Orbán és Pintér azt hitte, katonásan megoldható az orvosbéremelés. Úgy tűnik, tévedtek

Orbán és Pintér azt hitte, katonásan megoldható az orvosbéremelés. Úgy tűnik, tévedtek
Belföld

Pillanatok alatt konfliktusok tömegét robbantotta ki az orvosoknak jelentős béremelést hozó törvénycsomag: feszültség keletkezett a kormány és az orvoskamara, a kamara és az orvosok, az orvosok és az ápolók között. Orbán Viktor és Pintér Sándor úgy akarta megoldani az egészségügy bonyolult problémáit, hogy a pénzért cserébe feltételeket írt elő az orvosoknak, de hamar munka ritkán jó, véli Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Álmos Péter, az orvoskamara alelnöke a Telexnek azt mondta: ők partnerek a tárgyalásban és a hálapénz elleni harcban, de ha a feltételek nem változnak, az orvosok a szabadságukat korlátozó lépések miatt tömegesen nem fogják vállalni az új jogviszonyt, ez pedig veszélyeztetni fogja a betegellátást.

Elsőre igencsak nehéz megérteni, hogyan lett 2 nap alatt konfliktusok tömege abból, hogy a kormány januártól nagyon sok pénzzel meg akarja emelni az orvosok fizetését. A hétköznapi polgár csak néz, és nem érti: mégis mi a baja az orvosoknak azzal, ha több százezer forinttal emelik a fizetésüket, és 2023-ra kezdőként nettó 440 ezer forintot, tapasztalt szakorvosként pedig közel nettó 1 milliót lehet keresni. Nem évek, évtizedek óta hajtogatja mindenki, hogy a magyar orvosok tudása többet érdemel, minimum meg kellene duplázni a bérüket. Ez most meg fog történni, bár a bérek még így is eléggé elmaradnak a német, az angol vagy a skandináv kollégák javadalmazásától.

Itt olvashatja a Telex legfrissebb híreit.

Gyorsan összeveszett mindenki mindenkivel

Az ember közben csak kapkodja a fejét, hogyan váltotta fel a szombati bejelentés utáni eufóriát a konfliktusok, támadások és kétkedő megnyilatkozások sora.

Egyrészt feszültség keletkezett a kormány és az orvosi kamara között. A Magyar Orvosi Kamara döbbenten nézett, miután a miniszterelnökkel való szombati megállapodás után két nappal egy olyan 34 oldalas törvénytervezet jelent meg, amely a miniszterelnökkel kötött szóbeli megállapodáson túl tele volt rejtett aknákkal a béremeléssel együtt járó szigorú feltételekről, és amelynek véleményezésére mindössze három órája volt a kamarának.

Másrészt egymásnak ugrottak az ápolók és az orvosok is. Az ápolókat képviselő szakszervezetek is elkezdtek béremelést követelni. Ugyan éppen zajlik egy négyéves, összesen 72 százalékos béremelést hozó programjuk, azt mondják: továbbra is megalázóan keveset keresnek, több állást kell vállalniuk, bérfeszültség alakul az orvos és az ápoló között. Van olyan szakszervezet, amely azzal vádolja az orvosi kamarát, hogy az nem eléggé szolidáris velük.

Orvos és orvos között is éleződik a feszültség. Az ellátás talapzatát adó háziorvosok 95 százaléka vállalkozóként dolgozik, így rájuk nem vonatkozik a béremelés. Nekik külön törvényben ígérik a fizetések rendezését. (Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta: nehéz megmondani, mennyi a háziorvosok jövedelme, mert ennek egy része a kártyapénz, így értelmetlen egységes béremelésről beszélni. Január elsejéig döntenek a háziorvosok bérezéséről. Ha valakinek nem ér el a fizetése egy bizonyos összeget, akkor azt az állam ki fogja pótloni.)

A törvény konfliktust okozott az orvosok és a kamara között. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Orbán “csőbe húzta”, “jól megszívatta a kamarát”, “a kamara elárulta az orvosokat”, “a kormány kilóra megvette őket”, és katonát csinál belőlük, akiket bárhova ki lehet majd vezényelni. Az orvosi kamara legutóbbi közleményének nem véletlen az az egyik fő üzenete, hogy nem leszünk katonák. Az orvosok körében a zúgolódás alapja az, hogy ez a béremelés nem kegy, amelyért nekik különféle ellenszolgáltatást kellene nyújtaniuk a munkájukon kívül. A kormány egy évtizedek óta fennálló és halmozódó tartozást ró most le, ennek a béremelésnek az árát az orvostársadalom már régesrég megfizette – írta az egyik Facebook-csoportban egy orvos.

A törvény mindemellett szembeállítja egymással a társadalmat és az orvosokat. Az irigyek országában ez a béremelés biztos sok emberben feléleszti a rosszat, bár én nem tudom, ki az, aki irigyel egy állami egészségügyben dolgozó orvostól nettó 500 ezer vagy akár 1 millió forintot. Vannak olyan vélemények, hogy ha a koronavírus-járvány eldurvul, és az ellátás nem működik, Orbán bűnbaknak állíthatja majd be az orvosokat: tessék, ilyen sokat keresnek, mégsem teszik a dolgukat.

A törvénycsomag a másodállások engedélyhez kötésével komoly feszültségeket kelt az állami és a magánellátás között is. Sokak szerint ugyan ez az összefonódás a hálapénz melegágya, mára viszont a beteg szempontjából aligha beszélhetnénk kielégítő és időben elérhető egészségügyről, ha nem lennének magánklinikák, magánrendelők vagy szakorvosokat rendelésekre és ügyeletekre kiközvetítő orvosi kft-k.

Orbán Viktor fogadja Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét a Karmelita kolostorban 2020. október 3-án.
Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)

Mire az a rohanás?

Vajon mi értelme ilyen rövid idő alatt ennyi feszültséget kelteni? Ép ésszel nézve érdekében áll a kormánynak egy épp felívelő, a tavaszinál jóval súlyosabbnak ígérkező koronavírus-járvány előtt egymásnak ugrasztani az egészségügy összes szereplőjét? Nem valószínű, hogy ez szándékosan alakult így.

Hihetetlen, hogy egy ilyen nagy jelentőségű, évtizedek óta várt intézkedés 3, azaz három nap alatt futott át a kormány és az országgyűlés berkein. Annyira gyorsan, hogy a törvényjavaslat tele volt elírással, hibával, volt benne tévedésből leírt rossz évszám is.

Mire ez a sietség? Az egyik elmélet szerint a rohanást a kormány részéről az indokolja, hogy az orvosi lobbinak ne legyen ideje szétszedni a javaslatot. Hasonló rapid döntés például korábban a szerencsejáték-törvénynél született. A másik elmélet sokkal prózaibb: a miniszterelnök számára mostanra megszokottá vált, hogy így dönthet. Szombaton oldalán Pintér Sándorral tárgyal a Magyar Orvosi Kamarával, hétfőre kész a törvényjavaslat, keddre megszavazzák, kész-passz. Ez a munkamódszer viszont az ilyen nagy horderejű döntéseknél komoly kockázatokkal és mellékhatásokkal jár.

Nem a fizetésemeléssel van itt a baj

A kormány nem gondolta végig, hogy egy ilyen súlyú törvényt kiérleltebb formában kell eljuttatnia az orvostársadalomhoz, mondta a Telexnek Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász.

“A miniszterelnök és a belügyminiszter úgy gondolkodott, hogy adok egy rahedli pénzt, cserébe pedig kérek valamit az orvosoktól: lássátok el a betegeket rendesen, ne legyen hálapénz, az ország minden részén legyen elegendő szakorvos, és váljon élesen szét az állami és a magánegészségügy. Orbán tiszta képet akart, de nem számolt azzal, hogy javaslata milyen közegbe érkezik.”

A kedden elfogadott törvény két ember, Orbán Viktor és Pintér Sándor kívánalmait fogalmazza meg az egészségügyről, de a magyar egészségügy ennél sokkal bonyolultabb rendszer, amelyhez jóval cizelláltabb beavatkozásokra volna szükség, mondta Sinkó Eszter.

A kormány a szituációt nem a maga teljességében kezelte. Hamar munka ritkán jó, és félő, hogy a mostani felháborodást és támadásözönt látva a kormány rossz következtetésre jut, véli Sinkó Eszter. Nem azt mondja majd, hogy teljesen végiggondolatlanul ment bele ebbe, többet kellett volna egyeztetni, a részleteket jobban ki kellett volna dolgozni, hanem azt: lám, itt az újabb bizonyítéka annak, hogy az egészségügyhöz nem érdemes hozzányúlni, "tessék, odaadok 300-400 milliárd forintot a fizetések emelésére, és az orvostársadalom részéről csak a hiszti van."

Teljesen nyilvánvaló , hogy probléma nem a fizetésemeléssel van. Sinkó szerint ez a törvényjavaslat nincs tisztában azzal, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer azért tud még mindig ilyen széles spektrumon és ennyi helyszínen működni az országban, mert az orvosok önkizsákmányoló módon a főállásuk után két-három másik helyen is dolgoznak.

Egy neurológus vagy ortopédsebész nemcsak szépen kiglancolt magánklinikákon tölti a délutánjait sok pénzért, hanem egyéni vagy bt-s vállalkozóként, orvosi kft-k tagjaként rendel vidéki közfinanszírozott kórházakban vagy rendelőintézetekben. Másképpen ezeken a helyeken nem lenne szakorvos, az ott élők nem nagyon jutnának ilyen ellátáshoz.

Másodállás nélkül az állami egészségügy is összeomlik

A fizetésemelést hozó törvény az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével három dolgot tenne:

  • Az orvost arra kötelezné, hogy a magasabb fizetésért cserébe energiáját a közfinanszírozott állami ellátásra koncentrálja.
  • Másod- és harmadállást csak külön engedéllyel vállalhat. Ennek részletszabályai még nincsenek készen. Nem tudni, milyen feltételek mellett engednék vagy nem engednék meg ezt az orvosoknak. Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón azt mondta: a magánpraxisok korlátozását az ésszerűség határain belül akarja tartani a kormány. Nem akarják a magánpraxist tiltani, de azt meg akarják szüntetni, hogy valaki például három helyen dolgozzon.
  • Kétszer egy évre kirendelhető lenne az orvos akár egy másik város kórházába is, ahol nincs elég szakorvos, és erről tíz nappal (!) az áthelyezése előtt kell értesíteni. A kirendelés részletes szabályai sem ismertek. A kormány most azt ígéri, ezeket az orvosi kamarával közösen alkotják meg.

Ha a másodállásokhoz nem adnak engedélyt, egy csomó közellátó egység be fog dőlni, figyelmeztetett Sinkó Eszter. Ezt az orvosok kirendelése sem fogja megoldani, mert az orvosok ezt nem fogják elfogadni.

“Az orvosok nem olyanok, mint a rendőrök, akiket a belügyminiszter bármikor kivezényelhet a határra. És az orvosoknak is vannak eszközeik a kormánnyal szemben.”

Ha most egységet mutatnak, és azt mondják, ezekkel a feltételekkel januártól nem vállalják az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, akkor a kormány sem tud mit csinálni, változtatnia kell. Vagyis a jelenlegi helyzet valójában a kormánynak csapda.

Be kell végre látni, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer normális üzemeltetéséhez nincs elegendő orvos. A mostani rendszer csak úgy tartható fenn, hogy az orvosok és a nővérek ide-oda szaladgálnak.

A helyzet átfogó elemzése után a kormánynak el kellene döntenie, hogy akkora humánerőforrással, amekkorával ma rendelkezik, mekkora ellátórendszert tud biztonságosan üzemeltetni. Milyen ellátások maradjanak meg a kisebb kórházi egységekben, és mely tevékenységeket kell koncentrálni a nagyobb kórházakban? Amilyen ellátási pontokat megszüntet a kórházi ellátásban, azt milyen ellátási pontokkal tudja helyettesíteni járóbeteg-ellátás fejlesztésével, vagy a mentőszolgálat bővítésével, mert beteg nem maradhat ellátatlanul. Ezt pontról pontra végig kell gondolni, ezt nem lehet egy egyszeri felbuzdulással megváltoztatni. Komoly tervezői munkára van szükség, stabilizálni kell az ellátórendszert, úgy, hogy közben az ellátások valamelyik formáját mindenütt biztonságosan nyújtani kell.

Orvosok és ápolók egy koronavírussal fertőzött beteget látnak el Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben 2020. márciusában.
Fotó: Balogh Zoltán

Csak pénzzel nem lehet megvenni az orvosokat

Egyáltalán nem meglepőek a heves reakciók az orvosok részéről, mondta a Telexnek Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. "Szombaton mi a miniszterelnökkel a következő dolgokról kötöttünk szóbeli megállapodást: a kormány elfogadja a MOK bértábláját, büntethető lesz a hálapénz, rendezik a háziorvosok helyzetét, és december 31-ig közösen dolgozzuk ki a részleteket. Ehhez képest minket is meglepett a benyújtott törvényjavaslat, ami megsértette az utolsó pontot."

A hálapénz eltörlésében, a biztonságos betegellátásban és az egészségügy részletesen kidolgozott átalakításban partner az orvostársadalom, de azt nem fogadja el, hogy az alapjogait megsértsék - hangsúlyozta a kamara alelnöke.

