1306-lábút találtak, ez az eddigi rekord

Bár a biológusok egy tényekre épülő tudomány képviselői, néha olyan kerekítésekre képesek, mint egy pályaudvarnál dekkoló taxis: például elnevezik barna százlábúnak azt az állatot, aminek csak 30 lába van, és pár száz lábbal már ezerlábúnak lehet lenni Brehmnél is. Most viszont amerikai és ausztrál kutatók megtalálták az első olyan állatot, ami nemcsak nevében menőzik a 10 harmadik hatványával, hanem tényleg van ezer darab lába – sőt még annál is több.

Az állatot leíró tanulmány még egész friss, csütörtökön jelent meg a Nature Scientific Reportsban, de valószínűleg nem lesz szükség komoly megerősítő kutatásokra, el lehet hinni egy tudósnak, hogy képes számolni az ezres számkörben. A publikáció főszereplője egy ízeltlábú, ami természetesen az ezerlábúak alosztályba tartozik, és az Eumillipes persephone nevet kapta az alvilág görög mondabeli úrnője, Perszephoné után (merthogy mindketten valahol az alagsorban laknak).

A kutatás vezetője, Paul Marek, a Virginia Tech entomológusa a LiveScience-nek mesélt az állatról. Az Eumillipes persephone nagyjából egy milliméter vastag, de szelvényekből álló teste százszor ilyen hosszú. Mélyen a föld alatt él, szemek nélküli, hegyes fején két csáp található, ezekkel próbál tájékozódni a földben, csőrszerű szájával pedig valószínűleg gombákat fogyaszt. Apró lábait nem könnyű megszámolni, mert az ezerlábú órarugóként hajlamos betekeredni. Marek és kollégái két hím és két nőstény egyedet vizsgáltak meg, a legrövidebb állat teste 198 szelvényből állt, és neki 778 lába volt. Az egyik nőstény viszont 330 szelvénnyel és 1306 lábbal kápráztatta el a kutatókat, abszolút kiérdemelve az ezerlábú nevet. Az 1306-lábú abszolút rekord az állatvilágban, az eddigi csúcstartó az llacme plenipes volt, aminek találtak egyszer egy 750 lábú példányát.

A fajon belül az a magyarázat a nagy számbeli eltérésekre, hogy az ezerlábúak ahogy idősödnek, újabb és újabb szelvényeket (és vele lábakat) növesztenek. Ez azt is jelenti, hogy a szelvények (és persze a lábak) számából nagyjából úgy lehet következtetni az állatok korára, mint az évgyűrűkből a fákéra. Marek úgy véli, az 1306 lábú egyed már nagyon öreg lehet, de az E. persephone valószínűleg egyébként is sokáig él, valahol 5 és 10 év között lehet a teljes élettartama (az ezerlábúak körében cirka 2 év az átlag).

Nem mindennapi az sem, ahogy a fajt felfedezték. Ausztrália nyugati részén több bányavállalat is készített mély furatokat nikkel és kobalt után kutatva. A kitermeléssel nem kecsegtető mintavételi helyeket általában befedik és sorsukra hagyják, de egy ilyen, akár száz méterre lenyúló lyuk kincsesbánya lehet egy olyan biológusnak, aki a föld mélyének élővilágát kutatja. Az ezerlábú egy ilyen furatból került elő, nagyjából 60 méteres mélységből. Marek szerint tovább kell kutatni, hogy milyen lények élnek odalent, mert nagyon keveset tudunk róluk, miközben valószínűleg nagy szerepük van a talaj tápanyagának körforgásában és akár bizonyos méreganyagokat is kiszűrhetnek a vízből.