Nemcsak mérgeznek, hanem hizlalnak is minket egyes elterjedt vegyi anyagok

2022. június 23. – 16:48

Nemcsak mérgeznek, hanem hizlalnak is minket egyes elterjedt vegyi anyagok
Fotó: Bettmann Archive / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába vállalkoznak extrém életmódváltásra, rengeteg sportra és diétára, sokaknak így sem sikerül lefogyniuk, vagy amint mérsékelik az odafigyelést, azonnal újra hízni kezdenek. Az orvosok ilyenkor gyakran a beteget okolják, pedig három nagy tanulmány alapján úgy tűnik, hogy sok esetben inkább a környezetünkből bevitt vegyi anyagok felelősek az elhízásért, nem a túl magas kalóriabevitel és túl kevés testmozgás kombinációja, ahogy sokan gondolják.

Már régóta tudjuk, hogy az iparosodásnak és növekvő hatékonyságnak nemcsak előnyei, hanem súlyos hátrányai is vannak. Elég, ha az ember által felgyorsított környezeti változásokra, a kihaló korallzátonyokra, a számos, mérgezőség miatt betiltott növényvédő szerre vagy a híresen ihatatlan flinti vízre gondolunk.

Három májusban megjelent tanulmány szerint a globális elhízás hátterében is ez az iparosodás állhat, nem pedig csak az, hogy egyes emberek sokat esznek és/vagy keveset mozognak. A Guardian szerint a kutatásokban részt vevő több tucat szakember úgy látja, már sok bizonyíték van arra, hogy úgynevezett obezogén anyagok befolyásolják az emberek testsúlyát, az eddigi eredmények alapján pedig ezeknek az anyagoknak a vizsgálatát és kezelését be kellene vonni a modern orvoslásba.

A szerzők nagyjából ötven olyan anyagot neveztek meg, amelyek emberi sejteken és állatkísérletek, valamint epidemiológiai kutatások alapján obezogén hatásúak.

A WHO adatai alapján 1975 óta megtriplázódott a túlsúlyos emberek száma, és már többen vannak, mint az alultápláltak. Jerrold Heindel, az amerikai Környezet-egészségügyi Tudományos Intézet (NIEHS) korábbi munkatársa és az egyik tanulmány vezető szerzője szerint az egyik nagy probléma az elhízás kezelésében, hogy a legtöbb orvos szerint egyszerűen a kalóriabevitel a kulcs, azaz ha kevesebbet visz be az ember, mint amennyit eléget, akkor fogyni fog.

Az elhízást utólag kezelik diétákkal, műtéttel, gyógyszerekkel, de Heindel szerint ezek látványosan nem működnek, hiszen továbbra is növekszik a túlsúlyos emberek száma. A kutatók szerint ehelyett sok esetben akár meg is lehetne gátolni az elhízást, ha jobban figyelnénk arra, hogy elkerüljük ezeket az obezogén anyagokat – főleg terhesség közben és csecsemőkorban.

Mindhárom áttekintő tanulmány a Biochemical Pharmacology című szaklapban jelent meg, és mindhárom átment a lektorálás (peer-review) folyamatán, azaz más, a tanulmányoktól független tudósok is átnézték az írásokat, hogy szakmailag megfelelően készültek-e el.

A szerzők 1400, korábban a témával foglalkozó tanulmányra hivatkozva jutottak arra a megállapításra, hogy rengeteg bizonyítéka van annak, hogy ezek az elhízást elősegítő vegyi anyagok mindenhol körülvesznek minket. Megtalálhatók a vízben, a porban, ételek csomagolásában, higiéniai termékekben, tisztítószerekben, bútorokban, elektronikai cikkekben. A kutatók megemlítik például a biszfenol A-t (BPA), ami egy műanyaggyártásban sűrűn használt adalékanyag. Egy 2020-as vizsgálat során kutatók 15 tanulmányt néztek át, ezek közül 12 talált egyértelmű összefüggést a BPA és az elhízás között.

