Már 300 évvel ezelőtt megdönthettük volna a tévhiteket a mohácsi csatáról, csak nem akartuk

„A történeti valóságban minden egyes politikai entitás önző és magán akar segíteni, másnak pedig csak akkor fog, ha ebből valamilyen haszna származik” – mondta B. Szabó János történész, a késő középkori és a kora újkori hadtörténet elismert kutatója a Buksó legújabb epizódjában a mohácsi csatáról.

A közelmúlt átfogó hadtörténeti, régészeti, és antropológiai kutatásainak köszönhetően korábban megdönthetetlennek hitt bizonyosságok kérdőjeleződnek meg az idén éppen 500 éve vívott ütközetről. A magyar történelem szimbolikus jelentőségű vereségének valódi háttere szövevényesebb, mint ahogy arról eddig gondolkodtunk. A kudarc emléke évszázadról évszázadra változott: volt isteni büntetés, a nemzeti széthúzás következménye, Trianon történelmi előképe, majd annak bizonyítéka, hogy Magyarország mindig magára marad a Kelet és a Nyugat közötti küzdelemben. Nyáry Krisztián ezúttal A mohácsi csata című könyv szerzőjével egyebek mellett arra keresi a választ, hogy melyek a legmakacsabb tévhitek, a legfontosabb tudományos eredmények a csatáról, és az is kiderül a beszélgetésből, hogy valóban magára hagyta-e Magyarországot Európa.

A beszélgetés fontosabb gondolatait ebben a cikkben szövegesen is összefoglaltuk. A következő adás két hét múlva, október 6-án érkezik, addig is iratkozzon fel a Buksó új Spotify-csatornájára.