Ötezer éves szívószálak bizonyíthatják, hogy az ókorban hatalmas sörivó bulikat tarthattak

Több mint ötezer évvel ezelőtt készült arany- és ezüstcsövecskékről állapították meg orosz kutatók, hogy azokat egykori tulajdonosaik szívószálként használták, és közösségi sörivásokon dugták bele egy nagy edénybe.

A körülbelül egy méter hosszú szívószálakat már 1897-ben megtalálták egy észak-kaukázusi sírhelyen, Majkop település közelében, de a bikafigurákkal és csúcsokkal díszített csövekről azt gondolták, hogy jogarként vagy baldachint tartó rudakként használták. Az új kutatás viszont már azt állítja, hogy inkább sörivásra szolgáltak ezek az eszközök, és beépített szűrők gondoskodtak arról, hogy szennyeződések, gabonamaradványok ne kerüljenek az ivók szájába, írta a Phys.org.

Az, hogy egy nagy ibriket körbeülve sörözős partikat rendeztek az ókorban, már eddig ismert volt, de az azt igazoló tárgyi bizonyítékok jóval későbbiek, mint a majkopi lelet. Időszámításunk előtt a második és harmadik évezredben vált általánossá a szívószálas sörözés a Közel-Keleten.

„A fordulópontot az jelentette, amikor az egyik szívószál belső felületén lévő maradékban felfedezték az árpakeményítő szemcséket. Ez közvetlen tárgyi bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a Majkop-kurgánból származó csöveket ivásra használták” – mondta a kutatás vezetője, Viktor Trifonov, a szentpétervári Orosz Tudományos Akadémia Anyagi Kultúrtörténeti Intézetének munkatársa.

A nyolc sörszívószál mellett talált edény akkora volt, hogy mindenkire juthatott nyolc korsó sör. Ami azért még úgyis elég nagy mennyiség, hogy nem tudtak igazán erős sört főzni.

Trifonov szerint azért fontosak ezek a leletek, mert jobban megérthetik belőle a rituális lakomák és a hierarchikus társadalmak ivási kultúráját. A kutató úgy véli, hogy ezek a szokások elég népszerűek lehetettek ahhoz, hogy nagyobb régiók is átadják egymásnak is. Úgy véli, nem zárható ki, hogy a majkopi kultúra kapcsolatban állt Mezopotámiával és a Sumér Birodalommal.