A legnagyobb áldozatai igazolják legjobban a rendszert

2022. április 08. – 09:31

A legnagyobb áldozatai igazolják legjobban a rendszert
A Fidesz március 15-én, a Kossuth téren tartott megemlékezése – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„Elképesztő módon nem értette meg a hatpárti szövetség a magyar társadalmat” – ezt a fideszes Hidvéghi Balázs mondta a Strasbourgi Egyetem kedd esti kerekasztal-beszélgetésén a választási eredmény magyarázataként.Politikusok, szakértők egyaránt a választási eredmény okait próbálják megfejteni április 3-a óta. Persze ezek szerteágazók lehetnek, de az orosz–ukrán háború hatásai, ezen belül a biztonság iránti igény erősödése meghatározó tényező lehetett. Ráadásul a biztonság egy olyan alapvető szükséglete az embereknek, ami az életben minden máshoz is elengedhetetlen. A Fidesz nem először építi a kampányát erre a szociálpszichológiai szempontból hatásos narratívára, amivel úgy néz ki, választásokat lehet nyerni.

A háború új helyzetet teremtett

Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató cég elnöke a XXI. Század Intézet konferenciáján azt mondta: a háború merőben új helyzetet teremtett a kampányban. Sokan az elején azt gondolták, a kormány nagyobbat veszthet rajta, mint az ellenzék. Hann szerint Orbán Viktor nagyon gyorsan a legalapvetőbb emberi értéket, a magyar lakosság stabilitás és biztonság iránti igényét helyezte a kampánya középpontjába. Úgy tűnik ezzel végül az előnyére tudta fordítani a háborút annak ellenére, hogy előtte évekig oroszbarát politikát folytatott. Hann szerint enélkül is nyert volna ugyan a kormánypárt, de ennek döntő szerepe volt a végeredményben.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője ugyanezen a konferencián azt mondta: közvélemény-kutatóként talán azt nem látták jól, hogy a háborús helyzetben a döntés a miniszterelnök-választásra egyszerűsödött le. Maradjon-e Orbán, akit ismerünk előnyeivel és hátrányaival együtt, vagy kezdjünk bizonytalan kimenetelű kísérletbe Márki-Zay Péterrel.

Önmagában nem lehet választást nyerni a biztonság üzenetével – mondta Kende Anna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem szociálpszichológia tanszékének vezetője a Telexnek. Ehhez szükség van egy erős félelemérzetre, és az orosz–ukrán háború kapóra jött ehhez. Szerinte a komplex üzeneteket redukálták arra, hogy békét akarunk, vagy háborút. Általános tapasztalat, hogy egy háborús helyzetben megerősödnek a hatalmon lévők. Szerinte minél nagyobb veszélyben érzik magukat az emberek, annál jobban számítanak a hatalmon lévők segítségére. Ilyenkor fokozódik a lojalitás, az áldozatvállalás a közös csoportért.

A kutató azt gondolja, a Fidesz még direkt fokozta is az emberek félelemérzetét, amit ő személyesen is megtapasztalt. Szavazatszámláló volt az országgyűlési választáson, és többektől hallotta, hogy a Fidesznek muszáj nyernie, különben „elviszik a gyerekeket a háborúba”.

„Mindig is jellemző volt a Fideszre, hogy egy fenyegető ellenségképet mutatott fel”

– mondta Kende Anna. Szerinte a gyermekvédelminek nevezett népszavazás is a félelemre épült, de ez nem volt annyira sikeres. Ennek az lehetett az oka, hogy nem volt annyira életszerű az üzenete, sok embernek ugyanis nincs személyes tapasztalata a feltett kérdésekről. Sokkal közelibb tapasztalat a háború fenyegetése, mint az, hogy valakinek a gyereke kisfiúból kislánnyá szeretné átműttetni magát.

Soros, Brüsszel, migránsok

A kormány nem először kampányolt ilyen egyszerű üzenetekkel. Korábban a Brüsszel elleni, és a Soros elleni kampány is sikeres volt a szociálpszichológus szerint, mert ezek is ugyanarra épültek, mint a mostani: a veszélyhelyzet fenntartására, az ellenség megnevezésére, és arra, hogy a hatalmon lévő világossá tegye, ő az, aki meg tudja védeni az embereket mindezektől. Szerinte ez egy olyan populista felfogás, amit nemcsak a Fidesz tagjai alkalmaznak, hanem sok más politikus is.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatót tart Az ellenzék lebontaná a határzárat címmel, amelyen bemutatta pártja új plakátját 2018. januárban – Fotó: Soós Lajos / MTI
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója sajtótájékoztatót tart Az ellenzék lebontaná a határzárat címmel, amelyen bemutatta pártja új plakátját 2018. januárban – Fotó: Soós Lajos / MTI

Már a 2018-as országgyűlési választáson is lényegében a biztonság megteremtése volt a Fidesz egyik fő üzenete. Míg akkor a migrációs válságtól kellett megvédeni a magyarokat, addig most a szomszédos háborútól. Ugyanakkor Kende Anna 2018-ban, az akkori menekültválságnál azt hitte, nem lesz sikeres a félelemkeltés, mert az emberek nem féltek ösztönösen a menekültektől. Ennek a kampánynak a sikeressége mégis azt jelzi: el lehet úgy is ültetni az emberekben a félelmet, hogy annak egyébként semmi alapja nincsen.

Orbán Viktor érti a magyar néplelket

Visszatérve a mostani kampányra, az előbbiekkel összehasonlítva az egyesült ellenzék egy sokkal kifinomultabb, nehezebben eldönthető kérdést tett fel a választóknak: az Európai Unióhoz vagy Oroszországhoz akarnak-e tartozni? Kende Anna szerint a Fidesz az elmúlt 12 évben árnyalta az Oroszországról kialakult negatív képet, ezért is lehetett, hogy az ellenzék narratívája nem érte el a célját. Ha olyan erős barátai vannak Magyarországnak, mint például az említett Oroszország vagy akár Kína, az önmagában biztonsági garancia lehet sokaknak. Szerinte sokan úgy élik meg, Európa lenézi a magyarokat, így szimpatikussá válik nekik más alternatíva.

„Az ellenzéknek szembesülnie kell azzal, hogy Orbán Viktor tökéletesen megérti a magyar néplelket” – ezt Zgut Edit, a Varsói Egyetem kutatója mondta az említett strasbourgi kerekasztal-beszélgetésen. Felhozott egy szemléletes példát is a véleménye alátámasztására, a Maslow-piramist. A Maslow-piramis a pszichológiából ismert motivációs ábra, aminek a lényege, hogy nem lehet addig továbblépni az életben, amíg a lejjebb lévő igények nincsenek kielégítve. Az alsó szinten az életben maradáshoz elengedhetetlen dolgok vannak: az étel, ital, alvás stb. A következő szint már a biztonságérzet, majd a szociális szükségletek és az önbecsülés után a legmagasabban az önmegvalósítás áll. Zgut Edit szerint a Maslow-piramis alapján az látszik, hogy a Fidesz kampánya a piramis aljára koncentrált: olcsó étel, olcsó fűtés, béke.

Azért is lehetett pszichológiailag hatásos a Fidesz kampánya, mert azt olyan alapvető szükségletek kielégítésére építették fel, amelyek mindenkinek fontosak. Ha ezek nincsenek meg, nem is lehet továbblépni a következő szintre. Ezek alapján az ellenzék narratívája egy kevésbé megfogható, magasabb szinten lévő kérdést feszegetett az Oroszországhoz vagy Európához tartozással. Tehát a Maslow-piramis szabályai szerint azok az emberek, akik még a biztonságuk miatt aggódtak, azaz alulról a második szinten voltak, nem is gondolkodtak el az ellenzék kérdésén. Ez is lehet az egyik oka annak, hogy az egyesült ellenzék nem tudott elég embert megszólítani.

