Benkő Tibor: Rendkívül agresszív az orosz támadás, a NATO-nak erősítenie kell

Rendkívül kegyetlen, agresszív orosz támadásról, véres, könyörtelen háborúról beszélt Benkő Tibor a Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselővel közösen tartott péntek esti pécsi lakossági fórumon. A két és fél órás rendezvény csak az utolsó pillanatban kapott kampányjelleget, amikor először Hoppál, majd Benkő is a Gyurcsány-kormány honvédelmi intézkedéseit, illetve Vadai Ágnes volt honvédelmi államtitkár Facebook-bejegyzéseit bírálták az akkor már elszivárgó közönség előtt.

A fórum első fél órájából egyáltalán nem derült ki, hogy a szomszéd országban háború dúl. Hoppál a bevezető szövegében a délszláv háború emlékeit idézte fel, Benkő is a béke és biztonság megtartásának fontosságát hangsúlyozta, és szintén a délszláv háború példáján arról beszélt: nyugat-balkáni béke a mai napig törékeny, aminek a megőrzésén több ezer katona dolgozik. Forrongó világ, folyamatosan változó kihívások, kockázatok, fenyegetések vesznek körbe minket – mondta.

Oroszokról és ukránokról jó húsz perccel a kezdés után esett először szó, de Benkő akkor is még csak a Krím-félsziget 2014 orosz annektálásáról beszélt. Annak kapcsán úgy fogalmazott:

„Akkor nem volt olyan véres, könyörtelen háború, mint ami most van napjainkban.”

A honvédelmi miniszter a NATO-val szembeni keleti („Oroszország politikai tevékenysége”) és déli (migráció, terrorizmus) fenyegetettségekről beszélt. Benkő szerint a keleti és déli fenyegetettségek metszéspontjában Közép-Európa áll, ezért is van szükség egy ütőképes, a térségben is kiemelkedő magyar haderőre. Szerinte valótlan az az állítás, hogy Magyarország távolodna a NATO-tól, épp ellenkezőleg:

„A rendkívül kegyetlen, agresszív orosz támadás arra figyelmeztet minket, hogy ennek a szövetségnek még erősebbnek kell lennie, tovább kell erősíteni az elrettentés politikáját, ugyanakkor folytatni kell a párbeszédet is.”

A március 24-i NATO-csúcs kapcsán Benkő elmondta, „ilyen szoros szövetségi együttműködésben Magyarország még soha nem volt.” A NATO-csúcs eredményeiről a Telexen is beszámoltunk.

Összesen nagyjából negyedórán keresztül beszélt Benkő az orosz-ukrán konfliktusról, majd áttért a honvédelmi nevelés fontosságára. Benkő szerint „a honvédelemnek erős, egészséges fiatalokra van szüksége”, ezért van szükség a hazafias honvédelmi nevelésre. Hozzátette: ők nem akarják megmondani senkinek, hogy mik legyenek, majd hozzátette: „reméljük, hogy így lesz ez a nemváltással is”. Benkő szerint ők nem befolyásolják a gyerekeket, hogy katonák legyenek, csak táborokat tartanak, ahol megtanulhatják, „mit jelent a parancs és utasítás.”

A magyar légtérben 40 percig tartózkodó, majd Zágrábban lezuhant szovjet gyártmányú drón kapcsán az egyik résztvevő kérdésére reagálva elmondta: láttak felvillanó pontokat, de nem tudták azonosítani, ezért nem tüzeltek rá.

„Nem úgy van, hogy lőjük le, mert itt repül felettünk.”

Benkő többször hangsúlyozza, nem magyar, hanem NATO légtérről van szó, ami átnyúlik a határokon. Szerinte a horvátok hiába mondják, hogy náluk csak hét percig repült a drón, közel harminc percen keresztül nekik is látniuk kellett volna.

Hozzátette: nem lehet megmondani, mi Oroszország, és mi Ukrajna szándéka, van-e olyan szándék, hogy belerángassanak országokat a háborúba. Szerinte provokációval el lehet érni, hogy valamelyik NATO-tagországot belerángassák a konfliktusba.

A miniszter a honvédelem 2010 előtti leépüléséről, majd 2014-ben induló fejlesztéséről is beszélt. Szerinte 1996 és 2010 között a honvédelem tudatos leépítése zajlott, amikor bizonyos vezetők úgy gondolták, hogy „majd a NATO megvéd minket”. 2014-ben indult el a magyar haderő fejlesztése, de nem érték még el a kívánt célt, a elkövetkező években még ütőképesebb magyar haderőt szeretnének építeni. Benkő szerint a hadiipar lehetne a magyar gazdaság húzóipara is.

A lakossági kérdések megválaszolása után, a fórum utolsó perceiben Hoppál vette magához a mikrofont, aki elmondta, ugyan Benkő úriemberként nem nevezte meg a haderő leépüléséért felelős vezetőket, de ő politikus, úgyhogy kimondja: a Gyurcsány-kormány tehet róla, majd Vadai Ágnes korábbi honvédelmi államtitkár Facebook-bejegyzéseiből idézett, amihez már a honvédelmi miniszter is csatlakozott. Ekkorra a közönség már szedelőzködött, illetve egy része távozott is a teremből.

Hoppál körzetében szoros eredmény várható

Hoppál Péter a Baranya megyei 2. számú egyéni választókerületében lesz a Fidesz jelöltje az április 3-i országgyűlési választáson, közös ellenzéki kihívója Szakács László lesz. A választások előtt egy héttel a Fidesz-közelinek tartott online újság, a PécsAktuál megrendelésére készült közvélemény-kutatás azt mutatja, szoros eredmény várható a körzetben.

Hoppál 2018-ban a szavazatok 40,11%-ával aratott győzelmet a pécsi városrészeket és Pécs észak-keleti környékének kisebb településeit magába foglaló körzetben. Az ellenzéki jelöltek akkor külön indultak, Gyimesi Gábor (Jobbik) és Nagy Ferenc (DK) 22,15 és 20,8 százalékkal végeztek a második és harmadik helyen, az LMP-s Hohn Krisztina 9,15%-ot kapott. Ha 2018-ban az ellenzéki pártok közös jelöltet indítanak, vélhetően mandátumot szerezhettek volna a körzetben.

Hoppál 2010-ben még a másik pécsi, 1. számú választókerületben szerzett egyéni mandátumot, de 2014-ben és 2018-ban már ebben a 2. körzetben aratott győzelmet. Hoppál és Szakács 2014-ben már indultak egymás ellen, akkor kétezer szavazat volt a különbség a fideszes politikus javára, de Szakács most először számíthat az összes ellenzéki párt szavazójának támogatására (ezen feltételezhetően Hencsei Zsolt volt jobbikos önkormányzati képviselő indulása sem változtat majd számottevően).

A másik pécsi körzetben, Hoppál volt választókerületében négy éve úgy nyert mandátumot az ellenzéknek Mellár Tamás, hogy nem volt megegyezés az ellenzéki pártok között (fideszes ellenfele akkor kevesebb mint 37 százalékot szerzett). Most, az egységes ellenzék jelöltjeként még nagyobb az esélye Mellárnak a győzelemre. Fideszes ellenfele az inkább helyi, mintsem országos politikából ismert Kővári János lesz, aki a 2019-es önkormányzati választáson – amely Pécsen az ellenzék győzelmét hoztak – egyéni képviselőként került a városi közgyűlésbe.