A NER rátelepszik a videójátékosokra is

2020. november 19. – 07:35

frissítve

A NER rátelepszik a videójátékosokra is
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az esporttól a gémer magazinokig: az utóbbi időben felgyorsult a videójátékos cégek közeledése a kormányközeli szereplők felé. A piac egyre növekszik, és előbb-utóbb komoly pénzeket mozgat majd meg. A történetben más területekről ismerős cégek nevei is felbukkannak.

Hetek óta zajlik a Megyék csatája, ami az eddigi legnagyobb magyar esport-rendezvénynek nevezi magát, és valószínűleg tényleg az is. Az MVM főtámogatásával zajló eseményt szeptemberben hirdették meg, és a beharangozóhoz nem kisebb celebeket nyertek meg, mint Majka, Jakabos Zsuzsanna úszó és Berki Krisztián (nem az olimpiai bajnok tornász, hanem a herevasalós focista). A főszervező a kormányközeli médiaholding, a Mediaworks, ami a koncepcióhoz – a nevezők megyéket képviselve küzdenek egymással – passzol is, hiszen minden megyében elő tud rántani a zsebéből egy regionális hírportált. A kormánymédia tudósít is a rendezvényről, ahogy a csövön kifér, az Origón például esportrovat indult, ahol volt már például interjú a Mediaworks tartalomfejlesztési vezetőjével is (ő egyenesen felelősségvállalásnak nevezte a Megyék csatáját). A rendezvény ugyanakkor szép példája annak, hogy a NER hogyan nehezedik rá egy újabb piacra, ahol korábban nem volt markánsan jelen: a videójátékokhoz kapcsolódó cégekben és rendezvényeken egyre több a kormányközeli szereplő.

Ez a trend néhány éve megfigyelhető már, bár nem feltétlenül egy nagy mesterterv részeként. Talán nem tippelünk merészet, ha azt mondjuk, a NER felfedezett egy újabb vadászterületet, ráadásul a videójátékokkal rengeteg fiatal játszik, a legutóbbi önkormányzati választás eredménye után pedig a Fidesz nagy igyekezettel próbálja megszólítani a fiatalokat (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat). A videójáték körül tehát rengeteg a mutyi- és propagandalehetőség, és ezt a jelek szerint a kormány, illetve a kormányközeli vállalkozók is felismerték.

Játék a milliárdokkal

Ennek első nagyobb jele három éve történt, amikor a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány kétmilliárd forinttal támogatja egy visegrádi országok között zajló esportverseny és egy hozzá kapcsolódó konferencia szervezését. Irdatlan sok pénznek tűnt ez ilyen célra, még úgy is, hogy a rendezvény összdíjazása egymillió euró volt.

A versenyszerűen űzött videójátékozást nem véletlenül hívják esportnak: a sportbiznisz minden jelensége együtt jár vele a kimerítő edzésektől a bundabotrányokon át a szaftos átigazolásokig. Magyarországon több évtizede rendeznek már esportversenyeket (bár a Quakefények és World Cyber Games-válogatók idején még nem feltétlenül nevezték így), de eddig főleg külföldi csapatokban elért egyéni sikerekre lehettünk büszkék. Kiss „Vizicsacsi” Tamás európai szinten is jelentős League of Legends-játékos volt, de nem magyar csapatban, hanem egyebek közt a német Schalke04-ben, és Böröcz „DeadFox” Bence is a szlovák-ukrán Hellraisers tagjaként kvalifikált a CS:GO-világbajnokságra. Hogy a hazai gémerekben van potenciál, az ilyen eredmények mellett világos. De az is nyilvánvaló, hogy a felkarolásukra állami szinten nem egy milliárdos verseny a legmegfelelőbb eszköz, hanem például a tehetséggondozás támogatása, szponzorok ösztönzése, egészséges piaci alapok megteremtése és hasonlók. (Egyébként ilyen irányú próbálkozások is vannak, jellemzően ott, ahol hagyományos sportklubok indítottak esportszakosztályt.)

