Időközi önkormányzati választásokat tartottak vasárnap Pécs 15. számú egyéni önkormányzati választókerületében, mivel június 9-én szavazategyenlőség alakult ki, így a törvények értelmében a voksolás eredménytelen lett. A megismételt választás az ellenzéki városvezetést támogató, eredetileg jobbikos Fürj Csaba nagy arányú győzelmével zárult. A Fidesz jelöltje szinte pontosan ugyanakkora arányú támogatottságot tudott maga mögé állítani, mint júniusban, az ellenzéki politikus azonban láthatóan az összes többi korábbi induló szervezet választóját sikeresen integrálta. A mostani eredmény kapcsán azonban érdemes jobban megvizsgálni ezt a pécsi városrészt.
A pécsi 15. egyéni önkormányzati választókerület a Budapesten kívüli Magyarország legnagyobb panel lakótelepének (Pécs – Kertváros) nyugati szélén fekszik, mi pedig azért is foglalkozunk kiemelten ezzel a kb. 6500 választót érintő időközi voksolással, mert valahol nagyon komoly leíró erővel bír az, ahogyan a választók az elmúlt időszakban itt viselkedtek.
A választókerület hat szavazókörből épül fel, lényegében az Apáczai Csere János körtértől a Nagy Imre utcai panel házsorig húzódnak határai, kizárólag panelházakban lakók élnek és szavaznak itt. Június 9-én a jelenlegi városvezetés jelöltje, Fürj Csaba, annak ellenére nem tudott itt nyerni, hogy mind a hat szavazókörben nagy többsége volt a hatalmon lévő ellenzéki polgármesternek, Péterffy Attilának. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy másik két civil jelölt is a 2019-es ellenzéki összefogás egyfajta bomlástermékeként feltűnt szervezetet képviselve aprózta az ellenzéki választói tömböt, és nagyon jól szerepelt a külön induló Kutyapárt is az egész városban.
Érdemes azonban egy pillantást vetni a szintén június 9-én tartott európai parlamenti választás itteni, szavazóköri eredményeire is, hiszen ez egy tisztán pártszimpátia alapján meghozott választói megfontolásokat tükröző eredmény.
Miközben a DK-MSZP-Párbeszéd által képviselt, az ábránkon csak „Baloldalként” szereplő választási szövetség országosan 8 százalékos eredményt tudott csupán elérni, Pécsen ennél pár százalékponttal erősebbek voltak (11,6 százalék). Azonban a most vizsgált, tisztán panelházas szavazókörökből álló választókerületben közel kétszer olyan jól szerepeltek, mint saját maguk országos átlaga. Mindeközben a kormánypárt még a saját maga, amúgy nem túl acélos pécsi eredményeit (37,49) is alulmúlta a lakótelep ezen részében. Sőt, a Tisza Párt az egyik szavazókörben (97-es; Fazekas Mihály utcai panelek) meg is tudta verni a Fideszt.
Mindenesetre a sokat hangoztatott ellenzéki elemzői vélekedés, mely szerint a Fidesz megkérdőjelezhetetlenül leuralja a panel lakótelepek világát, a pécsi Kertváros nyugati felében egyáltalán nem látszik beigazolódni. Ezzel összefüggésben azt sem árt elfelejteni, hogy hazánk nagy régióközpontjainak (például Pécs, Miskolc) lakótelepi társadalma, gazdasági és mondjuk iskolázottsági szempontból sokkal heterogénabb, mint az sokan feltételezik.
Visszatérve az önkormányzati jelöltek június 9-i küzdelmére, azt látjuk, hogy miközben a kormánypárti EP-szavazók szinte dekára megvoltak a párt egyéni képviselőjelöltje mögött, az ellenzéki városvezetés jelöltje akkor még nem tudta magához húzni a Fideszen kívüli világ választóit. Fürj Csaba ekkor a polgármesterhez köthető Pécs Jövőjéért Egyesület, a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és a Forum Sopianae közös jelöltjeként indult.
Ezzel szemben jelentősen tisztult a kép szeptember 22-re. A majdnem 9 százalékot elérő Kétfarkúak ezúttal nem indultak, mivel nem akarták megosztani az ellenzéki szavazatokat, és a győzelmükre amúgy sem sok esélyt láttak. A szavazólapon így már csak egy független (a minimum már három pártot, de a Momentum országos elnökségét is megjárt Körömi Attila) és egy Mi Hazánk-jelölt mellett csak a kormánypárti Kővári János és az ezúttal a Péterffy Attila Pécs Jövőjéért Egyesület színeiben induló Fürj Csaba neve szerepelt vasárnap.
A fideszes Kővári János a vasárnapi időközi választáson mind a hat szavazókörben alulmaradt, és a Mi Hazánk sem tudott érdemben beleszólni a választás kimenetelébe a maga 2 százalék körüli eredményével, így Fürj nagyon simán nyerte a választást.
Milyen tanulságok láthatók mindebből?
- Százalékosan, a Fidesz szinte tizedes érték pontossággal meg tudta ismételni júniusi önkormányzati eredményét egy másik jelölttel. Ekkor azonban 4 másik politikus neve is szerepelt a szavazólapon, és ha ennek a jóval szerényebb (kb. 30 százalékos) részvétel mellett megtartott időközi voksolásnak az eredményeit vetítjük vissza a júniusi választásokra, azt a némileg meglepő eredményt kapjuk, hogy nem csak az egyéb ellenzéki szervezetek egykori szavazói, valamint a Kutyapárt választói szavaztak az ellenzéki jelöltre, hanem bizony a júniusi Mi Hazánk szimpatizánsok többsége is.
- A fentiekből az is következik, hogy a mostani eredmény minimálisan most is elmaradt a Fidesz kerületi EP-listás eredményétől, de a különbség 1 százalékpont körüli. A kormánypárt mozgósítási képessége ez alapján a nyárhoz képest nem változott, hasonló szinten maradt. Azt már mindenki maga dönti el, hogy egy társasházas terepen ez elfogadható vagy sem egy időközin.
- A panel lakótelepeket időről-időre érő ellenzéki elemzői stigmatizálásnak is megvannak az ellenpéldái, de legalábbis a tapasztalati korlátai. A pécsi Kertvárosban – ami mint mondtuk, hazánk legnagyobb vidéki lakótelepe – továbbra is messze átlag feletti az óbaloldali pártok támogatottsága és messze átlag alatti a kormánypártoké. Sőt, utóbbi elmarad még saját maga városi átlagától is valamelyest. Mindeközben a Tisza Pártnak is lesz még munkája ezen a terepen, hiszen az EP-listákra leadott szavazatok alapján saját megyei jogú városi (35,1 százalék) és pécsi átlagát (32,5 százalék) sem tudta elérni ezen a lakótelepen (30,6 százalék).
