2025. február 19. – 13:39

A sakkot ezen a ponton sem játékként, sem sportként nem kell bemutatni senkinek, előbbi minőségében évezredes, utóbbiban évszázados hagyományai vannak. Persze arról még ma is parázs viták zajlanak, hogy tényleg sport-e a sakk – hiába rendeztek már az 1800-as években is hivatalos tornákat, és ismerte el 1999-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is sportként, sokan gondolják azt, hogy sport csak az lehet, ahol fizikai aktivitást végez az ember. Ebben amúgy hasonlít az e-sportokra, amelyeket sokan elintéznek annyival, hogy kövér gyerekek nyomkodják a számítógépet,
ez a párhuzam pedig két hete még erősebb lett, amikor kiderült, hogy a sakk lesz az egyik sportág az idei Esports World Cupon (EWC) – ami elsőre jól hangzik, de vannak azért árnyoldalai is.
Ez az elmúlt évek alapján teljesen logikus fejleménynek tűnik, hiszen a Covid alatt egyértelműen kiderült, hogy a sakk tökéletesen működik online környezetben is. Olyan nagymesterek kezdtek el közvetíteni a Twitchen, mint Hikaru Nakamura és Magnus Carlsen, és rengeteg sakkozó tartalomgyártó lett népszerű Anna Cramlingtől a Botez-testvérekig. Az informatív elemzések mellett azért is, mert szórakoztató volt nézni, ahogy a részegen éneklő Carlsen vert állásból rommá ver egy 2484 Élő-pontos játékost, vagy ahogy Schlatt két lépésben megvereti magát Alexandra Botezzel.
Az is egyértelmű, hogy bőven lehet átfedés a profi videójátékozás és a profi sakk között, a League of Legends topligájában egyedüli magyarként megfordult Kiss „Vizicsacsi” Tamás is komolyan sakkozik a mai napig. Az ugyancsak a League of Legends miatt ismert Tyler „Tyler1” Steinkamp pedig két éve a semmiből úgy rápörgött a sakkra, hogy pár hónap alatt 1960 Élő-pontig jutott a Chess.com-on rapid sakkban. A Chess.com amúgy fontos katalizátora a sakk digitalizációjának, a hivatalos sakktornák élő közvetítése, sőt, szervezése, és a topjátékosok behúzása mellett a sakkban amatőr tartalomgyártókat is meg tudták szólítani.
A Chess.com évek óta szoros partnerségben van Magnus Carlsennel is, 2022-ben az eleve piacvezető platform vásárolta fel a norvég sakkozó cégét, a saját sakkozóappot is fejlesztő Play Magnus Groupot is, ezzel végleg bebetonozva magát az online sakkvilág alfájaként. Mindezek fényében nem is volt olyan meglepő, hogy február 6-án Carlsen és a Chess.com közösen jelentették be, hogy megállapodtak az Esports World Cup Foundationnel (EWCF) arról, hogy az idei EWC-n most először ott lesz a sakk is a programban, Carlsen pedig a torna nagykövete lesz.
Az összdíjazás 1,5 millió dollár, vagyis nagyságrendileg annyi pénz, amennyit a legnagyobb presztízsű sakkversenyeken szoktak kiosztani.
Az EWC-re a Chess.com legfontosabb versenysorozatából, az idén két kvalifikációs tornából álló Champions Chess Tourról (CCT) fog kijutni a 12 legjobb játékos, akik 10 perces, késleltetés nélküli meccseket játszanak egymással a tornán. Az e-sportok rajongóinak bevonására szolgáló formátum az egész CCT-re vonatkozik, a jelenleg is zajló, Chessable Masters nevű tornán is így játsszák a partikat. Ide amúgy nyolc játékos kapott meghívást, de még a köztük utolsó Rameshbabu Praggnanandhaa is 14. a világranglistán, szóval láthatóan komoly tornáról van szó.
Praggnanandhaa azért is érdekes, mert a nyolc meghívott közül csak ő és a francia Alireza Firouzja azok, akiket még egy e-sportcsapat sem igazolt le – Magnus Carlsen és Fabiano Caruana az amerikai Team Liquidnél, Arjun Erigaisi a koreai Gen.G-nél, Jan Nyepomnyascsij az Aurora Gamingnél, Hikaru Nakamura a szaúdi Team Falconsnál, Wesley So pedig a Natus Vincerénél játszanak. Rajtuk kívül a francia Vitality, illetve a kínai All Gamers, Weibo Gaming és LGD Gaming igazoltak még sakkozókat, és az elmúlt napok alapján a következő időszakban jócskán bővülni fog még az e-sportos körökben ismert Liquipedia sakkos aloldala.
De miért igazolnak hirtelen e-sportcsapatokhoz a sakkozók, ha ez amúgy nem feltétele az indulásnak?
A jelenség nem példa nélküli, 2020-ban pont Hikaru Nakamura volt az egyik első sakkozó, aki aláírt egy szerződést az amerikai TSM-mel – egy League of Legendset is közvetítő nagymester, a CLG-hez igazoló Nemo Zhou előzte meg pár nappal –, de Anna Cramling és a Botez-testvérek is voltak tartalomgyártók e-sport-csapatoknál. Most viszont a csapatok sakkozóként igazolnak játékosokat, az EWC-n ugyanis hatalmas pénzeket akaszthatnak le, ha mind a 25 versenyszámban a legjobb négyben végeznek. A szerződések értéke nem ismert, de a topjátékosok marketingértékét is mérlegelve valószínűleg nem kevés pénzt fizetnek nekik.
Az biztos, hogy a sakk EWC-s részvételének tető alá hozatalában nagy szerepet játszó Carlsen három évre írt alá a Liquidnél, szóval nem arról van szó, hogy a csapat csak pár hónapra kötötte magához a játékost, hogy több lóvét tudjon keresni a szaúdi tornán. A sakk az e-sportos nyitással még nagyobb közönséget érhet el, és végleg bebetonozhatja magát online sportként is, de az EWC-s részvételnek azért vannak árnyoldalai. Mármint azon túl is, hogy a 10 perces, vagyis a rapid sakkhoz képest is szoros, késleltetés nélküli partik nem minden sakkrajongónak fognak bejönni.
Az első és legnagyobb probléma természetesen az, hogy a tavaly Gamers8-ről átnevezett, és közben jelentősen kibővített EWC ugyan tényleg komoly tényező globálisan is az e-sportban, nehéz elmenni amellett, hogy az e-sportba (is) őrületes mennyiségű pénzt invesztáló szaúdi kormány ezzel is a nemzetközi imidzsét szeretné tisztára mosni. Ez az úgynevezett sportwashing, amivel először a legtöbben akkor találkozhattak, amikor Cristiano Ronaldo, és egy rakás egykori, vagy még éppen jelenlegi sztár igazolt a szaúdi bajnokságba.
A gigantikus focis projekt mellett az e-sportokkal is régóta foglalkoznak az országban, a társadalmi, gazdasági és kulturális diverzifikációra fókuszáló Saudi Vision 2030 nevű kormányzati program keretében már 2017-ben alapítottak egy e-sport szövetséget, a Gamers8-et pedig 2022 óta rendezték meg, 2023-ban az e-sport-tornák valaha volt legnagyobb összdíjazásával. Zárójelben itt lehet megemlíteni a magyar kormány e-sportos kísérletét, a V4 Future Sportsot, ahol hasonló volt a felállás – értelmetlenül sok pénzt öntöttek rá.
A szaúdiak próbálkozása mondjuk sokkal jobban ki lett dolgozva, elvégre az utolsó V4 Future Sportsot 2021-ben rendezték, ők meg most írnak megint történelmet. Arról nem is beszélve, hogy a Team Falcons képében sikerült létrehozniuk egy olyan e-sport-csapatot is, amelynek játékosai és csapatai egyebek mellett Tekken 8-ban és Dota 2-ben is az élvonalban vannak. Persze pénzük is sokkal több van a projektre, és pont ez az, ami problémás: az EWC már most megkerülhetetlen az e-sportban, ha másért nem is, a hatalmas pénzdíjak miatt, és a legtöbb topcsapat nem engedheti meg magának, hogy ne vegyen részt rajta.
Közben viszont komoly aggályként merül fel, hogy ezzel tulajdonképpen asszisztálnak ahhoz, hogy az online szólásszabadsággal, a kisebbségek jogaival és úgy általában az emberi jogokkal máig hadilábon álló, korábban rendre regionális konfliktusokba bonyolódó Szaúd-Arábia elkerülje a felelősségre vonást, és következmények nélkül pozicionálja újra magát a globális színtéren. A szervezők viszont közben hajlandóak a helyi szabályokkal is szembemenni, tavaly például megengedték a Team Liquidnek, hogy szivárványos mezeket hordjanak a játékosaik.
Ennek ellenére valószínűleg idén is megosztó lesz az EWC-s részvétel, és ez most már az alapvetően nem az e-sportos közegből érkező sakkozókat is érinteni fogja. Ezt pedig mindenképpen érdekes lesz majd végignézni.