Titkolja a kormány, hogy a második hullámban mi történik az idősotthonokban

2020. december 02. – 07:04

frissítve

Titkolja a kormány, hogy a második hullámban mi történik az idősotthonokban
A Magyar Honvédség katonái a Pesti úti idősotthonnál 2020. július 20-án, amelyet megelőző intézkedésként újra fertőtlenítenek – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Nyár vége óta gyakorlatilag semmilyen használható adatot nem oszt meg arról a kormány, hogy a járvány második hulláma hogyan érinti az idősotthonokat. Pedig fontos lenne tudni, mert tavasszal  a halálesetek negyede ezekhez az intézményekhez kötődött. Mindössze annyit árult el Müller Cecília, hogy a bentlakásos intézményekben ellátott mintegy 100 ezer ember 6 százaléka fertőzött, de ebben a pszichiátriai betegek és a fogyatékkal élők is benne vannak.

A koronavírus-járvány első hulláma alatt kiemelt figyelmet kaptak az idősotthonok, pontosabban egy, a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő Pesti úti intézmény. A kormányzati tájékoztató oldal rendszeresen beszámolt arról, hány fertőzött és halott van a több mint 500 férőhelyes otthonban: tavasszal összesen 313 idős gondozott fertőződött meg, 55-en közülük meghaltak. A kormány és a Karácsony Gergely vezette főváros között heves politikai vita robbant ki a történtek miatt, mindkét fél a másikat tette felelőssé. A fővárosi kormányhivatal többször is ellenőrizte az otthont, nyáron lezárult vizsgálatában pedig megállapította, hogy nem volt elég ápoló-gondozó a Pesti úton, ami hozzájárulhatott a megbetegedésekhez. Ezt a főváros visszautasította.

Arról, hogy más idősotthonokban hogyan alakult a járványhelyzet, alig osztott meg információt a kormány. Elsősorban sajtóértesülésekből, polgármesterek vagy intézményvezetők bejelentéséből lehet tájékozódni. Budapesti bontásban csak a fővárosi fenntartású otthonokról közöltek részletes adatokat a tájékoztató oldalon, a vidéki intézmények érintettségéről csak összesített számokat tettek közé, kizárólag halálozások esetén nevezték meg a konkrét otthont. Hogy azok milyen fenntartásban működtek, már nem közölték.

Ezek az adatok azért lennének fontosak, mert az idősotthonok különösen veszélyeztetettnek számítanak járványügyi szempontból. Nemcsak a gondozottak életkora és egészségi állapota miatt, hanem az intézmények zsúfoltsága miatt. A vírust a dolgozók is behurcolhatják, és ha egyszer bejut, akkor nagyon megfékezni. Ezt mutatják nemzetközi példák is. A London School of Economics (LSE) elemzése szerint több európai országban is közel minden második koronavírusos haláleset idősotthonokhoz volt köthető. Magyarország a legutolsó elérhető adatok szerint messze elmaradt ettől az aránytól, amit azzal magyaráznak a kutatók, hogy más országokhoz képest idehaza viszonylag kevés idős részesül intézményi ellátásban: a 65 évnél idősebb korosztálynak kevesebb, mint a 3 százaléka. (Ez ugyanakkor arra is rámutat, hogy nincs elég férőhely itthon, éves várólisták vannak az otthonokban, 2019-ben 24 ezren vártak a bekerülésre.)

Magyarországon márciusban jelentették az első fertőzéseket idősotthonokban. Először a nagymágocsi kastélyotthonban, majd pedig az érdi Betegápoló Irgalmasrend Szent József Otthonban találtak koronavírusos eseteket. Karácsony Gergely április 4-én jelentette be, hogy 18 embert szállítottak kórházba koronavírus gyanújával.

Volt, ahol félig kiürült az idősotthon

Tavasszal váratlanul érte az idősotthonokat a járvány, sok helyen okozott problémát a vírus elleni védekezés megszervezése, a védőeszközök és a fertőtlenítőszerek beszerzése. A szociális ágazatot sújtó munkaerőhiány, a dolgozók alulfizetettségre, az intézmények zsúfoltsága és az infrastrukturális hiányosságok valószínűleg nem oldódtak meg azóta, ezek az intézmények vélhetően most is komoly nehézségekkel néznek szembe. A területen dolgozó szakemberekkel beszélgetve az a kép alakult ki, hogy az első hullámhoz képest felkészültebbek az idősotthonok – például van elég védőeszközük, rendelkeznek kidolgozott izolációs tervvel. Főleg Budapesten van ez így, a vidéki intézményekben azonban nem feltétlenül ilyen jó a helyzet.

A sajtóban megjelent hírekből is látszik, hogy a vírus ősszel sem került el az idősotthonokat, és biztosan voltak halálesetek a második hullámban is.

  • A Nógrád megyei Bátonyterenye idősotthonában összesen 66 gondozott és 17 gondozó lett koronavírusos, erről még október elején számolt be az RTL Klub Híradója. Két telephelyen több mint 360 időst látnak el, a fertőzöttek közül 14-en kerültek kórházba.
  • A Somogy megyei Barcs idősotthonában 26 gondozott lett fertőzött, négyen kórházba kerültek.
  • A kiskunfélegyházi Csanyi úti idősek otthonában 44 lakó és 11 dolgozó tesztje lett pozitív, valószínűleg egy tünetmentes konyhai dolgozó vitte be a vírust. A fertőzés miatt szinte kiürült a 105 fős intézmény, 40 idős került kórházba, hárman meghaltak.
  • Szintén októberi hír volt, hogy a Baross utcai idősek otthona Csokonai utcai telephelyén „nagyon nagy pozitivitási arányt” mutattak a tesztek. A Telex kérdésére a főváros azt közölte, hogy az 56 fős intézményben 42 gondozott fertőződött meg, 16-an már felgyógyultak, hárman kórházban vannak, tízen meghaltak. A fertőzés megjelenése után indított vizsgálat megállapította, hogy egy tünetmentes dolgozó révén juthatott be a vírus.
  • A Siófoki Gondozási Központot is elérte a járványt, ezt november közepén erősítette meg az RTL Klub híradójának Müller Cecília. Az 56 dolgozó közül 10-en lettek pozitívak, a 99 gondozott közül pedig 44-en lettek betegek. Mindössze egy lakót kellett kórházba szállítani, három gondozott azonban meghalt.
  • A 230 férőhelyes Soproni Szociális Intézmény – Idősek Otthonában 154-en fertőződtek meg, 105 gondozott és 49 dolgozó. 151-en jelenleg is fertőzöttek, az érintett idősek közül 12-en haltak meg.
A megyei vezető ápoló ellenőrzést tart egy vidéki gondozási központban 2020. május 12-én. – Fotó: Sóki Tamás / MTI

Nyár végén közöltek utoljára részletes adatot

A második hullámban annyiban változott az információhiány, hogy még kevesebbet lehetett megtudni az idősotthonok helyzetéről. Utoljára augusztus 27-én tettek közzé részletes adatokat, akkor azt írták a tájékoztató oldalon, hogy a járvány tavaszi kezdete óta összesen 38 magyarországi idősotthonban (14 budapesti, 24 vidéki) jelent meg a vírus, 923 lakónál és 148 gondozónál mutatták ki a fertőzést. Azt nem tudni, hogy területileg hogyan oszlottak meg az esetek.

Összesen 142 idős gondozott halt meg koronavírus következtében, az akkor aktuális statisztika szerint minden negyedik haláleset idősotthonhoz volt köthető.

43-an vidéki, 99-en pedig budapesti idősotthonban haltak meg. Külön kiemelték a kormányzati oldalon, hogy ezek közül 87 fővárosi fenntartású intézményben történt, legtöbben az előbb említett működő Pesti úti idősotthonból haltak meg. A szintén budapesti Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonában 18-an, a Kamaraerdei úti otthonban 11-en haltak meg – mindkettő fenntartója a főváros. A vidéki intézmények közül a mezőszilasi otthonban nyolcan, a seregélyesiben heten, a borsodnádasdiban négyen haltak meg.

Azóta a kormány gyakorlatilag nem oszt meg használható adatokat az idősotthonokról, miközben tavaszhoz képest összehasonlíthatatlanul több a fertőzött: a hétfői statisztika szerint már majdnem 150 ezer aktív eset van idehaza, míg nyár végén mindössze 1763 volt, és kórházi ápolásra is össszehasonlíthatatlanul kevesebben szorultak akkor. Mutatja az egészségügy leterheltségét, hogy Müller Cecília országos tisztifőrvos október végén a Fővárosi Kormányhivatalnak küldött levelében azt írta, hogy a szociális intézményeknek – így az idősotthonoknak – már nem kötelező a tünetmentes vagy enyhe tünetes gondozottjaikat kórházba küldeni, ha izolációjuk megoldható.