“A szombati tárgyaláson is arról igyekeztem meggyőzni a kormányfőt, hogy egy munka megválasztásakor két dolgot mindenki szem előtt tart: a fizetést és a vonzó munkakörnyezetet. De csak pénzért nem lehet orvosokat vásárolni.”

Az orvosok nincsenek felkészülve arra, hogy 1+1 évre kivezényeljék őket más kórházakba. Egészségügyi veszélyhelyzet idején a kirendelést természetesen mindenkinek el kell vállalni, de azon kívül ez elfogadhatatlan, mondta Álmos Péter. Nem ez a módja az ellátási problémák megoldásának és a munkaerőhiány kezelésének. A kamara kész arra, hogy a részletekről induljon egyeztetés. Dolgozzuk ki közösen, mikor kerülhet sor kirendelésre, el lehet-e küldeni más helyre dolgozni egy kisgyermeket nevelő orvost vagy milyen maximális távolságra helyezhetnek át valakit.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón a Telex kérdésére azt mondta: a járvány miatt fontos a kirendelés és az átvezénylés kérdése, békeidőben csak kivételes esetben kerülhet sor az átvezénylésre, például akkor, ha valahol történik egy vonat- vagy buszbaleset. Az átvezénylés részleteiről egyeztetnek az orvosi kamarával, erről egy rendeletben a “józan ész alapján kell szabályokat alkotni”. A lényeg, hogy a színvonalas ellátáshoz szükséges orvosi és ápolói létszám meglegyen.

Azt Gulyás nem tartja elfogadhatónak, hogy egy egészségügyi dolgozót 200-300 kilométerrel arrébb vezényeljék át. “Nem kell Sopronból átrendelni valakit a gyulai kórházba" - mondta példaként a Telexnek Gulyás.

A törvény másik neuralgikus pontja nemcsak az orvosi másodállásokat kötné engedélyhez, de minden más keresőtevékenységet, akár azt is, ha egy orvos délután dinnyetermesztéssel szeretne foglalkozni, magyarázta a Telexnek Álmos Péter. Ez is az orvos szabadságát korlátozó lépés. A kamara egyetért azzal, hogy az egészségügyben működő szürkegazdaságot ki kell fehéríteni, és az állami szférában dolgozó orvosoknak vannak kötelezettségeik is - mondta Álmos Péter. Így van ez Németországban és Nyugat-Európa több országában. Magyarországon hivatalosan ma is be kell jelentenie egy közalkalmazottként dolgozó orvosnak, ha máshol is vállal állást. Egyik napról a másikra azonban nem lehet átállítani az egészségügyet arra, hogy erre egy külső szerv adjon engedélyt.

“Ezt az orvosok nagy része nem fogja vállalni, pedig most minden ember számít.”

Baj lesz, ha az orvosok tömegesen nem vállalják az új státuszt

Az ápolók és orvosok közötti bérfeszültségről Álmos Péter azt mondta: az orvosi kamara mindig hangsúlyozta, a gyógyítás, csapatmunka. Bár elsősorban az orvosokat képviselik a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, de szolidárisak az egészségügyi szakdolgozókkal, és úgy látják: az ő béreiket az orvosi bérekhez kell igazítani.

Az első lépés a tárgyalás, mondta a kamara alelnöke. A kamara kész egyeztetni a részletekről. A kirendelésről és a másodállások korlátozásáról szóló pontok már belekerültek az elfogadott törvénybe, amelyeket nem fognak tudni felülírni egy későbbi rendelettel, így Álmos szerint a törvény mindenképpen módosításra szorul.

Ha nem születik megállapodás, a MOK alelnöke szerint az orvostársadalom képes lesz nyomást gyakorolnia kormányra:

Ha az orvosok tömegesen nem vállalják az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, elmennek a magánszférába vagy külföldre, az nem jó irány, az veszélyezteti a betegellátást.

Mint megírtuk: két nap alatt több mint hatezer tagja lett az Orvosok a szolgálati jogviszony ellen elnevezésű Facebook-csoportnak, amelynek célja “az orvosok véleményének kifejezése és közös megmozdulások szervezése”. Az oldalon éppen arról szondázzák a tagok véleményét, hogy ha a mostani feltételek nem változnak, hányan nem írnák alá az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.

(Borítókép: Orbán Viktor és Pintér Sándor belügyminiszter a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ülésén a Belügyminisztériumban 2020. szeptember 12-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)

Iratkozz fel a Telex hírlevelére!

Belső infók, tartalomajánlók a szerkesztőktől, csodálatos digitális apróságok!

Feliratkozom