Az ellenzék súlyos hibákat követett el, Orbánban jobban bíztak a választók – kutatók elemezték az eredményt

2022. április 05. – 19:50

Az ellenzék súlyos hibákat követett el, Orbánban jobban bíztak a választók – kutatók elemezték az eredményt
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Fidesz még a biztosan rá szavazóknál is több embert tudott mozgósítani, az ellenzék viszont nagyon kevés bizonytalan szavazót tudott magához vonzani, miközben üzeneteikkel az amúgy is elkötelezett támogatóikat bombázták – hangzott el a XXI. Század Intézetben tartott választási eredményértékelő konferencián. Négy közvélemény-kutató intézet vezetője beszélt arról, milyen szerepe lehetett az ellenzék számára súlyos vereséget jelentő eredményben a háborús helyzetnek, miért látták megbízhatóbb vezetőnek Orbán Viktort, és vajon mi vár ezután a kormányra és az ellenzékre.

A Terror Házában működő XXI. Század Intézetben paritásos alapon két kormányzatnak is dolgozó közvélemény-kutató (Századvég, Nézőpont) és két, nem kormányzati megrendelésekből élő intézet (Medián, Závecz) vezetőjét hívták meg. A nézőtéren ott ült Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Stumpf István, az egyetemi modellváltás kormánybiztosa és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója is.

Mit jeleztek előre a számok?

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője rövid bevezetőjében megmutatta azt a grafikont, amelyen a különböző közvélemény-kutatók számait összesítették. A grafikonon azt lehetett látni, hogy a koronavírus-járvány első hullámában a Fidesz-KDNP megerősödött, az ellenzék támogatottsága viszont bezuhant, majd a járvány 3-4. hullámában vált kiegyenlítetté a küzdelem. Ezután az ellenzék támogatottsága 2021. októberétől kezdett el ismét zuhanni, amikorra kiderült, hogy Márki-Zay Péter lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

Deák Dániel – Fotó: Bődey János / Telex
Deák Dániel – Fotó: Bődey János / Telex

Miért mértek rosszul a közvélemény-kutatók?

Hétfői cikkünkben már bemutattuk, hogy a közvélemény-kutató intézetek a választási eredménynél sokkal szorosabb küzdelmet jeleztek előre. Nagyon túlmérték az egyesült ellenzék erejét, ebben 8-10 százalékot tévedtek, a Fideszt 3-4 százalékkal alulmérték, a Mi Hazánk parlamentbe kerülését pedig nem jelezték (ez csak a Társadalomkutató nevű közvélemény-kutatónak sikerült). Závecz Tibor szerint nem egy hagyományos választás előtti helyzetről volt most szó, ez a szituáció óvatosságra intette abban a tekintetben, hogy az emberek ilyenkor hogyan viselkednek a választásokon. Hann Endre, a Medián ügyvezetője úgy vélte: ilyenkor a közvéleményt az érdekli, ki fogja nyerni a választást, és milyen pártok jutnak be.

A Fidesz kisebb-nagyobb előnyét jól megbecsülték a mérések, és a Mi Hazánk bejutását sem zárták ki. Például az utolsó Medián-mérés 4 százalékot jelzett. Ilyen kis támogatottságú pártnál nehéz pontosan mérni, már csak azért is, mert lehet, hogy a nemzeti radikális párt szavazóinak egy része rejtőzködik, nem szívesen mondja meg egy telefonos megkérdezésen, hogy kire fog szavazni. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég elnökhelyettese azt is felvetette, hogy ők a választás előtti kedden még 49-44 százalékos különbséget mértek a Fidesz-ellenzék párharcban, de nem tartotta kizártnak, hogy az online térben zajló nagyon aktív kampány még néhány nap alatt is ronthatta az ellenzék esélyeit és javíthatta a kormánypártét. A Nézőpont és a Századvég vezetője is utalt arra, hogy ha a pártok és az ellenzéki tömb eredményeit nem is sikerült jól eltalálni, a kormányfői alkalmasságára rákérdező felméréseik elég jól jelezték előre a jelentős különbséget Márki-Zay Péter és Orbán Viktor között.

Závecz Tibor – Fotó: Bődey János / Telex
Závecz Tibor – Fotó: Bődey János / Telex

Hova vándoroltak a Jobbik szavazói?

Az ellenzék meglepetésszerű rossz szereplését a korábban a Telexnek nyilatkozó szakértők, és a keddi fórum résztvevői is nagyrészt annak tulajdonították, hogy a Jobbik egykori 900 ezer szavazójának jelentős része nem tudott azonosulni a baloldali pártokkal való összeborulással. Závecz Tibor gyors számolást végzett: ebből a 900 ezer szavazóból 330 ezren a Mi Hazánkat támogatták, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy más pártoktól érkeztek volna ide szavazók. A Kétfarkú Kutya Párt 70 ezerrel növelte a bázisát, de ezek az emberek nem ebből a körből jöttek, ez biztosra vehető. „Már csak félmillió szavazót keresünk” – folytatta Závecz Tibor. Közülük 100 ezren a Fideszre szavazhattak, a maradék 400 ezer ember pedig lehet, hogy nem ment el.

Hol hibázott a mozgósításban az ellenzék?

Závecz Tibor arról beszélt, hogy a korábbi méréseik szerint 1,9 millió fideszes készült szavazni, és további 1 millió emberről lehetett feltételezni, hogy valószínűleg a kormánypárt mellett szavaz. A Fideszre végül 2,7 millióan szavaztak, azaz a kormánypárt „logisztikai csúcsrajáratást” végzett, a hívei ott voltak a szavazófülkékben. Hogy teljesített ezzel szemben az ellenzék? A Závecz Research mérései szerint az ellenzék 1,7 millió biztos szavazóra számíthatott és 900 ezer további valószínűsíthető támogatóra.

Az ellenzékre végül összesen 1,8 millióan szavaztak, azaz mindössze plusz 100 ezer embert tudtak megmozgatni. Az ellenzék komoly direktkampányt is folytatott emailen, sms-ben, telefonon, a közösségi médiában, csakhogy úgy tűnik, azokat a hardcore ellenzéki szavazókat bombázták az üzenetekkel, akik amúgy is rájuk szavaztak volna. Závecz szerint tehát az ellenzéki narratíva nem ment túl az ellenzék meglévő elkötelezett szavazóbázisán, a Fidesz viszont olyanokat is meg tudott szólítani, akik nem voltak egyértelmű kormánypárti szavazók Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég elnökhelyettese ennek kapcsán váratlan állásfoglalást tett: „Én is kaptam üzenetet, hogy legyek bátor és szavazzak a változásra. Én elég bátor voltam, mert azt gondoltam, hogy konzervatívnak lenni az bátorság nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, és a jó irányba szavaztam – azt gondolom legalábbis”.

Mit (nem) tudott mondani a választóknak az ellenzék?

Tanulságos mondatok hangzottak el az ellenzék vereségének elemzésekor arról, mennyire volt képes megszólítani a hatpárti összefogás a magyar társadalmat. Hann Endre úgy vélte: a háború merőben új helyzetet teremtett a kampányban, és elsőre azt lehetett hinni, hogy Orbánnak ez nem lesz kedvező a Putyinnal ápolt jó viszony miatt. A kormányfő azonban a Medián vezetője szerint nagyon gyorsan a legalapvetőbb emberi értéket, a magyar lakosság stabilitás és a biztonság iránti igényét helyezte a középpontba. „Bárki más lett volna az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, az sem tudta volna felvenni a harcot egy ilyen, az üzeneteit erre az alapvető emberi értékre összpontosító, kompetens, döntésképes miniszterelnökkel szemben” – vélte Hann Endre.

Hann Endre – Fotó: Bődey János / Telex
Hann Endre – Fotó: Bődey János / Telex

Závecz Tibor szerint a vereség nagyban az ellenzék vízióhiányáról szólt. Semmilyen alternatíva nem derült ki arról, hogy Orbán Viktor leváltásán kívül milyen más történetet tudna az ellenzék elmesélni az országról a választóknak. Az elemző szerint a hatpárti ellenzék az idő nagy részében a technikai összerázódással volt elfoglalva. „Ez az ellenzék a mostani állapotában odáig tudott eljutni, hogy az összefogást technikailag megvalósította. Arra azonban már nem maradt szellemi energia, hogy olyan víziót adjanak a magyar társadalomnak, amellyel az érzelmileg is tud azonosulni” – mondta Závecz. Tavaly októberben már éppen nyugvópontra kezdett jutni a hat párt illeszkedése, amikor meglepetésre Márki-Zay Péter lett a miniszterelnök-jelölt, ami ismét hetekre-hónapokra összezavarta a strukturális rendszert. Mindent elölről kellett kezdeni, „egy óriás helyett hat törpe mozgott”, nehezen sikerült megtalálni a választási kampányhoz a működőképes szervezeti konstrukciót. Mindemellé az ellenzék a kampányban ugyan a magyar társadalom javát szolgáló konkrét intézkedéseket is megfogalmazott, de például az, hogy milyen minisztériumot kell létrehozni vagy megszüntetni, arra a választók nem kíváncsiak – mondta Závecz Tibor.

A kampányüzenetek természetszerűleg nagyon leegyszerűsödtek az elmúlt hetekben a háború-béke, a Nyugat-Kelet, az EU-Putyin narratívákra. A nézőpontos Mráz Ágoston messzemenően nem értett egyet ezzel a tézissel. Mint mondta, Orbán Viktor szerinte világossá tette, hogy a háborúban a nyugati szövetségesekkel működik együtt, Putyinnal semmilyen együttműködést nem vállal, elítéli az orosz agressziót. „Egész egyszerűen nem volt igaz az ellenzék narratívája erről a kétpólusú felosztásról” – mondta a Nézőpont vezetője. Barthel-Rúzsa Zsolt azt mondta, a Századvég mérései szerint az „Orbán Putyin pincsije” ellenzéki üzenet is csak szűk körben ment át, a társadalom nagy része nem rezonált erre a kijelentésre. Márki-Zay Péter feleségének automata telefonhívása sem tudott javítani azon a képen, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt korábbi nyilatkozatai szerint NATO-tagként fegyverekkel is segítenünk kell Ukrajnát, miközben a magyar társadalom döntő többsége ezzel nem értett egyet. Ugyanígy a légtérzárra is a megkérdezettek 80 százaléka nemet mondott. Mindeközben Barthel-Rúzsa szerint az ellenzék az elmúlt hetekben sem tudott rácsatlakozni az ukrajnai helyzet hazai kezelésére: Orbán Viktor napokat töltött a határon, és képileg ez volt az uralkodó a kampányban, az ellenzék itt nem tudott megjelenni.

Fotó: Bődey János / Telex
Fotó: Bődey János / Telex

Ki alkalmasabb vezető egy háborús helyzetben? Választás Orbán és Márki-Zay között

Elsősorban a Nézőpont Intézetet vezető Mráz Ágoston Sámuel és a századvéges Barthel-Rúzsa Zsolt beszélt arról az értelmezésről, hogy a választók nem a Fidesz vagy az ellenzék között döntöttek, hanem személyiségek között. Mráz szerint nem értették meg a közvélemény-kutatók, hogy a választók számára sokkal egyszerűbb ez a kérdés, miközben a kutatóintézetek túlzásba vitték a választói döntés komplexitásáról szóló elemzéseiket. Mráz azt mondta: közvélemény-kutatóként talán azt nem látták jól, hogy a háborús helyzetben a döntés a miniszterelnök-választásra egyszerűsödött le. Maradjon-e Orbán, akit ismerünk előnyeivel és hátrányaival együtt, vagy kezdjünk kísérletbe Márki-Zay Péterrel. Mráz elmondása szerint ha az embereket csak az Orbán és Márki-Zay közötti választásról kérdezték, soha nem volt többsége az ellenzék jelöltjének: Márki-Zay Pétert csak a megkérdezettek 25-30 százaléka fogadta volna el miniszterelnöknek, szemben Orbánnal, akiben a Nézőpont méréseiben több mint 60 százalék bízott. Márki-Zay Péter sok kérdésben nem volt következetes, saját kijelentéseit újra és újra helyesbítette, így nem sugározta a megbízható vezető imázsát – mondta Mráz.

Mi lesz az ellenzék és mi lesz Orbán Viktor jövője?

A beszélgetés végén Deák Dániel „jóslásra” kérte a résztvevőket. Mi lesz Orbán Viktorral és a Fidesszel, amely túl régóta van hatalmon, ilyenkor ugyanis fel szokott merülni a lendület elvesztésének, az innováció és az utánpótlás hiányának kérdése. A másik kérdés: mi lesz az ellenzéki összefogással egy ilyen vereség után? Mráz Ágoston szerint az a különbség az Orbán Viktor által 20 éve egy tömbbé kovácsolt Fidesz és az ellenzéki összefogás között, hogy a Fideszt sikerült egységes szövetséggé formálni, míg az ellenzéki összefogás csak papíron létezik. A választók is érezhették, mondta, hogy hiába az ellenzéki közös lista, csikorognak a kerekek, hiányzik a bizalom a résztvevők között, az elmélet és a realitás nincs összhangban. „Egy egységes politikai tömb létrehozásához tehetséges vezető kell, ez a Fidesz megkerülhetetlen versenyelőnye. Akár szeretik Orbán Viktort, akár nem, ő roppant tehetséges politikus” – mondta Mráz Ágoston.

Mráz Ágoston – Fotó: Bődey János / Telex
Mráz Ágoston – Fotó: Bődey János / Telex


A Nézőpont vezetője szerint az ellenzéki oldalon is van egy tehetséges politikus, őt Gyurcsány Ferencnek hívják. Neki van politikai tehetsége, szervezőképessége és integrációképessége. Mráz Ágoston szerint ez a választás nemcsak kormánymegerősítő, hanem ellenzékváltó is volt, számítani lehet egy ellenzékellenes lázadásra az ellenzék körében. Mráz szerint az ellenzéki összefogás most éppen a széttöredezés felé halad, amíg Gyurcsány Ferenc fel nem ébred és nem próbálkozik meg valamilyen újraegyesítéssel. „Gyurcsány Ferenc problémája azonban a népszerűtlensége, ezért mindig maga elé kell tolni valakit, aki azonban ezt a munkát nem tudja kellő minőségben elvégezni” – értékelte a helyzetet Mráz.

Závecz Tibor Orbán Viktornak a választási estén mondott beszédéből nagyon hiányolta a másik oldal megszólítását, mert szerinte az előttünk álló nehéz gazdasági és politikai helyzetben konszenzuskényszer állt elő. A nehéz gazdasági helyzet a választási eredmény ellenére önmérsékletet tesz szükségessé, és ez ráterelheti Orbánt arra, hogy egyezséget kössön nem kormánypárti politikai tényezőkkel is. Barthel-Rúzsa Zsolt szerint erre azért kicsi az esély, mert gazdasági téren nagyon mást gondol a kormány és az ellenzék a progresszív adózásról, a rezsicsökkentésről vagy az atomenergiáról. Mráz Ágoston úgy vélte: Orbán a gazdasági nehézségeket korábban is politikai szemmel közelítette meg, és olyan eszközöket alkalmazott, amelyekkel igyekezett megtartani a minél szélesebb választói bázisát. Hann Endre ezt vetette közbe, hogy Orbánnak eddig szerencséje volt, mert jó konjunkturális időszakokban kormányzott, emellett most meg fogja nehezíteni a helyzetét a választások előtti ezermilliárdos osztogatás is. Barthel-Rúzsa Zsolt erre válaszul azt mondta: ez nem felelőtlen osztogatás volt, hanem egy erős gazdasági növekedés eredménye.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!