A milliárdokkal támogatott verseny ezért videójátékos körökből is kapott erős kritikákat, amikor 2018 márciusában egy hosszú hétvégén V4 Future Sports fesztivál néven megrendezték a BOK Sportcsarnokban. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy a technikai szervezés profi volt, de azért sokakban rossz szájízt hagytak az urizáló körülmények. A díjazás irreálisan magas volt ahhoz képest, hogy csak visegrádi országok képviselői indulhattak, és ordított a rendezvényről, hogy az esport ügye mellett legalább ennyire fontos szándék volt kormányközeli cégekbe lapátolni egy kis pénzt. A szervező a kezdeti brosúrákban a Balásy Gyula-féle kormánypropagandás cég, a New Land Media Kft. volt (ezt később átírták ezt az operatív szervezést valóban végző Esportmilla – Egymillióan A Magyar Esportért Egyesületre, és a kétmilliárdot is ez a szervezet kapta). A fesztivált a Valton Security biztosította, ledfalakat, közvetítőkocsit és áramszolgáltatást az Antenna Hungáriától lehetett bérelni, a támogatók között pedig ott volt a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Digitális Jólét Program. A fiatalok fideszes elérését pedig az jelentette, hogy Deutsch Tamás nyitotta meg a fesztivált (tegyük hozzá, hogy az első esportszakosztályt itthon az MTK indította), illetve Szijjártó Péter is megjelent a rendezvényen, hogy mondjon egy „Hello, fellow gamer”-t az ott összegyűlt pár ezer látogatónak.

A V4 Future Sports fesztivál minden erényével együtt előrevetítette, hogy az esporttal valami hasonló terve lehet a kormánynak, mint a focival: állami függőség kialakítása sok közpénzzel, a piaci verseny deformálása árán, és persze a közpénz egy részének elfolyatása okosba' a megfelelő helyekre. A versenyt 2019-ben is megrendezték, szerényebb formában („csak” 350 ezer euró volt az összdíjazás), és tanulva az előző évi hibákból (például eltörölték a kötelező látogatói regisztrációt), a látogatószám pedig jelentősen nőtt, így az esemény mindenképpen sikeresebb volt. Ugyanakkor a NER jelenléte nyilvánvaló maradt: ekkor már tényleg a New Land, illetve a szintén Balásy-érdekeltség Lounge Design Szolgáltató Kft. kapott a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól közel másfél milliárd forintot EU-s forrásból, hogy segítse az Esportmillát a szervezésben, a főtámogató a Magyar Turisztikai Ügynökség volt.

Ezen a ponton említsük meg, hogy a V4 Future Sports működési modellje nem egyedi. Mint azt pár hete részletesen megírtuk, a járvány miatt nehéz helyzetbe került könnyűzenészeket segítő raktárkoncertprogram is hasonlóan zajlik. Irreális költekezések és technikabérlet, milliárdos összegek, miközben ugyanazok az állami hivatalok és NER-cégek kerülnek elő a biznisz körül: Nemzeti Kommunikációs Hivatal, Magyar Turisztikai Ügynökség, Antenna Hungária, Valton, Lounge. A pénz nagy része rendszeren belül marad, miközben a zenészek úgy érezhetik, azért kaptak valamit – hasonló a helyzet a V4-nél, illetve az esportnál is. Mint korábbi cikkünk említi, az Antenna Hungária a 2017-es vizes vébére kapott jelentős rendezvénytechnikai eszközparkot egy sokat vitatott közbeszerzési körben, és ennek az eszközparknak a bérelhetősége azóta is motiválja az indokolatlanul nagy állami támogatású rendezvények megszervezését. A V4 Future Sports pár hónappal a vébé után az elsők között volt, ahol az AH nagyot kaszálhatott a bérleti díjakon.

A CS:GO döntője a V4 Future Sports E-sport fesztiválon a BOK Sportcsarnokban 2018. március 25-én – Fotó: Mónus Márton / MTI

Esporttársak

Persze egy ilyen rendezvényt egy hozzáértőnek meg is kell szerveznie. Ez a már említett Esportmilla, illetve a hozzá szorosan kötődő Hunesz – Magyar E-sport Szövetség és az Esport1 Kft. Az Esportmilla az érintett szakértőket tömöríti, a Hunesz jogi szereplőket (egyesületeket, alapítványokat) foglal magában és civil szervezetként végez szövetségi munkát, a kft. a rendezvények lebonyolítására és kommunikációjára alapított cég, és létezik még az Esport1 hírportál is, ahol esportos hírek mellett az egyesület és a szövetség ügyei is megjelenhetnek.

Ennek a csoportnak a központi figurája Biró Balázs. Ő gémerként hiteles, évekkel a V4 fesztivál előtt népszerűsítette már az esportot, aktív játékos, érezhetően szívügye az esport, és csapatával nagy tapasztalatot szerzett videójátékos rendezvények szervezésében. Viszont amikor elkezdte élvezni állami körök támogatását, hamar kivették a kezéből a gyeplőt, jellemzően csak szervezési-koordinálási és kommunikációs feladatokkal bízták meg. Ennek jele volt az is, hogy a második V4-re már nem közvetlenül az Esportmilla kapta a támogatást, de az is, hogy Biró csak 2017 augusztusáig volt az Esport1 Kft. ügyvezetője. Őt Czupy Dániel váltotta, aki apjával, Czupy Gáborral a trafikmutyi idején került a hírekbe: az idősebb Czupy barátja volt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetőjének, Gyulay Zsoltnak, és 2013-ban, az állami dohánypályázat idején a Czupy-család több tagja is szerzett értékes koncessziókat. Czupy Dánielt 2019 februárjában váltotta a jelenlegi ügyvezető, Mocsai Norbert, a Trendency Online Zrt. nevű IT-cég vezetője (aki most a Hunesz egyik alelnöke is). A Trendency alaposan ki van tömve állami megrendelésekkel, dolgoztak már az MVM-nek, a Nemzeti Közműveknek, ők csinálták a Magyar Fejlesztési Bank honlapját és a Magyar Turizmus Ügynökség portálját, a sajtóban pedig 2016-ban lehetett olvasni róluk, amikor a Fidesz megbízta a céget a fideszfrakcio.hu munkálataival. Az Esport1. Kft. tulajdonosa július óta Mocsai egyik alkalmazottja, Makovi Richárd.

Megkerestük Biró Balázst, hogy kommentálja a vezetőségbeli tagcseréket. Hogy már nem ő az ügyvezető, azt leterheltséggel magyarázta: azzal, hogy a Hunesz elnöki tisztségével együtt nem tudta volna a kft, ügyvezetői feladatait ellátni. Biró elmondása szerint Czupy Dániel a családi vállalkozásukban megnövekedett feladatai miatt adta át a stafétát az esportot kedvelő Mocsainak, Makovi tulajdonossá válásának okát firtató kérdésünkre pedig nem válaszolt érdemben. Rákérdeztünk az első V4 Future Sports fesztivál elszámolására is, mert ugyan az Esportmillának elérhető egy egyszerűsített közhasznúsági beszámolója, de abból nem derül ki, hogyan oszlottak meg a költségek és mennyi ment például technikabérlésre. Biró a következőkkel kerülte meg a választ: „Mint minden állami támogatás esetén, a kiírásnak megfelelően tételes elszámolási kötelezettségünk volt, amelynek eleget is tettünk a támogató felé. Benyújtott elszámolásunkat elfogadták.” Egy másik kérdésünkre határozottan állította, hogy a rendezvényszervezést lebonyolító partnerek kiválasztásakor nem voltak megkötések, ugyanakkor hozzátette, hogy „a közbeszerzésen nyertes ügynökséggel működtünk együtt”. Vagyis a New Landdel.

Esportnemzet vagyunk?

Az esport jól jött ki a koronavírus-járványból. Ugyan sportcsarnokokban nem lehet rendezvényeket szervezni (nem is volt idén V4), maga a videójátékos versenyek népszerűsége nőtt, a korábbinál sokkal többen néztek az otthoni karanténban ilyen közvetítéseket. Hogy mekkora itthon az esportos diaszpóra, arra az Esport1, az Esportmilla és az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. közös felmérése elég merész választ ad. Eszerint 540 ezer ember van Magyarországon, aki esportoló vagy esporteseményeket követ. Ez nagyon magas számnak tűnik, ezért rákérdeztünk Birónál a felmérési metodikára. Az általa küldött háttéranyagból az derül ki, hogy a jelenleg is kitölthető felmérés nem reprezentatív mintán készült (a februári kitöltők, 2017 darab, 16 éves vagy idősebb játékos). Ennek eredményét a teljes lakosságra vetíteni nem igazán komolyan vehető, de a jelek szerint mégis ez történt. A felmérés egyébként gyakorlatilag esportrajongónak vesz mindenkit, aki azt válaszolja, hogy szokott játszani olyan videójátékokkal, mint például a Call of Duty vagy a FIFA-sorozat (miközben ezekkel rengeteg nem hardcore játékos is szórakozik, és ha több játékos játszik is egymás ellen, az még nem feltétlenül esport).

Az bizonyos, hogy évről évre nő az esportszimpatizánsok száma, és az sem kizárt, hogy évek múlva tényleg elérjük a több százezres nagyságrendet, de 2020-ban a videójátékosok jelentős része még kétkedve fogadta, hogy időseket, csecsemőket is beleszámítva minden tizennyolcadik magyar része lenne az esportpiacnak. Ez gyakorlatilag a legnépszerűbb magyar sportok közé lőné az esportot. Összehasonlításul: a legutóbbi Fradi-Újpest NB I. rangadó 318 771 nézőt ültetett a tévé elé, a Forma–1 Portugál Nagydíj futamát pedig 441 ezren nézték itthon, és ezek a minden korosztályt megmozgató, legnépszerűbb, sok évtizedes múltú sportrendezvények közé tartoznak.

Az 540 ezres adat azért is furcsa, mert két hazai esportszakosztály képviselőivel is beszélgettünk, és mindketten alacsony érdeklődésre és utánpótláshiányra panaszkodtak.

Hasonlóan irreálisnak tűnik a felmérés egy másik megállapítása, a magyar esportpiac 42 milliárd forintos forgalma (ebből csak 6,5 milliárd volna a játékon belüli költés). Mindez ártatlan számmágiának is tűnhet, amíg bele nem gondolunk, hogy a nagynak blöffölt piac már érvként is szerepel az újabb és újabb közpénzköltések alátámasztására.

Mert ezek a számok egyre többször előkerülnek, amikor a Hunesz valamilyen versenyhez csapódik. Az 540 ezres tábor például szerepel a Megyék csatája kampányában is – ugyanis az Esport1 ennek szervezésében is benne van. De a szám szerepelt a TippMix Pro Magyar Esport Fesztivál felvezető anyagaiban is. Ezt az ötnapos, a Puskás Aréna egyik stúdiójából közvetített eseményt a legsikeresebb magyar gémer rendezvényt, a PlayIT-et lebonyolító Meex Agent Kft. szervezte meg augusztus végén, a Hunesz versenyszabályzattal segítette, az Esport1 pedig médiatámogatóként. Az állami szponzor itt a Szerencsejáték Zrt. volt, augusztusban ugyanis próbaüzemben, szeptemberben pedig élesben is elindult egy új sportfogadási forma: esportmérkőzésekre is lehet már TippMixen fogadni. A Meex Agent ügyvezetője, Csanda Gergely kérdésünkre elmondta, hogy a rendezvényt teljesen a cége szervezte, a helyszínt is ők választották, a Szerencsejáték Zrt. pedig a Puskás Arénán keresztül jött képbe, mint az Aréna egyik fő támogatója. Érdekelt minket az esportfogadás népszerűsége is, ezért megkérdeztük a Szerencsejáték Zrt. sajtóosztályát, hogy mennyien éltek az új fogadási lehetőséggel. Válaszuk szerint a szolgáltatás indulása óta hetente átlagosan nagyjából 5500 ember fogad esportokra a hagyományos TippMixen, és nagyjából ugyanennyi az online TippMix Prón (aminek több mint százezer felhasználója van). Ez szép indulás, és hihetetlen túlzások nélkül is jól mutatja, hogy szabad szemmel jól látható a magyar esportrajongói tábor.

Szövetségbe forr

A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy bár az Esportmilla/Hunesz nagyon ügyesen nyomul kormányzati és kommunikációs fronton is, nincs konkurencia nélkül. Legfőbb vetélytársa a Nemzeti Gaming E-Sport Sportszövetség (NGES), ami egy másik érdekkörhöz köthető, a TV2-vel egy időben szorosan összefonódó műsorgyártóhoz, az egykori IKO csoporthoz. Az NGES alelnöke Szalai Ádám, aki az IKO Digital Gaming és Esport divíziójának vezetője volt, elnöke pedig Enyedi András, az IKO Kábeltévé Kft. egykori ügyvezetője. Az NGES-nek is van esportportálja, a gamer.hu-ból lett Metabro, ahol néha oda-odacsípnek egyet a Hunesznek, például kiemelve egy, az említett 540 ezres számot cikiző videót.

Az NGES és a Hunesz rivalizálásának komoly tétje van: az, hogy ki lesz a sporttörvény szerinti országos esportszövetség, ilyen ugyanis csak egy lehet, és ez a státusz rengeteg előnnyel jár, például folyamatossá válhat az állami apanázs (az éves költségvetésből, illetve megpályázható támogatások formájában). A sportszövetsgéggé alakuláshoz mindenféle feltétlenek (pl. lebonyolított meccsek száma) meg kell felelni, és jogi oldalról is okoz némi fejtörést az esport kezelése, még nemzetközi szinten is. Hogy itthon ki nyer, korántsem eldöntött még, mindenesetre a szövetséggé alakulásról Szalai szívesen nyilatkozik, Biró pedig azt hangsúlyozza, hogy a Hunesz nemcsak reménybeli szövetségért működik, hanem komplett esportos ökoszisztémát igyekszik kiszolgálni a játékok készítőitől a versenyszervezőkig. A két szervezet között Biró szerint van párbeszéd, de konkrét együttműködés még nincs. A Nemzeti Versenysport Szövetség részéről egyébként Tóth László elnökségi tag az esportfelelős, aki korábban a Magyar Amerikai Football Szövetség elnöke volt (amíg 2013-ban egészségi állapotára hivatkozva le nem mondott).

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Bíró Balázs, az Egymillióan a Magyar Esportért egyesület korábbi elnöke beszélget a V4 Future Sports E-sport fesztiválon a budapesti BOK csarnokban 2018. március 25-én – Fotó: Mónus Márton / MTI

Hogy teljes legyen a kép, említsük meg az Esport Universumot is, a magyar esport harmadik pillérét, ami a másik kettővel szemben nem táplál szövetségi ambíciókat és kreatív ügynökségként definiálja magát. Tapasztalt profik, és régóta a hazai esport felvirágzásán ügyködnek, ugyanakkor ők is köthetők a NER-hez. Az Esport Universum Zrt. vezetője, az amúgy lelkes esport-evangelista Tischler Márk egyben a streaminggel és más IT-megoldásokkal foglalkozó OTT-ONE Nyrt. tanácsadója, az Esport Universum pedig az OTT-ONE üzleti partnere. Az OTT-ONE neve nemrég a drága lélegeztetőgép-vásárlások kapcsán fordult meg a médiában: ez a cég is kötött szerződést a külüggyel, 500 lélegeztetőgép vásárlásáról, összesen 14 millió dollárért. IT-vállalattól kicsit furcsa ez az üzlet, ráadásul a lélegeztetőgépeket meg is fejelték százezer szájmaszkkal. Az OTT-ONE azzal magyarázta ezt, hogy a cég jó kínai kapcsolataival segíteni akart Magyarországnak. Az Esport Universum a szervezője egyébként a MOL által szponzorált Gamer Magyar Kupának.

NER a gémer médiában…

Az esportbiznisz része a versenyek, mérkőzések közvetítése. Ennek hagyományos terepe az internet, de ettől még a tévéadók is próbálkoznak esportműsorokkal, és a kormányközeli média ebből sem marad ki. A Pesti tévén például GameTV – Gamer Show néven nemrég videójátékos műsor indult, a Petőfi tévé Kiberma című műsorában pedig rendszeresen futnak esportblokkok. Az Antenna Hungária az Esport1-gyel összefogva a mindiGO digitálistévé-szolgáltatás keretében indított esportcsatornát Esportguru néven, ahol változatos, de nem feltétlenül a legfrissebb esportos tartalom megy. Érdemes megjegyezni, hogy a raktárkoncert-közvetítések platformja is a mindiGO. Pár éve a TV2 csoport tagja, a Spíler TV is próbálkozott esportműsorral. A Mediaworks-hírportálok érintettségét pedig már említettük.

