A film lelke nem pótolható. Minden másra ott a mesterséges intelligencia

Az eddig nagyrészt körberajongott, az utóbbi években egyre nagyobbra növő független filmstúdió, az A24 pár hete alaposan felbőszítette a filmrajongókat. A stúdió 75 millió dolláros megállapodást kötött a Google DeepMind mesterséges intelligenciát (MI) fejlesztő céggel. Még a stúdió legnagyobb rajongói is úgy kommentálták a hírt, hogy a lépéssel az A24 eladta a lelkét.

„Óriási csalódás. A mesterséges intelligencia sosem lesz képes művészetet létrehozni.” „Remélem, tisztában vagytok vele, hogy ezek a gyűlölködő kommentek nem csak gyorsan múló PR-problémák. Őszintén gyűlöljük a mesterséges intelligenciát. Ez rossz húzás volt” – ilyen és ehhez hasonló kommentek érkeztek az együttműködés híre után. Az A24 azért is akasztotta ki a lépéssel a közönségét, mert ahogy Esther Rosenfield filmkritikus fogalmazott, a stúdió a kezdetek óta azt az érzést kelti, hogy nagyon menő, trendteremtő és a kulturális élvonalhoz tartozik.

Az A24 olyan filmeket hozott ki eddig, mint a Minden, mindenhol, mindenkor, a szokatlan promóciójáról elhíresült Marty Supreme vagy a Backrooms – Hátsó szobák, amely a stúdió legnagyobb bevételű filmje lett, és amelynek rendezője, Kane Parsons hangos ellenzője az MI használatának. A Backrooms rendezője a botrányt megelőzően „kulturális és gazdasági rothadásnak” nevezte az MI terjedését, és a botrány után is arról írt, hogy nem támogatja a technológia használatát.

Az A24 stúdió és a Google közben hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés az A24 Labs technológiai részlegét fogja segíteni, és a DeepMind a stúdióval együtt térképezi fel, hogy milyen eszközökre lehet szükségük a filmkészítőknek. Azt is hozzátették, hogy a megállapodás nem biztosít a Google számára hozzáférést az A24 központi tárhelyéhez vagy adataihoz, a filmeseknek pedig nem lesz kötelező az új eszközök használata.

Az A24 Labs egyébként már dolgozik egy olyan alkalmazáson, ami MI-vel generált storyboardokat készít. Az alkalmazás egy film nagy vonalakban megrajzolt vázlatait készíti el, ami a forgatás előtt segítheti a stábot. „Ez a partnerség azért született, mert mi akarjuk eldönteni, hogy a művészek számára milyen eszközök készülnek, így nekik is van beleszólásuk azok alakításába, ahelyett, hogy csak kész eszközöket adnánk a kezükbe.

Inkább ülnénk az asztalnál, mint a pálya szélén”

– nyilatkozta az A24 szóvivője, Sophie Shin, miután hatalmas visszhangja lett a partnerségnek. Shin azt írta, hogy a stúdió sem feltétlenül rajong a jelenlegi, MI által generált képi megoldásokért, és a megállapodás inkább a munkafolyamatok könnyítését segíti a jövőben.

Az MI és a filmipar összefonódása nem ma kezdődött

2023-ban a hollywoodi filmipar dolgozói részben azért kezdtek sztrájkba, hogy felszólaljanak az MI térnyerése ellen. 2025-ben aztán abból lett komolyabb hír a filmes sajtóban, amikor A brutalista magyar vágója, Jancsó Dávid egy interjúban beszélt arról, hogyan használtak MI-t bizonyos részfeladatokhoz, például Adrien Brody magyar szövegeihez. Amikor a filmet támadni kezdték emiatt, Jancsó elmondta, hogy semmi olyat nem csináltak, amit ne használna a filmipar, az MI szerinte csak felgyorsította a folyamatokat.

Az MI és a filmipar szembenállásának egyik legfrissebb eseménye, hogy Elon Musk egész estés, kizárólag mesterséges intelligenciával generált Odüsszeiát szeretne megalkotni, annyira nem tetszett neki Christopher Nolan verziója. Musk elmondta, hogy a tulajdonában lévő Grok Imagine év végéig képes lesz egy teljes filmet legenerálni, ami ráadásul hűbb lesz Homérosz eredeti művéhez.

