Az análgyöngyöktől a YouTube-sztárokig: így tette a Covid a sakkot váratlanul és őrülten népszerűvé

A rövid úton a világsajtó kedvenc sztorijává vált análgyöngyös csalás uralta az utóbbi időben a sakk élvonaláról szóló híreket, de részben arra is rávilágított, mennyire megváltozott a sakk az utóbbi években. A sztori egy mondatban: a világbajnok Magnus Carlsen azt feltételezte, hogy az amerikai Niemanntól azért kapott ki, mert riválisa meglehetősen szokatlan módszerrel kapott segítséget a meccsek alatt. A vád, úgy tűnik, nem is alaptalan, egy elemzés szerint száznál is többször csalt így a fiatal amerikai.

A sakktáblák ugyan nem vesztek ki a kocsmákból és parkokból, de ez a sportág már nem az, amikor unott arccal ülnek egymással szemben játékosok egy asztalnál, és húszpercenként lépnek egyet-egyet. A sportág nagyon jól kihasználta a koronavírus-járvány időszakát, és igazolta, hogy a fizikai jelenlét itt korántsem annyira szükséges, mint az élsport bármelyik másik területén.

2017-től folyamatosan és egyre meredekebben nő azok száma, akik a Chess.com-on vagy a Lichess.com-on játszanak, egyre többször lehet látni a metrón vagy villamoson is olyan embereket, akik a telefonjukon épp egy partit játszanak vagy feladványokat oldanak meg. A sakk népszerűségének meglódulásában persze a Vezércsel című, nagy sikerű Netflix-sorozat hatása is kézenfekvő. Három év alatt kis híján megháromszorozódott az online lejátszott partik száma a Lichessen: míg 2019 augusztusában 37 millió játszmára került sor, 2022 augusztusában 92 millióra növekedett ez a szám. Ez napi 3 millió partit jelent.

A kocsmai sakk és két nagymester partija között hatalmas a színvonalbeli különbség, ezért sokan ragadják meg az alkalmat és a hirtelen felfutott népszerűséget, hogy elmagyarázzák a laikus vagy félig-meddig hozzáértő közönségnek, mi történik a táblán. A sakkban nem könnyű áttekinteni egy állást, komoly felkészültséget igényel kommentálni egy meccset, megérteni és átadni a nézőknek a játékosok stratégiáját, a sok lépésre előre gondolkodást, hogy egy-egy húzás akár nyolc-tíz lépéssel később milyen hatást vált ki. A közérthető és szórakoztató magyarázatra nagy szüksége volt a sportágnak és az online közvetítéseknek. Ezt nagyon nehéz jól csinálni, de akinek sikerül, befuthat vele a YouTube-on vagy streamingoldalakon – ma már vannak, akik ezt főállásban csinálják, százezrek követik őket, és évente több százezer dolláros bevételre is szert tehetnek.

A világ élmezőnyéből az amerikai Hikaru Nakamurát érdemes kiemelni, ő azzal, hogy a saját villámpartijait magyarázza a neten, és első kézből, testközelből érzékelteti, mi történik a táblán, dollármilliókat keres. Itt egy friss játszmája, amit egy ukrán nagymesterrel váltott – a világ legrosszabb megnyitását, a g4-et mutatta be kis magyarázattal, és a hetedik lépésben lényegében el is dőlt a parti, amikor Golubjov tisztet veszített. Az alapvetően videójátékok streamelésére kitalált Twitchen Nakamura 770 ezer dolláros bevételt termelt az elmúlt évben sakkozással és sakk-kommentálással, és népszerűségét az sem nyirbálta meg, amikor kikerült egy arról, amikor tavaly összeverekedett Erik Hansen nagymesterrel az utcán.

Magyarországon is vannak youtuberek, akik segítenek rávilágítani egy-egy lépés zsenialitására, de ők egyelőre nem közelítik meg a 20 éves Anna Bellon Cramling népszerűségét. A svéd játékos ott volt az idei sakkolimpia női versenyén, a svéd csapat harmadik embereként. A válogatott éltáblása egyébként az édesanyja, Pia, akinek nagyjából négyszázzal több Élő-pontja van – ez bő 17 ezer helynyi különbséget jelent a világranglistán. A lánya népszerűsége azonban messze lekörözi az övét, és valószínűleg a keresete is. Anna eredetileg nemzetközi kapcsolatokat és politológiát akart tanulni az egyetemen, de ezt most későbbre halasztotta. „Most van egy másfajta ismertség a sakkban, és ennek nem feltétele, hogy a világ legjobbjának kell lenned. Új szelek fújnak” – mondta a Guardiannek Anna Cramling.

