A parlament elfogadta az egyedülállók örökbefogadását ellehetetlenítő törvényt

2020. december 15. – 13:22

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Kedden igazi törvényhozási dömping volt a parlamentben, az Alaptörvény 9. módosítása mellett megszavaztak rengeteg kisebb-nagyobb horderejű új jogszabályt is.

A most elfogadott változások közül a legnagyobb port az örökbefogadás feltételeit megváltoztató indítvány kavarta, amelynek értelmében a jövőben az egyedülállók csak külön miniszteri engedéllyel fogadhatnak örökbe gyereket. A változtatás valószínűleg azt a kiskaput zárja be, amellyel eddig homoszexuális párok is tudtak örökbe fogadni, de korántsem csak őket sújtja, erről ebben a cikkünkben olvashat részletesebben. A törvényt kedden a képviselők 136 igen szavazattal, 54 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

De született egy csomó más új jogszabály is, például változtatnak bizonyos felsőoktatási részterületeken. A hivatalos cél, hogy a felsőoktatási intézmények rugalmasabban és kevesebb kötöttséggel vehessenek részt a nemzetközi kutatásokban, a hallgatói csereprogramokban és a felsőoktatás jobban megfeleljen a piaci igényeknek. A hallgatói lemorzsolódást elkerülendő 2021. január 1-jétől az alapképzésen gyengén teljesítő hallgató átjelentkezhet felsőoktatási szakképzésre. Szintén jövő januártól bevezetett változás, hogy az oklevelet nemcsak magyarul és angolul, hanem a képzés nyelvén is ki kell adni, az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatokat pedig automatikusan elismerik. 2022. január 1-jétől az oklevél megszerzése előtt is lehetséges lesz bekapcsolódni a doktori képzésbe az általános orvosi, az állatorvosi, a gyógyszerészi és a fogorvosi képzés hallgatóinak. A törvénymódosítás érinti a Magyar Művészeti Akadémiát is, amelynek rendes tagjai számát 250-ről 315 főre emelik 2022 novemberétől annak érdekében, hogy a Nemzet Művésze címet viselők is rendes taggá válhassanak.

Elfogadták a hazai hulladékgazdálkodás átfogó átalakításáról szóló törvényjavaslatot is, amely az eldobható italcsomagolások visszaváltási rendszere és a hulladékkal kapcsolatos visszaélése komolyabb szankcionálása mellett az ágazat totális központosításáról szól, 2023 középétől egy monopolhelyzetbe hozott cég fennhatósága alá kerül majd lényegében minden olyan elem, ami eddig versenypiaci alapon működött. (Erről hamarosan részletes cikkben számolunk be.)

Változik a nemzeti mobil fizetési rendszer fenntartása, egy most elfogadott jogszabály szerint az országosan egységes értékesítési platformot új, koncessziós rendszerben biztosítja majd az állam a korábbi teljesen állami tulajdonban álló társaság helyett.

Az is eldőlt kedden, hogy 2021. szeptember 1-jétől alapítványi tulajdonba kerül a Pannon Egyetem is. A törvény szerint a jelenleg költségvetési szervi formában működő egyetem vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan-vagyonelemek a fenntartóváltást követően, ingyenesen a magánegyetemként tovább működő intézmény tulajdonába kerülnek. Az alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait az innovációért és technológiáért felelős miniszter jelöli ki. Alapítványivá válik és új nevet kap a gödöllői agráregyetem is, miután a 2014-ben létrehozott Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 2021. február 1-jétől beleolvad. A Szent István Egyetem új neve Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem lesz. A intézménybe idén augusztusban már integrálták az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert kampuszát, a Pannon Egyetem Georgikon Karát, valamint a Kaposvári Egyetemet.

Változnak a szankciókra és szabálysértésekre vonatkozó jogszabályok. Az új, úgynevezett szankciótörvény az MTI beszámolója szerint a fokozatosság elvére épül, vagyis az egy éven belüli első szabályszegésnél a hatóság figyelmeztetést alkalmaz, bírságot a hatóság csak a következő szabályszegésnél szabhat ki. A közigazgatási bírságot mérsékelt összegben szabják ki, amennyiben az ügyféllel szemben e szankciót három éven belül még nem alkalmazták. A szankciótörvény egységes rendelkezéseket tartalmaz a közigazgatási bírságokra. A fokozatosság érvényesíthetőségét célozza egy nyilvántartás, amelybe bekerülnek a szabályszegők és a velük szemben alkalmazott szankciók. Ebben három évig tárolják az adatokat.

Azt is tartalmazza a törvénycsomag, hol kötelező a bírság kiszabása. Ilyen, ha a jogsértés az emberi életet, az egészséget vagy a testi épséget sérti vagy veszélyezteti, illetve a kiskorúak védelmét célzó jogszabályokat sérti, továbbá, ha a jogsértés különösen kiszolgáltatott személy ellen irányul. A felsorolás kitér környezetvédelmi szempontokra is: nem elégséges csupán figyelmeztetést alkalmazni, ha a jogsértés következményeképpen környezetkárosítás, környezetszennyezés vagy a környezet veszélyeztetése történik.

Törvényt fogadott el az Országgyűlés a 2023-as veszprémi Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat eredményes lebonyolítása érdekében is. A program egyik infrastrukturális fejlesztése a „kulturális negyed”, amelynek része a veszprémi Petőfi Színház komplex rekonstrukciója, a Csermák zeneiskola megújítása és a zöldfelületi revitalizáció, érintve a Püspökkertet. Ugyancsak megújul az Eötvös Károly Megyei Könyvtár, valamint a Laczkó Dezső Múzeum. A vár műemléki környezetében szintén használaton kívüli épületek újulhatnak meg, új kulturális tartalmakkal felruházva.

Módosítottak az állami vagyontárgyak ingyenes átadását tartalmazó, a vagyongazdálkodást érintő rendelkezéseken, valamint a vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényen, így az állam átadhat állami tulajdonú ingatlanokat és az azokhoz tartozó ingóságokat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságnak. Emellett az esztergomi vár az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerül, egy közparkot pedig Esztergom városa kap meg.