Kálmán Mátyás médiaművész és dokumentumfilmes, a Promptmonsters vizuális MI-ügynökség társalapítója a jelenségről kérdésünkre azt mondta, hogy amíg VFX (vizuális effekt) vagy 3D animáció volt egy filmben, addig senkit nem érdekelt, hogy milyen bővítményeket vásároltak az animátorok azokhoz a szoftverekhez. „Minden nagy hollywoodi stúdió keresi a partnerségeket az MI-platformokkal, amik különböző színvonalúak vagy különböző mélységűek, de minden hónapban van egy bejelentés, hogy óriási partnerség jött létre” – mondta Kálmán.

Ott volt például a Disney rövid életű kollaborációja az OpenAI-jal, amikor a stúdió a karakterei jogát adta oda felhasználásra az azóta befuccsolt Sorának, miközben egyébként épp szerzői jogok megsértése miatt pereskedett más hasonló MI-cégekkel. A nemsokára érkező új Éhezők viadala-filmet is forgalmazó Lionsgate szintén szorosabbra fűzte a kapcsolatát a Runway MI-vállalattal, hogy MI-generált műsorokat készítsen. A Netflix az év elején vásárolta fel Ben Affleck MI-startupját, az InterPositive-t, ami képes megérteni a vágás logikáját, miközben figyelembe veszi a filmkészítés gyakorlati problémáit, például a hiányzó beállításokat vagy a hibás világítást.

„Nekem furcsa, hogy az emberek ennyire meg vannak ijedve, és mindenben az emberek és a gépek harcát látják. Annyival több kreatív lehetőség van benne, hogy

szerintem lassan már furcsa lesz, ha valaki tradicionális módszerekkel forgat le például egy reklámot”

– mondta a jelenségről Kálmán.

Erdély Mátyás, aki többek között a Saul fia operatőreként is dolgozott, már vett részt A24-es projektben, de a Zac Efron és Jeremy Allen White főszereplésével készült Vaskarom forgatásakor még szó sem volt az MI használatáról. Erdély a Telexnek arról beszélt, szerinte is rengeteg lehetőség van az MI-ben, de ő maga mégis az emberséget keresi a filmekben, és általában olyanokon is dolgozik, amiben ez a motívum fontos szerepet kap.

Az A24 gondozásában készült A brutalista körüli drámát túlzásnak tartja, szerinte a hang javítása vagy a VFX használata régóta jelen van a filmiparban, és nem csak A brutalista alkotói használtak MI-t ilyen célból. A hang utómunkáját illeti, ő is változásra számít. Szerinte a filmipar dolgozóinak fel kell erre készülni, de ha a mesterséges intelligencia segít megkeresni egy forgatási helyszínt, utólag javít a hangon vagy a képbe belógó mikrofont eltüntet, azzal alapvetően nincs baj.

Az operatőr az A24 MI-fejlesztésű story- és mood board funkcióját (azaz a forgatáson felvett képek előre tervezését) viszont nem tartja jó ötletnek, mert szerinte nem lehet előre megmondani vagy kiszámítani, hogy milyen problémák fognak fellépni egy film forgatása közben. Szerinte a látványtervezésben akár hasznos is lehet az MI, hiszen segíthet teljesen új és addig nem látott világokat kreálni. Azt azért hozzátette, hogy az ezen a területen dolgozó kollégái azért nem használnak mesterséges intelligenciát, hogy megőrizzék az emberi kreativitást.

A vélemények tehát megosztják a filmipar különböző szereplőit, de a kritikus hangok ellenére olyan nagy nevek is beálltak egy-egy MI-projekt mögé, mint Martin Scorsese vagy Darren Aronofsky. Scorsese június elején csatlakozott tanácsadóként a Black Forest Labs MI-vállalathoz. Hollywood egyik kedvenc rendezője azt mondta, hogy a mozi még nagyon fiatal, csupán 125 éves, így szerinte nyitottnak kell lenni a változásra és fejlődésre, és korábban ő is használt már 3D technikát és fiatalító effekteket is.

Aronofsky saját MI-vállalatot alapított, ami szintén partnerségben áll a Google Deepminddal. A rendező cége, a Primordial Soup azért sem aratott osztatlan sikert, mivel a generatív MI-t vegyíti a tradicionális filmezéssel. A legnagyobb projektjük az az amerikai függetlenségi háborút bemutató, teljesen MI-vel készült, és a kritikusok szerint szörnyű On This Day…1776 című produkció volt.

