Japán kutatók a világon először hoztak létre klónozott egereket fagyasztva szárított bőrsejtekből. Az új technológia célja, hogy segítse a veszélyeztetett fajok populációinak újraélesztését, írja a Guardian alapján az MTI.
Sok kihalófélben lévő fajt sújt a beltenyésztés, amely fokozza a születési rendellenességek kockázatát, de a genetikai változatosság hiánya sebezhetőbbé teheti az állatokat más veszélyekkel, többek között betegségekkel szemben is. A klónozással létrehozott embriók fokozzák a fajok genetikai változatosságát, ami segítheti őket a fennmaradásban.
Noha a tudósok használtak már lefagyasztott sejteket klónok létrehozására természetvédelmi projektekben, a sejteket folyékony nitrogénben tárolták, ami drága és kockázatos: ha áramszünet van, vagy nem töltik fel rendszeresen a folyékony nitrogént, a sejtek megolvadnak és használhatatlanok lesznek.
Fagyasztva szárított spermát is fel lehet használni klónozáshoz, de ezt nem minden állatból lehet kinyerni.
Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetemen folyó kutatás vezetője szerint a fejlődő országok az új technológiával képesek lesznek saját országukban tárolni az értékes genetikai anyagokat.
A mostani kísérlet során egérfarokból származó sejteket fagyasztottak szárítva, és akár nyolc hónapig is tárolták őket, mielőtt megpróbáltak volna klónokat létrehozni belőlük.
Ugyan a fagyasztva szárítás megölte a sejteket, de a tudósok így is elő tudtak állítani korai stádiumú klónozott embriókat úgy, hogy az elhalt sejteket olyan egérpetesejtekbe ültették, amelyek sejtmagját korábban eltávolították.
Ezekből a korai stádiumú embriókból, melyeket blasztocitának neveznek, őssejtkészleteket hoztak létre, ezeket újabb klónozásra használták fel. Az őssejteket saját sejtmagjuktól megfosztott egérpetesejtekbe ültették be, és olyan emberiókat hoztak létre, amelyeket már kihordhattak egérdajkaanyák.
Az első klónozott egeret Doraminak nevezték el, 74 további követte.
Kilenc nőstény és három hím klónt párosítottak normális, vagyis nem klónozott egerekkel, hogy ellenőrizzék a termékenységüket. Az összes nőstény vemhes lett.
A bíztató eredmények ellenére az eljárás nem teljesen hatékony, a fagyasztva szárítás károsította a bőrsejtek DNS-ét, és az egészséges nőstény és hím egérkölykök létrehozásának sikeraránya mindössze 0,2-5,4 százalék volt – írták a kutatók a Nature Communications című tudományos lap friss számában.
A kutatók most arra készülnek, hogy létrehozzák és felneveljék a világ első klónozott feketelábú görényének utódait. Elizabeth Annt amerikai kutatók 2021 decemberében klónozták olyan sejtekből, amiket 35 éven keresztül tároltak folyékony nitrogénben.
A fajról sokáig azt hitték, hogy már kipusztult, de 1981-ben találtak egy vadon élő populációt. Befogták az állatokat, és megpróbálták őket szaporítani, de csak hét egyednek lett utódja.
A most élő feketelábú görényállomány genetikai változatossága viszonylag alacsony, a tudósok azt remélik, hogy Elizabeth Ann és utódai felfrissíthetik a faj genetikai állományát, ami új esélyt jelenthet nekik a túlélésre.