Ez volt az utolsó hely, ahol még érdemben lehetett kérdezni

2021. december 01. – 13:22

Ez volt az utolsó hely, ahol még érdemben lehetett kérdezni
Fotó: Szilli Tamás/Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt másfél évben a Karmelita előtti közterületen időről időre meg lehetett kérdezni minisztereket és államtitkárokat. Várható volt, hogy ennek a helyzetnek egyszer valamilyen indokra hivatkozva vége lesz. Öt hónappal a választások előtt jött el ez a pillanat.

November közepén elkezdtünk forgatni egy videót, hogy megmutassuk, milyen, a kormányzathoz hivatalosan nem kötődő figurák fordulnak meg Orbán Viktor udvarában, az egykori Karmelita kolostor épületében. November 25-én még zavartalanul forgattunk a közterületnek számító Színház utcában, majd másnap reggel váratlanul tapasztaltuk, hogy teljes hosszában lezárták az utcát, amelyen keresztül meg lehet közelíteni a Miniszterelnökség épületegyüttesét.

Könnyen lehet, hogy mindez nem miattunk történt, hanem azért, mert aznap ment oda akciózni Karácsony Gergely és néhány ellenzéki politikus. De az is lehet, hogy az ellenzéki megmozdulás csak jó ürügyül szolgált ahhoz, hogy végre el lehessen keríteni a bejárathoz vezető utat, ahol időről időre kényes közügyekben kérdeztük a kormány vezető politikusait. Persze, ha jóhiszeműek vagyunk, akkor előfordulhat, hogy a hivatalos indoklás is megállja a helyét, és valóban éppen most, öt hónappal a minden korábbinál szorosabbnak tűnő parlamenti választások előtt „kezdődött meg érdemben” a Honvéd Főparancsnokság épületének felújítása, amiért szükségessé vált az érintett terület elkerítése.

Ezt az állítást mondjuk megkérdőjelezi, hogy november 30-án, azaz napokkal a lezárás után még pontosan ugyanaz a helyzet a Színház utcában, mint egy héttel korábban: kormányzati autók jönnek-mennek, védőfelszerelés nélkül sétálgatnak a hivatalban dolgozó bürokraták és hátteremberek, az építkezésnek pedig továbbra is csak annyi nyoma, hogy fel van állványozva a Főparancsnokság épülete, azon pedig Mészáros Lőrincék családi cégének (Fejér B.Á.L.) a logója látható.

Fotó: Szilli Tamás/Telex
Fotó: Szilli Tamás/Telex

A terület lezárása a hatalom nyilvánossághoz való viszonyulása felől nézve nem meglepő. Lényegében minden helyszíni forgatásunk alkalmával szóba került a kollégáinkkal, hogy vajon mikor fogják valamilyen indokra hivatkozva ellehetetleníteni, hogy ott még kérdezhessünk.

Azért még, mert a Parlamentben néhány év alatt annyira beszűkítették a sajtó mozgásterét, hogy az újságírók már csak egy néhány négyzetméteres karámban szólíthatnak meg politikusokat. Már ha a képviselők nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy messzire elkerüljék a területet, amit egyébként 99 százalékuk – beleértve jó néhány ellenzéki politikust is – meg szokott tenni. A Képviselői Irodaházban a helyzet ugyanez, miközben sajtótájékoztatók és meghirdetett politikai rendezvények alig-alig vannak, és az írásban feltett kérdésekre is csak elvétve érkeznek érdemi válaszok.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a hetente-kéthetente tartott kormányinfó látszólag egy nem rossz fórum, és távolról nézve úgy is tűnhet, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányszóvivővel az oldalán minden felmerülő részletkérdésre válaszol. Ennek egyrészt van igazságmagva, ugyanakkor a közélet nem úgy működik, hogy elég kéthetente, tömbösítve válaszolni a felmerülő problémákra, ráadásul az ügyek többségében nem is a Rogán Antal minisztériumában megírt válaszokat ismertető Gulyás Gergely a kompetens megszólaló.

A hatalmi politikának ebben a szűkre szabott és meglehetősen kontrollált kommunikációs terében volt valamennyire látható szelep a Színház utca, ahol időről időre meg lehetett szólítani a kormányülésekre és államtitkári értekezletekre érkező politikusokat. A Telex indulásakor éppen azért mentünk oda – a magyar sajtóból valószínűleg elsőként –, mert úgy láttuk, hogy ott talán fel tudunk tenni olyan kérdéseket, amelyeket máshol nem. Első forgatásunk rögtön emlékezetes lett Rogán Antalnak köszönhetően:

Orbán Viktor legfontosabb munkatársa többé nem is mutatkozott előttünk, ha ott álltunk a Karmelita bejárata környékén, a miniszteri kisbuszával rögtön a mélygarázsba hajtott, épp ezzel mutatva meg, hogy a tájékoztatásért is felelős miniszterként milyen a hozzáállása a nyilvánossághoz. Erről a helyzetről szólt a bujkáló propagandaminisztert bemutató videónk. A kormányszóvivő is ekkoriban mondta azt nekünk, hogy szerinte túlmegyünk az újságírói kereteken, és zaklatásnak tesszük ki a politikusokat; mire megmutattuk, hogy néz ki ez a „zaklatás” a gyakorlatban:

Szintén beszédes volt, ahogy a hatalom viselkedett a sajtóval, amikor kiderült, hogy Szájer József egy brüsszeli melegorgia után lemászott az ereszcsatornán. A kormány tagjait igyekeztük kérdezni a történtekről, a KDNP-t vezető Semjén Zsolt kijelentette, hogy miért kellene neki erre bármit is mondania, majd egy tucat rendőr kispriccelt az épületből, és körbekerítették a miniszterelnök hivatalát.

Egy-egy kérdés hírértékű megszólalásokat is eredményezett a Karmelitánál. A Pegasus-ügy kirobbanása után Varga Judit itt mondta azt a Telexnek, hogy a titkos megfigyeléseket nem ő, hanem a helyettese, Völner Pál államtitkár engedélyezi. Hónapokkal később szintén a Karmelitából kifele jövet csíptük el Völnert, aki egyrészt jelezte, hogy kérdezzük inkább a főnökét, Varga Juditot, másrészt végül azzal zárta rövidre a beszélgetést, hogy ebben az ügyben semmit sem fog mondani.

Ha igaz, hogy az építkezés miatt elrendelt korlátozás a Színház utcában évekig eltarthat, akkor ilyen, kormányülések előtt készült videókat egy darabig nem fogunk tudni készíteni, hiszen nem mehetünk majd be arra a területre, ahol a miniszterek kiszállnak a szolgálati autóikból. Más formában és más helyeken ugyanakkor továbbra is igyekezni fogunk feltenni azokat a közügyeket érintő kérdéseket, amelyekre nem szívesen válaszolnak a hatalom birtokosai.

Hamarosan pedig azt is megmutatjuk, kik fordulnak meg rendszeresen Orbán Viktor udvarában. Ha fontosnak tartja a munkánkat, akkor kattintson ide, és támogassa a Telexet!