Persze az MI terjedésének ellenzői között is felbukkannak ismert hollywoodi szereplők, Jodie Foster például egy Hollywood jövőjéről tartott beszélgetésen azt mondta, hogy az MI-t már most is az emberek kiváltására használják. A stúdiók szerinte például gyakran spórolnak a statisztákon azzal, hogy MI segítségével megsokszorozzák a háttérszínészeket. A beszélgetésen felhozta a F1 című filmet is, ami szerinte olyan, mintha mesterséges intelligencia készítette volna. „A film szerkezete pont olyan, ahogy azt az iskolában tanítják. A színészek száját elhagyó szövegek pont olyanok, mintha azokat egy számítógép írta volna, ha azt a feladatot kapja, hogy írja meg, mi a legmegfelelőbb szöveg az adott helyzetekben” – mondta a színésznő.

A nemrég új filmmel jelentkező Steven Spielberg az orvoslás terén hasznosnak gondolja a technológiát, de a kreatív szakmáktól inkább távol tartaná a mesterséges intelligenciát. „Nem hiszem, hogy a lélek pótolható lenne. Nem hiszem, hogy létezne olyan algoritmus, amely képes lenne ezt létrehozni. Az, hogy egy számítógép azt hiszi magáról, hogy intenzívebben érez, mint mi, teljesen ellentétes azzal, ahogyan felnőttem, és ahogyan a jövőben is művelni kívánom a produceri és rendezői hivatásomat.”

Ha lemaradsz, kimaradsz?

Nem mindenki engedheti meg magának a filmiparban, hogy teljesen távol tartsa magától az MI-t. Ruth Fowler brit forgatókönyvíró a Wirednek hosszasan számolt be arról, hogy mennyire lélekromboló az írók számára az MI-alapú alkalmi munka. Fowler részben MI-trénerként dolgozik, ami annyit tesz, hogy emberi iránymutatással és az adatok tisztításával fejleszt mesterséges intelligencia modelleket.

2025 elején már sokadjára fordult vele elő, hogy egy producer nem fizette ki, így új pénzkeresési lehetőség után kezdett kutatni. Egy szakmai Facebook-csoportban talált rá a Mercor cégre, amely MI-tréninggel foglalkozik, és állítólag 150 dolláros órabért fizet. Fowler azonban hamar rájött, hogy ez a típusú munka teljesen kiöli belőle a kreativitást és a cég sem a megígértek szerint fizette ki.

Kálmán Mátyás szerint első körben a reklámpiacon és az utómunkában okozta a legnagyobb változást az MI.

„Az ezen a területen dolgozó szakembereknek gyorsan bele kell ásniuk magukat az MI használatába, különben le fognak maradni és más cégek sokkal kevesebb emberrel, sokkal kevesebb pénzért fogják tudni azt megcsinálni, amit ők most”

– mondta.

Szerinte a színészi munka a legkevésbé helyettesíthető, de az olyan rendezőket sem kell félteni, akik alapvetően klasszikus filmekben gondolkodnak, ugyanakkor úgy véli, hogy az MI költséghatékonysága miatt például a narrációs hangok piaca valószínűleg hosszabb távon meg fog szűnni. „Egy csomó piac és munka szép lassan kikopik, de azt gondolom, hogy túl óvatoskodó az a vélemény, hogy minden ördögtől való, ami MI-vel készül. Önmagában az, hogy valamivel többet kell szenvedni, hogy kész legyen, nem kéne, hogy érték legyen szerintem”– tette hozzá Kálmán.

Erdély Mátyás szerint bár tagadhatatlan, hogy az MI elkezdett beférkőzni a filmiparba, és van, ahol nagyobb, máshol pedig kisebb változásokat fog hozni, de ő a saját területét egyáltalán nem érzi veszélyben, elmondta, hogy idén márciusban például pont egy új A24-es projektet fejezett be. Az operatőr szerint segédeszközként nem lesz probléma az MI használatával, lesznek olyan területek, ahol fel is gyorsítja majd a munkafolyamatokat, de úgy véli, hogy a film lelkét mégis az emberi munka fogja adni.

Összességében az MI egyelőre nem ért el oda, hogy tömegesen szüntessen meg munkahelyeket a filmiparban, és valószínűleg az A24 is túl fogja élni ezt az időszakot, hiszen korábban is volt már hasonló botránya. A cég kommunikációjából inkább az érezhető, hogy kényszert éreztek arra, hogy beálljanak a sorba. A stúdió imázsa csorbult a rajongók és nézők szemében, de az A24 egyértelműen kiállt a döntése mellett, hozzátéve, hogy a nézők támogatását azért nem veszik készpénznek.