolnoki születésű Karikó Katalin Szegeden diplomázott, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett dolgozni, majd miután leépítették, 1985-ben elhagyta Magyarországot családjával. Több nyugati egyetemre is próbált jelentkezni, de végül a philadelphiai Temple Egyetem kínált neki ösztöndíj nélkül pozíciót, így oda indult férjével és kislányával, akinek a játék mackójába varrták be az illegálisan átváltott dollárt, amit a Ladájukért kaptak. Később a Pennsylvaniai Egyetemen kutatott, ahol 18 év után váltak meg tőle, majd kinevették őt, mert elfogadta a BioNTech ajánlatát.
A Nobel-díj várományosként is emlegetett Karikó tavaly márciusban a G7-nek azt mondta: Magyarországon valószínűleg csak „panaszkodó, középszerű kutató” lehetett volna.