Egy másik ilyen anyagcsoport a PFAS-vegyületek, más néven az örök vegyszerek. Ezek közül sok található például a teflonbevonatban, ételcsomagolásban és gyerekülésben. Sok egészségi problémát okozhatnak, például magas koleszterinszintet, pajzsmirigybetegségeket, veserákot, valamint csökkentik a beadott vakcinák hatékonyságát. A másik nagy hátrányuk, hogy több ezer év is kellhet ahhoz, hogy lebomoljanak, addig pedig – ha nem tartjuk őket kordában – tovább mérgeznek.

John Oliver a Last Week Tonight című show-műsorában a maga humoros módján, de közérthetően kifejtette bővebben is, mekkora veszélyt jelentenek ezek az anyagok:

Egy 2018-ban kiadott tanulmány szerzői arról számoltak be, hogy egy kétéves kutatás során kimutatták, hogy azok, akiknek a szervezetében sok PFAS-vegyület raktározódott el – és ez még inkább igaz volt az ilyen nőkre –, több súlyt szedtek fel diétázás után, mint azok, akikben kevesebb PFAS volt.

Az elmélet, hogy bizonyos vegyi anyagok testsúlyváltozást idézhetnek elő, nem újdonság; több antidepresszánsról is ismert, hogy mellékhatásaik között szerepel a gyorsabb hízás.

Hogyan hizlalnak az obezogén anyagok?

A három tanulmány szerzői szerint az obezogén anyagok felborítják a test metabolikus termosztátját. Az emberi test energiagazdálkodása sok összetevős, nagyban támaszkodik a zsírszövetben, belekben, hasnyálmirigyben, májban és agyban található hormonokra.

A szennyező anyagok viszont befolyásolhatják a zsírsejtek méretét és számát, sőt akár azt is, hogy az ember éhesnek vagy telinek érzi-e magát. Megváltoztathatják a pajzsmirigyműködést, a dopaminos jutalmazási rendszert, valamint a bél mikrobiomját (a mikroorganizmusok által alkotott ökológiai rendszer), ami felpörgetheti a belekben zajló kalóriakinyerést.

„Kiderült, hogy a vegyi anyagoknak, amikkel elárasztottuk a környezetet, ilyen mellékhatásaik vannak, mert olyan dolgokra késztetik a sejteket, amelyeket egyébként nem tennének, például zsírhalmozásra”

– mondta a Guardiannek Robert Lustig, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem professzora, a háromrészes tanulmánysorozat első cikkének vezető szerzője.

A leginkább veszélyeztetett helyzetben a nagyon kicsi gyerekek vannak, és ebbe most a magzatok is beletartoznak. Kutatások szerint ha egy emberbe az anyaméhben vagy nagyon fiatal korában kerülnek be ezek az anyagok, akkor örökre megváltoztathatják az anyagcsererendszerét, így erősíthetik a hízási hajlamát.

Az is nagyon veszélyes, hogy négy-öt obezogén anyag transzgenerációs hatást is képes elérni, tehát bele tudnak nyúlni egyes öröklődő gének fejlődésébe. Egy 2021-es tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a nők elhízása egyenesen arányos azzal, hogy a nagyanyjuk mennyi DDT-nek, egy ma már betiltott növényvédő szernek volt kitéve.

Nehéz egyértelmű összefüggést találni az obezogénnek nevezett anyagok és az elhízási hullám között, méghozzá azért, mert a tudományos közösség egy ideje megveti és etikátlannak tartja a durva mérgezéses emberkísérleteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lehetetlen lenne észrevenni a két tényező kapcsolatát: ahogy epidemiológiai bizonyítékok alapján rájöttünk, hogy az alkohol vagy a dohányzás káros, úgy már most elég sok tanulmány jutott hasonló következtetésre az obezogén szerekről. Lustig szerint már eljutottunk arra pontra, ahol ez a sok tapasztalat bizonyítéknak tekinthető.

Barbara Corkey, a Bostoni Egyetem orvosi tanszékének professzora szerint a tanulmányok nagy előrelépést jelenthetnek a túlsúly elleni harcban.

„Az eredeti világnézet az volt, hogy a túlsúly azért alakul ki, mert az ember túl sokat eszik, és túl keveset mozog. Ez pedig nonszensz. Nem ez a magyarázat, mert minden földi élőlény – így az ember is – eszik, amikor éhes, majd abbahagyja, amikor tele van. A tested minden sejtje tudja, ha tele vagy. Valami megbolygatta ezt az érzékelési rendszert, és az nem az akarat volt”

– mondta.

