Orbán Viktor: Minket nem érdekel, hogy Soros György zsidó-e vagy sem

2020. november 25. – 23:10

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott a Die Zeit német hetilapnak. Orbán az interjúban beszélt a rendszerváltás időszakáról és az ebben játszott szerepéről, Soros Györgyhöz fűződő viszonyáról, valamint az EU következő hétéves költségvetésének megvétózásáról is, írja az MTI.

Orbán az interjúban azt mondta, hogy a magyarok három évtizede történelmileg rengeteget tettek azért, hogy az egykori vasfüggönytől keletre is érvényesüljön a jogállamiság, de objektív kritériumok alapján. „Itt harminc évvel ezelőtt diktatúra volt, Magyarország a Szovjetunió érdekszférájába tartozott, bajtársaim és én éveket áldoztunk az életünkből arra, hogy ezt megváltoztassuk. Mi vagyunk a jogállamiság utcai harcosai, forradalmárjai (...) Ez nem politikai program, ez az életünk. Hogyan léphetnék ki a saját életemből?” – válaszolta Orbán arra a kérdésre, hogy foglalkozott-e már a magyar EU-tagság megszüntetésének gondolatával. Azt is elmondta, hogy a nyugat-európai politikában a liberális Otto Graf Lambsdorff volt a politikai mentora, majd Helmut Kohl német kancellár kollégája és barátja lett.

„Tőlük tanultam a demokráciát. A politikai versenyt, a piacgazdaságot”

– mondta Orbán, aki szerint Kohl vagy Lambsdorff gondolkodásában egyensúly volt a nemzeti szuverenitás, a saját kultúra és az Európai Egyesült Államok között. „Akkoriban úgy gondoltuk, hogy Nyugat-Európa jó, és eszünkbe se jutott, hogy ezt el is lehet szúrni, de már megtanultuk: Európa lehet jó és rossz is; lehet ökológiai felelősséggel bíró szociális piacgazdaság (...), vagy pimasz, kapzsi kaszinókapitalizmus. Mikor fordult ilyen élesre az EU-n belüli harc? Ez a kulcskérdés.”

Szerinte a válasz 2015, és a migráció ügye. „Egyszer csak azt láttuk, hogy valaki meg akarja határozni, ki tartózkodhat Magyarországon (...), sőt, oda jutottunk, hogy kimondták: aki beengedi a migránsokat, az jogállam, aki nem, az nem jogállam, és aki nem enged be migránsokat, az ne kapjon pénzt. Ez az egyenlőségi eszme?” – vetette fel.

Orbán azt mondta, hogy Magyarország a legnagyobb segítséget nyújtja a nehéz körülmények között élő muszlim államoknak. „Bennünk nincs muzulmánellenesség. Csak van egy elképzelésünk a saját életünkről. A mediterrán térségben talán jól együtt élnek az arabok, muszlimok és a keresztény világ. De mi, magyarok ennek a régiónak az északi pereméhez tartozunk, ezért olyan fontos számunkra a történelem. A mi felfogásunk szerint az történik ma Nyugat-Európában, ami korábban nem sikerült, nevezetesen, hogy a muszlimok elfoglalják Bécset, vagy akár még tovább is mennek” – mondta Orbán Viktor, aki úgy gondolja, a magyarok számára a multikulturális társadalom önfeladást jelent, míg a keresztény-zsidó kultúra védelme pedig fennmaradást.

„Vállalom, hogy mindenkit kritizálok politikai véleményükért, még azokat is, akik zsidók. Kit érdekel, hogy néhányan azt mondják, antiszemiták vagyunk? Nem vagyunk azok. Minket nem érdekel, hogy Soros György zsidó-e vagy sem. Soros György olyasmit akar, ami rossz Magyarországnak. Ő mondta ki először, hogy azokat az országokat, amelyek nem engedik be a migránsokat, meg kell büntetni és el kell tőlük venni az európai uniós pénzeket. Ez egy pusztán politikai vita Soros Györggyel”

- mondta Orbán Viktor, aki hozzátette, hogy Sorosnak komoly érdemei vannak Magyarországon a kommunizmus megdöntésében. Támogatta azokat az ellenzéki csoportokat a nyolcvanas évek második felében, akik antikommunisták voltak. „Politikai véleménykülönbségek mindig voltak, de itt is volt egy pillanat, amikor a dolgok természete megváltozott. Ez 2015-ben volt. Megint csak a migráció. Meg akarta mondani nekünk, hogy mit kellene tennünk.”

Orbán Viktor Brüsszelben 2020. július 19-én – Fotó: JOHN THYS / POOL / AFP

Orbán azt mondta, van megoldás az EU-s források felhasználását jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmus körüli vitára. Szerinte a helyzet bonyolult, és vissza kell térni az alapvető szándékokhoz. „A rászoruló országok gyorsan akarnak pénzt – adjuk oda a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak – rendben, beszéljük meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős.

A jogállamiság köszöni, jól van, egy új szabályzás várhat még néhány hónapig”

– véli Orbán, aki arra a felvetésre, hogy „politikai atombomba”-e az EU-s költségvetés és a járvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alap megvétózása a jogállamisági mechanizmus miatt, azt mondta:

„Ha a németek csinálnak ilyesmit, akkor atombombák, ha mi dobjuk le őket, akkor csak kézigránátok. Vitáink vannak az értelmezést illetően. Létre lehet ugyan hozni egy új jogállami mechanizmust, de akkor ki kell egészíteni az alapszerződést. Ami most folyik, az az, amit a szerződés fokozatos megváltoztatásának, újratárgyalásnak hívunk, amelyben az érintettek véleményét nem kérik ki. Ez csúnya dolog, és ellentmond a jogállamiság eszméjének” – mondta.

„Az én kis kézigránátom nem elég, a németek viszont képesek lennének elválasztani a válságkezelést a jogállamiságról szóló vitától”

– jelentette ki. Szerinte a problémát Németországnak kell megoldania, ami „egyfajta Mission Impossible, de a németeké a soros elnökség, ők felelősek ezért. Mi nem kapunk pénzt az uniótól; ezt a többi tagállam által nálunk megtermelt profitért kapott kompenzációnak tekintjük, ezért nem érint meg minket, ha pénzzel zsarolnak.”

„Nincs egyenlő verseny, mert mi a kommunizmusból és diktatúrából jövünk és az olyan országok, mint Németország, a kapitalizmusból, a szabadságból jönnek. Ezért sem a németek, sem a brüsszeliek nem tekinthetik ajándéknak a Magyarországnak jutó uniós forrásokat, mert csupán a tisztességtelen versenyben elért előnyük részleges kompenzációját jelentik” – mondta Orbán, majd hozzátette, hogy Magyarország nettó 4,1 milliárd eurót kap az EU-tól, és a többségében német cégek 6 milliárd eurót visznek ki évente az országból.