Hentespult a Fővám téri piacon. 2022. januárban -Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Hentespult a Fővám téri piacon. 2022. januárban -Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Zgut Edit kijelentésére Kende Anna szociálpszichológus úgy reagált: nem szereti a néplélek kifejezést, mert szerinte inkább sajátos történelmi, társadalmi tapasztalatokról van szó, és ezek a meghatározóbbak. Szerinte a történelmi tapasztalatok sok esetben az áldozati szerephez kötődnek Magyarországon, amely jó táptalaja egyfajta „nacionalista gőg” kiépítésének.

„Egy sértett, narcisztikus identitás származik ebből, ami feljogosít minket arra, hogy ne legyünk befogadók, ne akarjunk változtatni.”

A Maslow-piramis-hasonlatot nem cáfolta, de szerinte ez a példa a választók lenézése is: nem csak azok szavaztak a Fideszre, akiknek a legalapvetőbb szükségleteik nincsenek kielégítve, ugyanis nem csak a hátrányos helyzetűek miatt nyert a kormánypárt. Szerinte olyanok is rájuk szavaztak, akiket egész egyszerűen jobban érdekel a saját mikrokörnyezetük és nem foglalkoznak országos politikával. Ennek az az oka, hogy hiányzik a tudatos állampolgárrá nevelés, Kende szerint ebben nagy felelőssége van a közszolgálati televíziónak is.

A legnagyobb áldozatai igazolják legjobban a rendszert

A szakértő mondott még egy érdekes pszichológiai magyarázatot a választási eredményre: van egy rendszerigazolás nevű szociálpszichológiai elmélet, ami azt mondja, pont azok fogják a legjobban igazolni a rendszert, akik a legnagyobb áldozatai. Ez egy megküzdési mechanizmus náluk. Akik áldozatai a rendszernek, ők elhiszik, hogy minden jó úgy, ahogy van. Aki igyekszik, az tud érvényesülni, aki rendesen dolgozik, jól fog keresni. Mindeközben az ő valóságérzékelésük egyáltalán nem ez, nem ezt tapasztalják a mindennapokban. A szakértő szerint ez inkább egy pszichológiai magyarázat számukra. Erre azért van szükség, hogy ezek az emberek visszaigazolják maguknak: minden rendben van az életükben. Így nem kell szembenézniük azokkal a dolgokkal, amikkel egyébként sem tudnának megküzdeni. Például hogy nem tudnak ételt rakni az asztalra, nem tudnak saját lakást venni, keveset keresnek.

Orbán Viktor sikerét tehát sokan éppen abban látják, hogy jobban ismeri a magyar társadalmat, és ezáltal az elvárásoknak megfelelően politizál. Ugyanakkor kérdés, kimerül-e a kormányon lévők feladata abban, hogy kiszolgálják a társadalom igényét. Az ellenzék azt az irányt választotta, ami inkább szeretné kijelölni azt az utat, amit ők helyesnek gondolnak. Arra kértek felhatalmazást, hogy a népakarat helyezze a saját mindennapi igényeit a globális jólét mögé. Ezt a fajta „nemzeti önzést” Tölgyessy Péter jogász, politológus a Partizánnak ezekkel a szavakkal írta le:

„Egy dolog a biztos: te magad, a szakmád, a családod és esetleg még a lakóhelyed. Minden más az veszélyes.”

Felvetődik az a kérdés is, hogy mennyire feladatuk a hatalmon lévőknek dönteni a rendszer áldozatai helyett. Vagyis kijelölni az utat annak a reményében, hogy attól hosszabb távon nekik is jó lesz az életük. Ez persze nagy bizalmat feltételez a választók részéről, amit az ellenzék láthatóan nem kapott meg április 3-án.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!