Kemény félidős választás elé néz november 3-án a Republikánus Párt, Donald Trump második elnöki ciklusa ugyanis sok szempontból annyira népszerűtlen, hogy a demokraták akár a kongresszus mindkét házában átvehetik a többséget. Mint minden választásnál, a mostaninál is kulcskérdés a gazdaság helyzete, erről beszéltek a Telex Elektor című műsorának élő felvételének vendégei október 4-én az Átriumban, aminek felvételét már mindenki megnézheti. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája és Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy látja, az amerikai gazdaság és társadalom is kettészakadt, a gazdaságot hajtó mesterséges intelligencia körül még több a remény és a bizonytalanság, mint a konkrét társadalmi haszon, mindez pedig könnyen recesszió közeli állapotba lökheti az amerikai gazdaságot.
Az élő felvétel első felében a félidős választás politikai vetületeiről beszélgetett Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója, Tábor Áron, az ELTE oktatója és Tóth Gergely, a Telex állandó szerzője. Azt az adást itt lehet megnézni.
A választások előtt mindkét pártnak az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan teljesít az amerikai gazdaság, és az amerikai választók hogyan értékelik mindezt. Móró Tamás szerint papíron az amerikai gazdaság egész jól teljesít, 2-3 százalék körül nő a GDP. Ha viszont mögé nézünk a számoknak, akkor vegyesebb képet kapunk. Ezt a növekedést leginkább a mesterséges intelligencia körüli beruházások húzzák, amelyek dübörögnek, a gazdaság más szektorainak azonban rosszul megy, csökkennek a lakásépítések, a gyártás a legtöbb iparágban visszaesett, és hiába ígérte Trump, nem jöttek vissza a gyárak, amik elmentek. Ráadásul az infláció gyorsabban nő, mint ahogy a reálbérek, az inflációt pedig az iráni háború miatt emelkedő dízelárak is hajtják fölfelé. Nem csoda Móró szerint, hogy a nemrég megjelent fogyasztói bizalmi index olyan mélyen volt, mint a koronavírus-járvány idején.
Németh Dávid szerint különösen az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb jövedelmű csoportokat érinti rosszul a gazdaság helyzete, akik amúgy Trump szavazóbázisának gerincét alkotják. A megtakarítási ráta esik, vagyis az amerikaiak egyre kevesebbet tudnak félretenni, ami a legszegényebbeknél azt jelenti, hogy már nem jönnek ki a fizetésükből és megélhetési problémáik vannak. Szintén riasztó adat, hogy nő azok száma, akik nem tudják törleszteni a hitelkártya adósságukat. Az amerikai társadalom egyre jobban szétszakad: míg az MI-szektor pörög és főleg az adatközpont-beruházásokhoz hardvert szállító cégek és befektetőik hatalmasat szakítanak, az alacsonyabb hozzáadott értékű szektorokban nincsenek új munkahelyek.
A mesterséges intelligencia körüli beruházások egyelőre még jobban hozzájárulnak ehhez a szakadáshoz. Bár az amerikai gazdaságot és tőzsdét leginkább ez a szektor pörgeti, az átlagembereknek, hacsak nem dolgoznak az építkezéseken, még inkább hátránya származik ezekből. Az MI-cégeknek rengeteg pénzre van szükségük, amihez kötvényeket bocsátanak ki, ez viszont felhajtja a kamatköltségeket – és elszívja a pénzt az amerikai államkötvények elől, ami miatt a szövetségi államot is drágább és nehezebb finanszírozni –, az adatközpontok energiaigénye a rezsit növeli, ráadásul a hatalmas, hangos és ronda adatközpontok elképesztően népszerűtlenek, az emberek 70 százaléka nem akar ilyet a közelébe. Nem csoda, hogy míg Trump kormánya pörgetni akarja az MI-fejlesztéseket és meg akarja nyerni a technológiai versenyt, helyi szinten republikánus politikusok is az adatközpontok építésének korlátozásával kampányolnak.
Mivel Trump kereskedelmi háborúi és igazi háborúja Irán ellen egyre ront az amerikai gazdaság helyzetén, az pedig még évekbe telhet, hogy az MI-fejlesztések esetleges hatékonyságnövelő hatását érezni lehessen a makrogazdaságban, az elnök leginkább az osztogatás ígéretével igyekszik bizonygatni az amerikai választóknak, hogy velük jobb lesz a gazdaság.
Trump 5000 dolláros (kb. 1,6 millió forintos) csekket ígért minden amerikainak, ha a republikánusok nyerik a félidős választásokat, ami üzenetét tekintve a magyar krumpliosztogatás megfelelője, csak sokkal nagyobb kivitelben. 5000 dollár hatalmas összeg, ekkora egyszeri juttatást még egy kormány sem adott a választóinak. Igaz, Móró Tamás szerint a Trump-kormány sem fog, mert egyszerűen nincs fedezete az amerikai költségvetésben, hogy ekkora csekket küldjenek minden amerikainak, ha pedig hitelre adná a pénzt Trump, attól összeesne az amerikai államkötvények piaca. Kisebb osztogatás azért elképzelhető, és arra is számítani lehet, hogy ez az eszköz tartósan beépül az amerikai politika eszköztárába.
A beszélgetést október 4-én vettük fel, ezért abban a résztvevők nem érintik Trump és Vlagyimir Putyin október 9-i megállapodását arról, hogy az amerikai elnök szívesen látja az amerikai piacon az orosz dízelt, az oroszok mentességet kapnak bizonyos gázolaj-szállítási szankciók alól.
