Érdemes figyelni rá, de egyelőre nincs ok a pánikra – röviden, tömören a majomhimlőről

Legfontosabb

2022. május 23. – 19:11

frissítve

Érdemes figyelni rá, de egyelőre nincs ok a pánikra – röviden, tömören a majomhimlőről
A majomhimlő vírussal fertőzött majom bőrén lévő elváltozásból vett bőrszövet metszete látható 50x-es nagyításban – Forrás: CDC / Handout / REUTERS

Másolás

Vágólapra másolva

Bár a Covid nem ment sehova, sokan fellélegezhettek, hogy társadalmi szinten már nem beszélünk róla annyit, mint az elmúlt két évben. Akik azonban figyelték az egészségügyi híreket, láthatták, hogy már új kórokozókról is szólnak hírek. A legfrissebb a majomhimlő, ami az elmúlt hetekben már több mint tíz országban megjelent. Egyelőre nincs szó járványról, és ez a vírus amúgy is nehezebben terjed emberről emberre, mint a koronavírus, de mégis van néhány, tudományosan aggasztó érdekességük a regisztrált eseteknek. Gyorstalpalónkban bemutatjuk, mit tudunk erről a – már évtizedek óta ismert – betegségről.

Ez most olyan, mint a Covid?

Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy nem. Eddigi ismereteink alapján a majomhimlő máshogy és lassabban terjed, mint a SARS-CoV-2 koronavírus.

Na de mi az a majomhimlő?

A vírust először egy kutatás közben fedezték fel az 1950-es években. Ekkor a majmoknál bukkantak rá, innen ered a neve is. Az úgynevezett Orhopoxvirusok közé tartozik. Az első emberi esetet 1970-ben azonosították Kongóban, és a megbetegedések jelentős része továbbra is Nyugat- és Közép-Afrikában jelent meg.

Két variánsa van: a Kongó-medencei variáns és a nyugat-afrikai variáns. Kemenesi Gábor virológus a Facebookon azt írta, hogy az előbbi súlyosabb lefolyású, és jobban is terjed, míg utóbbi enyhébb tünetekkel jár, és nehezen ugrik át emberről emberre.

A kongói variáns halálozási aránya Afrikában (tehát figyelembe kell venni, hogy más az egészségügyi ellátórendszer helyzete) 10,6 százalékos, a nyugat-afrikai variánsé pedig 3,6 százalékos. Közép-Afrikában végzett kutatások alapján a vírus a fertőzöttek 1-10 százalékával végzett, de fontos kiemelni, hogy a fertőzöttek gyakran városoktól, fejlett infrastruktúrától távol, egészségügyileg gyengén ellátott területeken élnek.

Mivel egy DNS-alapú vírusról van szó, sokkal lassabban mutálódik, mint az RNS-alapú SARS-CoV-2. Az első vizsgálatok alapján a most terjedő vírus nagyon hasonlít arra, amivel kutatók 2018-ban és 2019-ben találkoztak, és egyelőre nem találtak bizonyítékot arra, hogy egy új variánsról lenne szó.

Mik a tünetek?

A majomhimlő inkubációs ideje, azaz a megfertőződés és a tünetek megjelenés közötti idő 5-21 nap. A himlővírusokkal fertőzöttek ebben az időszakban, tünetmentesen ritkán terjesztik a kórokozót. A kezdeti tünetei közé tartoznak a láz, a fejfájás, az izomfájdalmak, a hátfájás, a duzzadt nyirokcsomók és a kimerültség is. Bizonyos esetben kiütések is kialakulhatnak, a betegség lefolyása azonban enyhe, és jellemzően 2-4 héten belül teljesen felépülnek.

A vírus által okozott elváltozások egy beteg kezén Kongóban 1997-ben – Fotó: Smith Collection / gado / Getty Image
A vírus által okozott elváltozások egy beteg kezén Kongóban 1997-ben – Fotó: Smith Collection / gado / Getty Image

Oké, de most a súlyosabb vagy enyhébb lefolyásúról beszélünk?

Egyelőre úgy néz ki, hogy az utóbbiról, tehát az enyhébbről. A következő hetekben viszont sok újdonság derülhet még ki.

Ez kicsit megnyugtató. De akkor mégis mit keres itt egy afrikai vírus, és ha majmok terjesztik, hogy kerültek emberbe?

Kemenesi azt írja, hogy a rágcsálók között jól terjednek a himlővírusok, és a közép- és nyugat-afrikai rágcsálók tünetmentesen hordozzák a majomhimlőt – annak ellenére, hogy a neve alapján azt hihetnénk, hogy inkább majmokat érint.

A vírus korábban is járt már Afrikán kívül, 2003-ban például több esetet is regisztráltak az USA-ban. A fertőzést akkor vissza tudták vezetni néhány, házi kedvencként tartott prérikutyához, amik Ghánából exportált rágcsálóktól kapták el a vírust. Akkor a fertőzöttek 26 százaléka került kórházba, 15 százalékuknál volt súlyos lefolyású a betegség. Egyikőjük sem halt meg, mindenki túlélte. Tavaly Texasban is regisztráltak egy esetet, a fertőzött Nigériából utazott az USA-ba.

Az elmúlt harminc évben egyre több esetet regisztrálnak a Kongói Demokratikus Köztársaságban, aminek az lehet az egyik oka, hogy szépen lassan leállt a feketehimlő elleni oltási kampány, miután a vírust eradikálták a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az a védőoltás némi védelmet nyújtott a majomhimlő ellen is, de erre még visszatérünk.

Ez is úgy terjed, mint a Covid?

Nem igazán. Az elmúlt három évre árnyékot vető koronavírus (leegyszerűsítve) a levegőben terjed, tehát elég egy óvatlan, maszk nélküli köhögés a liftben ahhoz, hogy többen is elkapják.