A nyerő ötlete az a koncepció volt, hogy egy fiatal, dekoratív szőke nő leül sakkozni a New York-i Central Parkban, és minden előítéletet lerombolva tíz perc alatt tönkreveri az időtlen idők óta ott sakkozókat. Cramling egyébként június elején leült egy partira a madridi Retiro parkban a már említett Magnus Carlsennel is, de kikapott tőle. (Polgár Judit viszont ugyanitt megverte a világbajnokot). Cramling játszmáját pár hónap alatt 3,5 millióan nézték meg a YouTube-on, a siker titka pedig az volt, hogy alaposan és közérthetően elemezte, mi történik a táblán, mit miért tesz. A célcsoportjának jelentős részét amúgy 18–25 év közti férfiak teszik ki.

Egy hosszabb gondolatra álljunk meg Carlsennél, aki szellemes, virtuóz játékos, pókerben is a világ legjobbjai közé tartozik. Üzletemberként is megállja a helyét, a cégét 82 millió dollárért értékesítette. Az más kérdés, hogy 31 éves korára motivációs gondjai vannak, és annyival kilóg felfelé a jelenlegi mezőnyből, hogy nem talál kihívást abban, hogy a kihívók tornáján győztes orosz Jan Nyepomnyascsijjal újra összemérje az erejét egy vb-címről döntő párosmeccsen. Így az orosz nagymester kihívója a kínai Ting lesz, a legendás egykori világbajnok Garri Kaszparov már jó előre nyilatkozta, hogy ő személy szerint nem ismeri el bajnoknak annak a találkozónak a győztesét. Ez hosszú távon biztosan nem tesz jót a sportágnak.

A sakk kevésbé érzékelhető árnyoldalai közé tartozik még a játékosok körében sokszor feltűnő alkoholizmus: a stressz levezetésének ezt a módját még mindig igen sokan választják, hallani komoly versenyzőkről, akik a partijuk után tíz perccel már üveges tekintettel bámulnak a semmibe. A Guardian megjegyzi azt is, hogy a férfiak sokszor visszaélnek befolyásukkal a nőkkel szemben, szexuális ajánlatokat tesznek nekik – az ilyen a zaklatásokról azonban senki nem akart névvel beszélni a lapnak, de a jelenség jelenlétét megerősítették. A folyamatos útonlét és a hétről hétre megrendezett tornák miatt gyakran futó kalandok alakulnak ki, de mindez még nem jutott el olyan szintre, mint egy rockbanda turnéján.

A sakknak most elsősorban arra kell törekednie, hogy a felívelőben lévő népszerűséget jól használja ki, és kiszűrje azokat, akik nem megengedett eszközökkel játszanak. Elgondolkodtató adat, hogy a Chess.com-on 10 ezer profilt tiltottak le, mert arra gyanakodtak, hogy nem önmaga erejéből játszik olyan jól egy-egy alany.

„Egy komoly tehetségeket felsorakoztató online ifjúsági versenyen mi is használtunk elemzőprogramot az esetleges csalások kiszűrésére. Azt láttuk, hogy az egyik játékos gyenge kezdet után minden játszmában elkezd nagyon erőseket lépni, és közben a kamerán keresztül feltűnt a gyanús viselkedése is. Az emberi agy fáradékony, időnként óhatatlanul hibázik – ez a játékos viszont stabil, szinte gépi lépéseket tett. Ez még a legeredményesebb nagymesterek esetében sem nagyon fordulhat elő a középjátékban tíz lépésen keresztül. A csalási gyanúnk be is bizonyosodott, a játékost ki kellett zárnunk a versenyből.

A hazai szövetség összes rendezvényen az indulóknak el kell fogadniuk, hogy mesterséges intelligenciával figyeljük őket, és ha jelzést kapunk, kizárhatjuk őket. A világban máshol is alkalmazzák ezt az eljárást, vagyis a túl tökéletes is gyanús, és fel kell lépni az igazságtalansággal szemben”

– magyarázta a Telexnek Szabó László, a Magyar Sakk Szövetség elnöke.

Vélhetően az análgyöngyös csalásról elhíresült Niemannt is ezzel a módszerrel szűrték ki, és tiltotta ki a felületéről a Chess.com.

„A sakkozók joggal paranoiások, mert nem tudják, csak sejtik, hogy vannak köztük olyanok, akik tiltott segítséget kapnak. Mivel azonban nincs a játékosoknak szövetségük, nem tudnak egy fórumon beszélni, és olyan megoldást találni, ami kivenné azokat a versenyből, akik a zavarosban járnak” – összegzett Robert Hess amerikai nagymester.

A következő sakkolimpiát egyébként Budapest rendezi 2024-ben, addigra ezeket a kellemetlen ügyeket le kellene zárni a nemzetközi szövetségnek, hogy a torna szlogenje – „színesebb, mint gondolnád” – ne lehessen kínosan többértelmű.