A nagy sikerű Netflix-sorozat, a Vezércsel miatt a sakkozás ismét a reflektorfénybe került – bár korábban is fel lehetett fedezni a kocsmák sarkában egy-egy sakktáblát, sőt, olykor családi összejövetelek fontos mozgatórugója volt, hogy legalább egy sakkot tudjunk adni, ha már a felkészültebb rokon ügyesebben terelgeti a bábuit az ebéd után.
A sorozat címe eredetiben Queen's Gambit, vagyis szó szerinti fordításban a királynő csele. A magyar sakkszlengben is használatos a királynő elnevezés, de a hivatalosan a vezér elnevezés használjuk. A vezércsel eredete, elnevezése is ide vezethető vissza. (A sakkszakma egyébként a D06 és D69 közötti azonosító kódokat használja rá.)
Akkor beszélünk vezércselről, ha a világos d4-gyel kezd, vagyis a királynő/vezér előtti gyalogot tolja előre. Erre d5 a sötét válasza, mire a világos felkínálja ütésre a gyalogját, és a c4-re helyezi.
Ez az alaphelyzet. A vezércsel valójában nem nagy csel, nem egy ámulatba ejtő kombináció,
mert világos ugyan gyalogot veszít, de ezt hamarosan vissza fogja nyerni, ahogy halad előre a parti.
Az is lehet persze, hogy a sötétnek a második lépésénél esze ágában nincs leütni ezt a gyalogot, ehelyett mondjuk e6-ra lép – ilyenkor elhárított vezércselt látunk a táblán. A sötétet ebben az esetben nem érdekli a gyalognyerés, inkább másfelé tereli a partit.
De nem csak vezércsel létezik
Hanem királycsel is. Ennek a megfejtése sem túl bonyolult. Akkor jön elő ez a formula, ha nem d4-gyel kezd a világos, hanem e4-gyel, vagyis a király előtti gyaloggal, erre pedig e5 a válasz. Itt is van elfogadott és elhárított királycsel.
Az elfogadott vezércsel után a világos a 2020-as statisztika alapján a meccsek 39,3 százalékban kerül ki győztesen, a sötét 24,6 százalékban nyer – legalábbis a chess365.com ezt a statisztikát közölte 25 943 nyilvántartott parti alapján. Az elhárított vezércselnél a világos győzelmi esélye 41,3, a sötété 23,9. Vagyis a sötét akkor jár átlagosan egy hajszállal jobban, ha elfogadja a vezércselt, az összesített mérleg alapján ilyenkor több esélye van a parti döntetlenre mentésére vagy akár a győzelemre.
És itt kezd bonyolódni a dolog
Hogy mennyire bonyolult játék a sakk, azt jól mutatja, hogy ha a d4-es vezérgyalog kezdésre d5 a válasz, a második lépésben azonban nem c4, hanem e4 jön, akkor máris átváltottunk a Blackmar-Diemer-cselre, és már nyoma sincs a vezércselnek. Itt még könnyű dolgunk is van, ha a lépés eredetét akarjuk kinyomozni, mert híres sakkozókról nevezték el a változatot.
A rendkívül népszerű szicíliai védelem viszont nem személyhez kötődik: nem meglepő módon Szicíliából származik, és számtalan ágazata van. A spanyol megnyitást Ruy Lopez püspökről nevezték el spanyolnak, az angol megnyitást egy Howard Staunton nevű játékosról, aki előszeretettel kezdte a partiját c4-gyel. (Tényleg csak zárójelben, de előfordul, hogy az angol megnyitás után olyan állás jöhet elő, mint ha vezércsellel kezdődött volna a parti.)
A jelenlegi világbajnok, a norvég Magnus Carlsen nem kedveli a vezércselt, ő az e4-es megnyitási variációkat favorizálja. Ha sötéttel játszik, és nem rajta múlik a megnyitás, csak reagál rá, akkor jellemzően az elutasított vezércselt szokta választani. Az egyik leghíresebb korábbi sakkzseni, Garri Kaszparov ugyancsak az elutasított vezércselre esküdött. Klasszikus vezércsellel volt 1982-ben egy váratlan veresége egy szovjet kupameccsen, a 24. lépés után fel kellett adnia, mert a sötét bábukat terelgető Borisz Gulko már tisztelőnyben volt. Polgár Juditnál sem kedvenc manőver a vezércsel. Világbajnoki döntőkben sem találtunk olyan híres partit, ami klasszikus vezércsellel kezdődött.
Van magyar vonatkozása is amúgy a sakkban a manővereknek. A magyar védelem nem a legjobb, a sötétnek kicsit rosszabb állást eredményez, ezért nem szokták választani. Ellentétben a budapesti csellel, ami egy népszerűbb nyílt állás – ez is d4-gyel kezdődik, csak sötét nem a szemben álló gyalogot tolja meg, hanem ütésbe teszi az e-vonalon állót, és máris kész a bonyodalom.