Rámutatott, hogy az emberek, akik túlsúllyal élnek, elképesztően szélsőséges dolgokra is hajlandók a fogyás érdekében, amin a fogyásipar nagyon jól keres. Úgy látja, hogy a kutatások alapján ez az egész nem működik.

„Amikor az orvosi szakma nem ért valamit, mindig a beteget hibáztatjuk, így sajnos még mindig az embereket tesszük felelőssé az elhízásért” – mondta Lustig, egyetértve abban, hogy a torkosság és a lustaság (igen, két állítólagos főbűn, amik nem is szerepelnek a Bibliában) csak a felszín alatt zajló biokémiai zavarok külső megnyilvánulásai.

Corkey-t azonban még nem sikerült teljesen meggyőzni az obezogénelméletről, de úgy gondolja, hogy valóban egy környezeti toxin koncepciója lehet a megfelelő nézőpont. „Létezik bizonyíték? Nem, nincs. Ez egy nagyon nehéz probléma, mert a környezetünkben található kemikáliák száma csillagászati mértékben növekszik. De nincs olyan alternatív hipotézis, aminek számomra értelme lenne, és mindenképpen arra kérnék bárkit, akinek jobb, tesztelhető ötlete van, hogy mutassa azt be” – mondta. Ezt azért tartja fontosnak, mert ez egy olyan súlyos probléma, ami az egész társadalmat érinti, főleg a gyerekeket:

„A helyzet egyre rosszabbá válik, nem javul – a jelen állás szerint rossz irányba haladunk.”

Az obezogének kiiktatása nem oldaná meg a globális elhízást

Sajnos az emberiséget sújtó összes veszedelemhez hasonlóan az elhízásra sincs gyors, egyszerű megoldás. Nem tudni pontosan, hogy mekkora szerepük van ezeknek az obezogén szereknek az úgynevezett elhízási járványban. Heindel szerint fontos részei; Lustig azt mondta, hogy az eddigi kutatások alapján az elhízások 15-20 százalékáért felelősek, ami egyáltalán nem kevés.

A WHO adatai alapján 2016-ban 1,9 milliárd 18 év feletti ember volt túlsúlyos, 650 millió pedig elhízott, ez utóbbi a föld lakosságának nagyjából 13 százaléka volt. Ennek alapján 97,5-130 millió ember elhízásáért felelősek obezogén anyagok. 2020-ban 39 millió 5 év alatti gyerek volt túlsúlyos vagy elhízott. Tehát az obezogén anyagoknak jelentős hatásuk lehet az emberek életminőségére. Lustig szerint a maradékért a – gyakran obezogén anyagokat tartalmazó – feldolgozott élelmiszereken alapuló étrend a felelős.

Borzasztóan nehéz lenne egyszerűen kivágni ezeket az anyagokat nemcsak az étrendünkből, hanem a környezetünkből is, mert szinte mindenben jelen vannak. Kutatói becslések szerint ma már 350 ezer különböző szintetikus vegyi anyag kering a globális piacon, és ezek megtalálhatók többek között műanyagokban, rovarirtókban, antibiotikumokban is.

Heindel szerint a leendő és kezdő édesanyák rengeteget segíthetnek azzal, ha figyelnek arra, hogy mit esznek a terhesség alatt, és hogy milyen összetételű játékokkal játszik a gyerekük az első években. Kutatások alapján látható, hogy az étrend módosításával akár egy héten belül is elérhető, hogy jelentősen zuhanjon néhány, a szervezetben felgyülemlett obezogén anyag mennyisége.

Természetesen ez csak kezelése a problémának, nem megoldása. A probléma abban gyökerezik, hogy a vegyi cégek számára rendkívül jövedelmezők ezek az anyagok. A kutatók szerint most az a feladatuk, hogy szűkítsék az orvosok, a törvényhozók és a szabályozó szervek tudása közötti hézagot.

„Itt az ideje, hogy az elhízáskutatók és az orvosok felfigyeljenek ezekre, és ha úgy látják, hogy a begyűjtött adat nem elég, mondják meg nekünk, mire lenne még szükségük”

– zárta Heindel, aki épp egy ilyen témájú konferenciát szervez.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom