Ugyanolyan káros lehet, ha kiabál a gyerekkel, mint ha fizikailag bántalmazná

Egy friss kutatás szerint a szülői kiabálás, a verbális abúzus ugyanolyan káros a gyerekekre, mint a fizikai vagy szexuális visszaélés, írja a The Guardian. A Child Abuse & Neglect szaklapban megjelent tanulmány szerzői szerint az ilyen viselkedést is erőszakként kellene számontartani, az alapján mindenképp, hogy milyen hatással van a gyerekekre.

A kutatók a szülői verbális visszaélés alatt kiabálást, ordibálást, a gyermek becsmérlését és verbális fenyegetéseket értenek.

„Az ilyen típusú felnőtt cselekedetek ugyanolyan károsak lehetnek a gyermek fejlődésére, mint a rossz bánásmód jelenleg elismert és törvényszék által megállapított altípusai, mint például a gyermekkori fizikai és szexuális bántalmazás” – állítják a tudósok a cikkben.

Több gyermek él át gyermekkori verbális visszaélést, mint fizikai vagy szexuális bántalmazást, úgy tűnik, hogy az ezzel szembesülők aránya eléri a 40 százalékot. A kutatás nemcsak a kiabálás, hanem a becsmérlő szavak hatását is vizsgálta.

Egy korábbi, a BMJ Open szaklapban megjelent tanulmány 20 556 brit állampolgárt vizsgált, és azt találta, hogy azok, akiket gyerekkorukban verbálisan bántalmaztak, nagyobb eséllyel használtak később kannabiszt (19,9 százalék) azokhoz képest, akiket nem bántalmaztak (10,8 százalék).

Annak, hogy ezek az emberek börtönbe kerüljenek később, dupla annyi volt az esélye, mint azoknál, akikkel nem kiabáltak így a szüleik.

Peter Fonagy, a tanulmány társszerzője, a University College London pszichológiai és nyelvtudományi részlegének vezetője azt mondta, hogy „a gyerekek genetikailag hajlamosak arra, hogy bízzanak abban, amit a felnőttek mondanak. Komolyan vesznek minket, felnőtteket. Ha eláruljuk ezt a bizalmat azzal, hogy szavakkal bántalmazzuk őket, a gyerekek nemcsak szégyenkeznek, elszigetelődnek és kirekesztődnek, de képtelenek lesznek kapcsolatba lépni közösségükkel, és teljes mértékben kihasználni a társadalmi tanulás előnyeit”.

„Az ilyen megfélemlítés kevésbé tűnik nyilvánvalóan károsnak, mint a testi fenyegetés, de ugyanazok a kockázatok kísérik a helytelen nyelvhasználatot: alacsony önbecsülés, fokozott nikotin-, alkohol- és szerhasználat, fokozott szorongás, depresszió pszichotikus rendellenességek” – mondta.

Kutatások szerint globálisan gyerekek 36,1 százaléka tapasztalt már érzelmi bántalmazást, beleértve a verbális bántalmazást is. Ez sokkal több, mint az a 25 százalék, aki szexuális bántalmazást szenvedett el, és az a 22 százalék, akit fizikai bántalmazás ért.