A majomhimlő ezzel szemben inkább testváladékokkal terjed. Állatok között egy fertőzött egyed vérével, testváladékaival való érintkezéssel, majmoknál kiütésekkel való érintkezéssel. Ez utóbbi az emberre is igaz, bár nálunk a kiütéses fertőzött által kontaminált felületek is veszélyesek (például ruha, ágynemű). Légúti cseppekkel is terjedhet, de közel sem olyan hatékonyan, mint a koronavírus. Ahhoz, hogy a majomhimlő emberről emberre terjedjen, általában hosszas, közeli érintkezésre van szükség. Tehát leginkább a családtagok, lakótársak vannak kitéve a fertőzésnek.

Hol jelent meg eddig?

Ezen a térképen raktuk össze, hol regisztráltak fertőzést az elmúlt napokban. Az adatokat rendszeresen frissítjük.

Eddig összesen tizennégy országban erősítették meg, hogy majomhimlős esetet azonosítottak, kezdetben az Egyesült Királyságban, később az Egyesült Államokban, Kanadában, végül egyre több európai országban is felbukkant a vírus, köztük Belgiumban is, ahol 21 napos karantént tettek kötelezővé a majomhimlővel fertőzötteknek. A főleg trópusokra jellemző vírus a WHO június 27-én kiadott jelentése szerint már 50 tagországban jelent meg, 3413 esetet regisztráltak. Magyarországon június 30-án 19-re nőtt az igazolt majomhimlő-fertőzöttek száma.

Amúgy ha nehezen terjed, akkor könnyű követni, nem?

Ez túlzás, de elméletileg nagyjából igen. Most azonban valamiért sajnos nem így van, és pont ezért foglalkoznak sokan a majomhimlővel. Egyes országokon belül több olyan eset is van, hogy a fertőzöttek nem jártak Afrikában, és nem is találkoztak olyannal, aki járványtani szempontból veszélyesebb területre utazott volna. Előfordulhat, hogy a mostani fertőzések egy európai fesztiválról indultak. Erre egyelőre nincs bizonyíték, de megmagyarázná, hogy hogyan bukkant fel hirtelen ennyi, egymástól függetlennek tűnő eset.

Most megint jön a több hónapos karantén, mire kész a védőoltás?

Nagy szerencse, hogy a majomhimlő nem rejtélyesen robbant be egyik hétről a másikra, mint a koronavírus, hanem már évtizedek óta ismerjük. Az elmúlt közel hetven évet pedig nem úgy kell elképzelni, hogy kutatók megtalálták 1958-ban, felírták, hogy létezik ilyen, majd mentek tovább új kórokozókat keresni.

A majomhimlőnek vannak szakértői és szakirodalma. Sőt! A feketehimlő elleni oltás például védelmet nyújt más himlővírusok – így a majomhimlő – ellen is. Az Egyesült Királyságban például már le is porolták az oltóanyagot, hogy megfékezzék a májusi fertőzéseket. 2018-ban ugyanígy tettek – sikeresen –, amikor egy észak- és egy dél-angliai lakos is megfertőződött.

Egészségügyi dolgozó ellenőrzi az érkező utasok testhőmérsékletét az országban észlelt majomhimlős esetek miatt a Soekarno-Hatta nemzetközi repülőtéren Tangerangban Indonéziában 2019. május 15-én – Fotó: Anton Raharjo / Anadolu Agency / AFP
Egészségügyi dolgozó ellenőrzi az érkező utasok testhőmérsékletét az országban észlelt majomhimlős esetek miatt a Soekarno-Hatta nemzetközi repülőtéren Tangerangban Indonéziában 2019. május 15-én – Fotó: Anton Raharjo / Anadolu Agency / AFP

Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC szerint a három éven belül beadott feketehimlő-vakcina 85 százalékos védettséget nyújt, de a szert a fertőzés után is ajánlják, méghozzá négy napon belül. Bár egyelőre nem létezik kész majomhimlő elleni gyógyszer, bizonyos antivirális készítmények hatásosnak bizonyultak.

Az Európai Bizottság Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatósága (HERA) június 28-án bejelentette, hogy elkezdték kiszállítani az EU-s majomhimlő elleni vakcinát. Az első 5300 adagot Spanyolország kapja meg.

Mit tudok tenni, hogy ne kapjam el?

Magyarországon még nem jelentettek fertőzöttet, bár ez nem jelenti azt, hogy nincs is. A bőrön is megjelenő tünetek miatt sokkal könnyebb kiszúrni, mint egy köhögős, de enyhe tünetű koronavírusost, ami megkönnyíti a kontaktkutatást. Az elmúlt hónapokban megtanult járványellenes intézkedések többsége – gyakori kézmosás, szellőztetés, egymás arcába való köhögés elkerülése – a majomhimlő elkerülésénél sem árt.

De akkor most mi lesz?

Nem tudni, hogy pontosan mi lesz a mostani fertőzésekből, de az egészségügyi hatóságoknál már elindultak a szükséges vizsgálatok. Egyelőre úgy néz ki, hogy nem kell egy új, Covid–19-hez hasonló járványra számítanunk. Az azonban biztos, hogy a koronavírus miatt sokkal nagyobb az érdeklődés a közegészségügy iránt. Ez, valamint az információáramlás fejlődése és a klímaváltozás miatti állatvándorlások nagy eséllyel azzal járnak, hogy egyre gyakrabban hallunk majd olyan kórokozókról, amikről eddig csak több ezer kilométerekre lévő kórházakban, szaklapokban és tudományos konferenciákon volt szó.

(A cikket június 30-án frissítettük a fertőzésekről és az oltásról szóló aktuális adatokkal.)

Kövess minket Facebookon is!