Békasejtekből rakott össze robotokat egy mesterséges intelligencia

Békaembriókból kinyert sejtekből rakott össze robotokat egy mesterséges intelligencia (MI) – írja a Science Focus. A projekten egy nemzetközi kutatócsoport dolgozik, és az a céljuk, hogy okosabb robotokat gyártsanak.

Úgy gondolják, hogy a fémből készült verziókat bekorlátozza, hogy alapvetően buta alapanyagból vannak, hiszen a fém, a műanyag nem gondolkodik. A tudósok gyakran nyúlnak inspirációért a természethez, és ez is egy ilyen eset: kitalálták, hogy sejtekből építenek robotokat, mert úgy az alap építőkövek is gyakorlatilag szuperintelligens gépek. Az így összerakott robotokat xenobotoknak hívják.

Természetesen nem arra kell gondolni, hogy valahol egy laborban egy emberszerű, békasejtekből összerakott robot hideg sonkán és főtt tojáson nyammog. A projekt még a Petri-csészés fázisban van, sőt, a kutatás nagy része virtuális szimulációkban történik, de ez nem jelenti azt, hogy még ne akadnának meglepő fejlemények.

A felhasznált sejtek elég erősek ahhoz, hogy színezőanyag-részecskéket maguk előtt tologassanak, mintha juhászkutyák lennének, sőt, apró üveggyöngyökkel és hozzájuk hasonló sejtekkel is megbirkóznak. A kutatók eleinte szív- és bőrsejtek kombinációit használták, hogy mozgásra bírják az összerakott xenobotot. A legutóbbi kísérletekben viszont már csak bőrsejteket használnak, mert azoknak vannak apró úszóik, amik hatékonyan mozgatják a sejtet.

At egyik kísérlet közben a tudósok észrevették, hogy a xenobotok egy kupacba hordják a közéjük dobott sejteket (amik ugyanolyan bőrsejtek voltak, mint amiből a robotok álltak). A békasejtek ragadósak, ezért a kupacba kotort sejtek együtt maradtak, és néhány nappal később apró „szőrszálak”, csillók jelentek meg rajtuk. Ugyanolyanok, mint amit a xenobotot alkotó sejtek arra mozgásra használnak. Néhány kupac el is kezdett mozogni, így a kutatók számára egyértelművé vált, hogy a xenobotok magukhoz hasonló, apró robotokat csináltak.

Ahhoz hogy kiszámolják, hogy pontosan hogyan, milyen sejtekből kéne összerakni a robotokat, a tudósoknak rengeteg időre és erőforrásra lenne szükségük. Itt jön a képbe az MI, ami sokkal gyorsabban és olcsóbban elő tud állni potenciálisan hatékony kombinációkkal. A háttérben húzódó módszer nagyvonalakban hasonló, mint ahogy a magyar Turbine MI segítségével fejleszt rákgyógyszereket.

Miután az MI megmondja, milyen alakú sejtekre van szükség, és azokat hogyan kéne összerakni, egy biológus formára szabja a sejteket. Ez az egyik nagy akadálya annak, hogy a békából készült xenobotok leigázzák az emberiséget: a szakértők egyelőre heti 30-40 xenobotot tudnak gyártani, amik nem sok mindenre képesek.

Valójában azt sem lehet rájuk mondani, hogy élnek. Ha kikerülnének a kontrollált, laboros környezetből, nagyon hamar elhalnának, ugyanis sokmindenre szükségük van a működéshez. Ahhoz, hogy a fent említett módon szaporodjanak, arra van szükség, hogy a kutatók megfelelő sejteket dobáljanak be az adott csészékbe.

Hosszú távon viszont rendkívül hasznosak lehetnek – például abban, hogy az átültetésre váró szerveket a beteg igényeire alakítsák, vagy arra, hogy letakarítsák az óceánokról a szemétszigeteket. Ez azonban még nagyon messze van, úgyhogy egyelőre még inkább izgalmas érdekességről van szó, amiben rengeteg lehetőség rejtőzhet.