A globális felmelegedés a korallzátonyok 14 százalékát pusztította el egy évtized alatt

A dinamitos halászat, a környezetszennyezés, és mindenek előtt a globális felmelegedés következményei miatt a világ korallzátonyainak mintegy 14 százaléka pusztult el 2009 és 2018 között – állítja a Korallzátonyok Megfigyelésének Világhálózata (GCRMN) által készített átfogó jelentés. A 73 országot felölelő, 12 ezer helyszín közel kétmillió adatpontja alapján készült jelentés már a hatodik, 2008 óta pedig az első ilyen globális felmérés.

„Az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a világ zátonyaira” – mondta Paul Hardisty, az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet vezérigazgatója, a tanulmány egyik társszerzője. A legrosszabb helyzetben az Arab-félsziget és az Ausztrália partjainál lévő korallzátonyok vannak, a pusztulás mértéke ezeken a területeken volt a legnagyobb – jelentette a GCRMN több mint 300 tudósa.

Az óceánok elnyelik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából származó többlethő több mint 90 százalékát, ez a felmelegedés pedig számos korallfaj tűrőképességeinek határát súrolja. A felmelegedő vizek hatására bekövetkezik az úgynevezett korallfehéredés, amely során a korallok elveszítik színüket. Ennek oka, hogy a korall szöveteiben lévő szimbiotikus egysejtű algák, amelyek a korallok színét adják, a zooxanthellák stressz hatásárakilökődnek.

Az óceánfenéknek csupán 0,2 százalékát borítják korallzátonyok, amelyek ugyanakkor a tengeri állatok és növények legalább negyedének adnak élőhelyet. „2009 óta több korallt vesztettünk el világszerte, mint amennyi élő korall Ausztráliában található. Még megfordíthatjuk a veszteségeket, de ehhez most kell cselekednünk” – jegyezte meg Inger Anderson, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője.

Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó tudományos tanácsadó testülete, az IPCC becslése szerint az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés a korallzátonyok 70-90 százalékának eltűnését fogja eredményezni. Ha a felmelegedés globálisan eléri a 2 Celsius-fokot, akkor a világ korallzátonyainak csak kevesebb mint egy százaléka maradna életben, állítják a tudósok.

Ugyanakkor „A világ korallzátonyainak helyzete: 2020” című jelentés óvatos optimizmusra is okot ad. „Egyes korallzátonyok figyelemre méltó képességet mutattak a talpra álláshoz, ami némi reményt ad a leromlott állapotú zátonyok jövőbeli helyreállítására” – mondta Hardisty.

A délkelet-ázsiai Korall-háromszöget – ahol a világ korallzátonyainak közel 30 százaléka található – az elmúlt évtizedben kevésbé sújtotta a felmelegedő víz, és egyes helyeken helyreállást tapasztaltak a kutatók. A jelentés szerzői szerint ez a régióra jellemző, ellenállóbb, a változáshoz jobban alkalmazkodó korallfajoknak köszönhető. (via AFP)