Több mint 170 szociális otthonban van fertőzött

De ha közölnek is adatokat, akkor sem jutunk közelebb a valós helyzet megismeréséhez. Október elsején Müller Cecília újságírói kérdésre mondta el, hogy 25 idősotthonban találtak koronavírusos eseteket, kettő ezek közül az első hullámban is érintett volt. Arról viszont nem beszélt, hogy konkrétan melyek ezek az intézmények, hol vannak. A fertőzöttség mértékéről is csak annyit árult el, hogy jellemzően kevés – kevesebb mint öt – gondozott lett fertőzött, négy otthonban volt húsznál több eset, halálesetekről egyáltalán nem tett említést.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő néhány hete írásban fordult Müller Cecíliához, hogy megtudja, hány szociális otthonban jelent meg a vírus. Az országos tisztifőrvos válasza szerint november 1-jén 118 volt ez a szám. Ebben nemcsak az idősotthonok, hanem a pszichiátriai betegeket, fogyatékossággal élőket, hajléktalanokat és szenvedélybetegeket ellátó intézmények is benne vannak. Arra nem kapott választ, hogy melyek az érintett intézmények és hány gondozott fertőzött.

November 12-én, az operatív törzs sajtótájékoztatóján már arról beszélt az országos tisztifőorvos, hogy 174 helyről jelentettek fertőzést.

Alig két hét alatt további 56 intézményben jelent meg a vírus, a 174-ből 6 volt érintett az első hullámban is.

Más információt – kiket látnak el ezek az otthonok, hol találhatóak, ki a fenntartójuk – nem osztott meg Müller Cecília. Vagyis ebből sem lehetett kihámozni, hogy az idősotthonok mennyire érintettek a második hullámban.

Azt sem mondta meg Müller Cecília, hogy hány gondozottnál mutatták ki a koronavírust. Úgy fogalmazott: a Magyarországon működő 1600 szociális intézményben (vélhetően itt a bentlakásos intézményekre gondolt) közel 100 ezer embert – időseket, pszichiátriai betegeket, fogyatékossággal élőket, szenvedélybetegeket – látnak el, 6 százalékuk fertőzött, míg a gondozóknál ugyanez az arány 1 százalék. Számszerűen ezt azt jelentheti, hogy november közepéig 6000 gondozott fertőződött meg. Nem egyértelmű, hogy ennnyi volt akkor az aktív eset, vagy ez egy összesített adat a járvány kezdetétől számolva, és már tartalmazza azokat is időseket is, akik az első hullámban kapták el a vírust. De arról még ennyi információt sem osztott meg az operatív törzs tájékoztatóján, hogy hány gondozott halt meg, pedig ahogy az előbbi felsorolt példákban látszik, az idősellátásban biztosan voltak ősszel is.

Hogy ebből a körülbelül 6000 fertőzöttből mennyi lehet az, aki idősotthonban fertőződött meg, azt csak az operatív törzs tudná megmondani. Iránymutató lehet némileg, hogy a Müller Cecília által említett 100 ezer gondozott több mint fele – körülbelül 55 ezren – idősotthonokban él. Darabszámra is idősotthonból van a legtöbb, több mint 1000 működik belőlük, tehát az idősellátásban nagyobb eséllyel találni fertőzötteket.

Rákérdeztünk az operatív törzsnél az idősotthonokra vonatkozó statisztikákra többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy augusztus 27. óta hány gondozott és dolgozó fertőződött meg idősotthonokban, hány intézmény érintett, illetve hány gondozott halt meg a fertőzés következtében. Választ nem kaptunk. A 444 sem járt szerencsével, november elején közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni az Emmitől és a a Nemzeti Népegészségügyi Központtól, hogy hány aktív fertőzött van idősotthonokban. A minap kaptak választ, a Müller Cecília által szignózott válaszban azt írták: nem kötelesek ezt nyilvántartani.

Szintén jó példa a titkolózásra, hogy a soproni idősotthonról is küldtünk korábban kérdéseket az operatív törzsnek. A Telexnek nem válaszoltak, az intézmény érintettségét Szél Bernadett egy másik írásbeli kérdésére ismerték el. (Nem egyedi eset, indulása óta a Telex több mint 200 kérdést küldött az operatív törzsnek, de egyszer sem kapott választ.) Az sem könnyíti meg a tisztánlátást, hogy maguk az intézmények sem mindig közlékenyek, sokszor még a gondozottak hozzátartozói felé sem. Kerestük a soproni intézmény vezetőjét is, válaszában csak annyit írt: „A koronavírus-járvány második hulláma Európa-szerte komoly kihívást jelent valamennyi ország számára, hiszen az mostanra minden közösségben és intézményben, így például az egyetemeken, az iskolákban, a civil szféra területein, valamint a szociális intézményekben is megjelent, ez alól pedig hazánk és Sopron városa sem jelent kivételt.”

Az első hullámhoz képest kevesebb fertőzött van a főváros otthonaiban

A Fővárosi Önkormányzattól kapott adatok alapján november 24-ig nyolc, 12 telephelyen működő fővárosi fenntartású idősotthonban jelent meg a vírus a második hullámban. A főváros 27 telephelyen összesen 11 idősotthont tart fenn, ezek közül négy vidéken (Gödöllő, Gyula, Szombathely, Vámosmikola) található. Összesen 400 gondozott fertőződött meg, 287 aktív esetük van jelenleg is, és 54 idős gondozott halt meg. Az első hullámban csak a kormányzati tájékoztató oldalon kiemelt három fővárosi otthonban több fertőzött volt (455), mint most ősszel nyolcban.

A honvédség járványügyi bevetési egységének tagjai beöltöznek védőruházatukba egy vidéki mágánfenntartású idősotthon előtt 2020. szeptember 16-án, ahol többen megfertőződtek koronavírussal – Fotó: Balázs Attila / MTI

Kéthetente szűrik az idősotthonok dolgozóit, szeptember óta 8400 PCR-tesztet végeztek körükben: a közel 2000 dolgozóból 105 volt fertőzött, 78-an most is házi karanténban vannak. A fővárosi intézmények is kaptak a kormány által biztosított gyorstesztekből, a korábban vásárolt 100 ezer teszt egy részét még tartalékolják, másik részét pedig a kerületek kapják majd meg.

Budapesten gondozzák messze a legtöbb időst, az 55 ezer ellátottból majdnem 8 ezret, és a fővárosban van a legtöbb intézmény is (több mint 100 telephely), ez is magyarázza, hogy a fővárosban tavasszal sok volt a fertőzött és a haláleset. (Illetve az is, hogy az első esetek után a Pesti úton tömeges tesztelést rendelt el a főváros, így kiderült, valójában hány fertőzött van.)

Máshogyan kell védekezni, mint az első hullámban

A Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő pécsi Szentlőrinc Gondozóotthonban is megjelent a vírus. Két hete az egyik dolgozónál mutatták ki először a fertőzést, azóta kiderült, összesen nyolc gondozó érintett, 40 gondozott – a lakók mintegy fele – pedig szintén megfertőződött, mondta a Telexnek Szücs Attila András igazgató. Másképpen kell védekezniük a járvány második hullámában, mint tavasszal: sokkal kevesebb fertőzött volt akkor, könnyebb volt kiszűrni, ha valaki megbetegedett a dolgozók vagy a lakók közül, mondta. Másrészt tavasszal a fél ország leállt, kevesebb is volt a kontakt az emberek között. Az időseknél egyébként is szinte kivédhetetlen, hogy ne kelljen őket valamilyen egészségügyi probléma miatt kórházba szállítani, ami ugyancsak növeli a fertőzés veszélyét. „Vannak és lesznek is megbetegedések az idősotthonokban”, mondta az igazgató.

Ezért most a prevenció helyett inkább alkalmazkodnak a vírushoz: intenzívebben fertőtlenítik az intézményt, a gondozók tetőtől talpig védőfelszerelésben dolgoznak. Az intézmény adottságai miatt szerencsés helyzetben vannak, mert a lakók izolációját is meg tudták oldani, a pécsi otthonban apartmanokban vannak elhelyezve az idősek, míg máshol a 3-4 ágyas szobák a jellemzőek, ami szintén segíti a vírus terjedését. Az első hullám alatt sok helyről lehetett hallani, hogy a lakók védelmében a gondozók hetekre beköltöztek az idősotthonokba. Szücs Attila András szerint a fertőzöttek nagy száma miatt ez már nem megoldás, sőt, akár visszafelé is elsülhet, ha olyan dolgozó költözik be, aki maga is fertőzött, de nincsenek tünetei. A fertőzés megjelenése óta hetente szűrik a dolgozókat, ehhez 500 antigén tesztet kaptak a fenntartótól.

Az igazgató úgy gondolja, attól, hogy nyíltan kommunikálnak a járványhelyzetről, még nem lesz rosszabb az intézményük. Azt tapasztalja, hogy a hozzátartozók is támogatóbbak, ha partnerként kezelik őket és tájékoztatva vannak.

„Hívőként úgy gondolom, hogy szerencse és Gondviselés dolga, hogy mi történik, nem lehet kivédeni a fertőzést.”

Hasonló tapasztalatokról számolt be Mirkóczki Ádám, Eger polgármestere. November közepén jelentette be, hogy az Idősek Berva-völgyi Otthonában nagyszámú fertőzöttet találtak: 60 PCR-tesztet végeztek, ebből 54 lett pozitív – 48 lakó és 6 dolgozó tesztje – vagyis gyakorlatilag a teljes intézmény megfertőződött. Az érintett idősek többsége tünetmentes volt.

Az első hullámban nem volt érintett az önkormányzati idősotthon, akkor 200 tesztet végeztek, de egyetlen fertőzöttet sem találtak. Ebben az is közrejátszott, hogy tavasszal Egerben, sőt, egész Heves megyében is alig volt koronavírusos eset. Most viszont más a helyzet, Mirkóczki szerint kivédhetetlen, hogy bekerüljön a szociális intézményekbe a vírus. Még úgyis, hogy az idősotthonban minden járványügyi előírást betartottak, mulasztás nem történt, mondta a polgármester. Arra gondolnak, hogy esetleg a kórházból kerülhetett be a fertőzés. Azután kezdték el ugyanis a lakók és a személyzet tesztelését, hogy kiderült, az egyik kórházban lévő gondozottnál kimutatták a koronavírust.

Ebből a két esetből is látszik, hogy a dolgozók tesztelése most is kulcsfontosságú a védekezésben, a kormány mégis csak november 19-én rendelte el a szociális intézmények dolgozóinak célzott tesztelését. Ennek eredményeit kedden ismertették: 24 405 dolgozót teszteltek, közülük 921-nek lett pozitív a tesztje, ami 3,77 százalékos átfertőzöttséget jelent. Ez magasabb arány, mint amit az egészségügyi dolgozóknál (1,6 százalék), az általános iskolai dolgozóknál (2,3 százalék), az óvodai dolgozóknál (2,3 százalék) és a bölcsődei dolgozóknál (1,8 százalék) mértek. Korábban több polgármester jelezte, hogy tapasztalatuk szerint az átfogó tesztelés csak az idősotthonok dolgozóira vonatkozik, az egyéb szociális területen dolgozókra – például utcai szociális munkások, családsegítők, házi gondozók – nem.

Változott a protokoll

Akárcsak tavasszal, most is látogatási és kijárási tilalom van érvényben az idősotthonokban. Az új ellátottak felvételére és a kórházakból való visszavételre vonatkozó eljárásrend némileg változott őszre: részletesebb és bizonyos helyeken szigorúbb lett. Korábban új gondozottak felvételéről az intézményvezetők dönthettek méltányossági alapon, de a fertőzésveszély miatt inkább nem kockáztattak, viszont az üresen maradó férőhelyek miatt anyagilag rosszul jártak. Most negatív PCR-teszthez kötik a felvételt, tehát egyértelműbb a helyzet.

Tavasszal ha egészségügyi intézményből történt a felvétel, akkor negatív teszt esetén kötelesek voltak fogadni a gondozottat. Amennyiben ugyanabba az otthonba került vissza, még fertőzöttség esetében sem volt szükség tesztre, elég volt 14 napra izolálni. Emiatt sok kritika érte a protokollt, mert sok helyen fennállt a gyanúja, hogy a kórházból került be a vírus az otthonokba. Ez úgy változott azóta, hogy 48 órás kórházi tartózkodás esetén negatív teszt szükséges a visszavételhez, annál hosszabb időnél csak az izoláció az előírás. Igazoltan koronavírusos gondozottat csak tünetmentesen és két negatív teszttel vehetnek vissza kórházból. Érdekes módon az eljárásrend szerint sem tesztre, sem elkülönítésre nincs szükség, ha a gondozott valamiért elhagyja az intézményt.