Ezek a műsorok és cikkek jellemzően nagyon tájidegenek a kormányközeli média világában, a sorosozó, migránsozó, ellenzéket gyalázó blokkok közül eléggé kilógnak. Az elmúlt időszakban egyébként ezen a téren erősen az Esport1-csoport felé lejt a pálya: a Nemzeti Sport esportrovatában például szinte kizárólag a Megyék Csatájáról találunk híreket, ami egy vállaltan amatőr verseny, és hasonló a helyzet az Origón is. Miközben az elmúlt hetekben zajlott például egy világszinten nézettségi rekordot döntő Legue of Legends-világbajnokság, és éppen nemzetközi tornán szerepel egy magyar CS:GO- és egy Valorant-csapat. Ezekről egy sort sem lehet olvasni, és ha a laikus az Origóról vagy a Nemzeti Sportból tájékozódik, azt gondolhatja, hogy az esport kimerül olyan rendezvényekben, amikhez a Hunesznek köze van (hasonló szerkesztés volt megfigyelhető egyébként a Kiberma blokkokban is, nyilván nem függetlenül attól, hogy ezek készítésében a Hunesz-holdudvar is részt vett).

Ahogy a tradicionális sportban, az esportban is vannak közvetítői jogok. Ezzel kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy pár éve még kisebb szereplők is könnyebben boldogultak a piacon, az Esport Universum például LOLTV néven League of Legends-csatornát működtetett a Twitchen. Azóta e közvetítések jogait az Esport1 szerezte meg, ahogy a világ egyik legjelentősebb esportvállalata, az ESL csomagját is.

Az Esport1-érdekkör a nem elsősorban esportra szakosodott videójátékos portálok közül is megszerzett egyet, júliusban bejelentették, hogy az Esport1 Kft-hez kerültek az egyik legrégibb magyar játékos lap, a PC Guru online és print kiadási jogai. A korábbi kiadó vezetőjével, a most már az Esport1 csapatát erősítő Lengyel Zoltánnal beszélgetve az derült ki, hogy évek óta volt együttműködés a két cég között, és az összeolvadás organikusan alakult így. Információink szerint egy partnerügynökségnél már a nyomtatott PC Guru újraindítása is felmerült.

A gémer média körül egyébként is egyre sűrűbben mozgolódnak NER-közeli figurák. A PC Guru mellett a másik patinás hírportál a Gamestar, amit a PC Worldot, a Computerworldot és a filmes Puliwood portált is birtokló Project029 Magyarország Kft. üzemeltet. Augusztus óta ezen oldalak értékesítését a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Atmedia intézi, akárcsak a Gamestar és a PC Guru legnagyobb riválisáét, az IGN-ét. Az az Atmedia, ami egyébként a közmédia és a TV2 fő hirdetésszervezője.

…és a boltokban

A NER a játékboltok körül is megjelent. Egy-két éve még létezett 576 Kbyte bolthálózat, videojatekbolt.hu és Konzolok szervize – most mindegyiknek az oldala a PlayIT Store-ra visz. Ennek a bolthálózatnak a tulajdonosa nem a PlayIT-eket szervező Meex Agent Kft., hanem a BestByte Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mint Csanda Gergelytől megtudtuk, a BestByte vezetői névhasználati szerződést kötöttek vele, mert egységesíteni akarták játékboltjaikat, és a PlayIT jól hangzó név ezekben a körökben. A bolthálózatnak webshopja is van, és a kínálat bőven túlmutat a játékokon (például tévéket és okostelefonokat is lehet venni).

Az amúgy főleg számítástechnikai eszközök értékesítésében utazó BestByte tulajdonosa nem más, mint a Wolf Health Kft., ami Fabó György Pálé. Fabó a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós közeli embere, és annak a ciprusi offshore cégnek az igazgatója, ami az Oxygen wellnesshálózat tulajdonosa (az Oxygen hagyományos nagy NER-gyülekezőhely). Fabó és Seszták érdekeltsége a Ramiris Europe Kft. is, aminek a raktára két éve leégett Angyalföldön, és nagyjából hárommilliárd forintnyi áru semmisült meg – éppen a BestByte termékei. A rendőrség akkor rongálás gyanújával indított nyomozást, de másfél hónap után elvetették a szándékosság gyanúját. Fabóval egyébként vissza is kanyarodhatunk a kezdetekhez, ugyanis a piacon úgy tartják, hogy az ő tanácsainak fontos szerepük volt a Sesztákhoz kapcsolható infokommunikációs költésekben. Például abban, hogy a 2017-es vizes vébére az AH bevásároljon rendezvénytechnikából, milliárdokért. (A vizes vébé túlköltekezése egyébként kormányzati szinten is felháborodást keltett, a volt gazdasági igazgatót jó ideje körözik.)

Hova vezet mindez?

Oké, az elmúlt években megjelent egy csomó kormányzati kötődésű, vagy legalábbis jó állami kapcsolatokat ápoló szervezet és üzletember a magyar videójátékos cégek körül – de ez miért probléma? Hiszen ezekkel a kapcsolatokkal segíteni lehet a hazai gémerkultúrát. Elvben igen, és kétségtelen, hogy pozitív hatása is van a jelenségnek (önmagában a hazai esportélet fellendülése nagy eredmény), a gond akkor van, amikor a piac ösztönzése átcsap annak torzításába.

A CS:GO döntője a V4 Future Sports E-sport fesztiválon a BOK Sportcsarnokban 2018. március 25-én – Fotó: Mónus Márton / MTI

A sportegyesületek segítése jó dolog (a DVSC-nél például potens esportcsapat alakult, a Honvédnál külső szponzor, a Lenovo is megjelent), de a V4 Future Sports fesztiválhoz hasonló rendezvényeket sokan negatívan értékelték. „Sokkal inkább örültünk volna egy versenysorozatnak, ahol kisebb díjakért, de rendszeresen lehetett volna játszani” – fogalmazott egy CS:GO esportoló, akivel beszéltünk. „A V4 aranyláz éves rendszerességgel szétverte a csapatokat, mert mindenki össze akart állni a legjobbakkal, csak hogy kvalifikáljanak, majd egyből szétrobbant, akinek ez nem sikerült.” Az első V4-en csak a CS:GO díjazása félmillió euró volt, a második V4-en 250 ezer – összehasonlításként, például a K&H szponzorálta Magyar Nemzeti E-sport Bajnokságban hat játékban osztottak ki összesen 15 millió forintot (kb. 40 ezer euró). Egy másik esportoló forrásunk szerint ugyanakkor a legtöbb verseny előtt megszokott ez a fajta mozgás a csapatok között. Ezzel együtt nyilvánvaló – és már a médiajelenlétből is látszik -, hogy ha egy Huneszhez hasonló szereplő állami hátszéllel felemelkedik, az magában hordozza annak a veszélyét, hogy kevésbé tudnak piaci alapon működni a dolgok.

A fokozott állami szerepvállalás másik potenciális mellékhatása a kormánypropaganda megjelenése lehet. Ennek egyelőre nincsenek direkt jelei, de ki tudja, mi lesz, amikor a Fidesz ráfordul a 2022-es választási kampányra. Közvetetten pedig máris létezhet a propagandahatás: elég, ha az amúgy politikamentes gémer műsor után bekapcsolva marad a Pesti TV, vagy ha a KESMA-birodalom valamelyik esportos cikke eldob a főoldalra. A magyar videójáték- és esportrajongók eddig nagyjából távol tudták tartani magukat a politikától, de úgy tűnik, most már szigorú, tudatos médiafogyasztás kell ehhez.

Végül, de nem utolsósorban ott van a több milliárd forint közpénz. A mai napig nem tudjuk, pontosan mire ment el a V4-ekre költött pénz (az elnagyolt publikus beszámolókból ez nem derül ki), és ilyen előzményekkel megtörténhet, hogy a Megyék Csatájára költött adóforintok elszámolása sem lesz transzparens. Marad a keserű szájíz, meg a fociból ismerős déja vu érzés, hogy egy tehetségeket is rejtő területre rátelepszik a NER.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!