A komodói varánuszt is a kihalás szélére sodorhatja a klímaváltozás
2021. szeptember 4. – 22:26
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listájának legújabb frissítése szerint a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés, illetve az emberi tevékenység miatt egyébként is szűkülő élettér miatt a kihalás szélére sodródott a legnagyobb ismert gyíkféle, a néhány indonéziai szigeten őshonos komodói varánusz. A szervezet beszámolója szerint a következő negyvenöt évben a tengerszint emelkedése az állatok élőhelyének harminc százalékát érintheti, ezért változtatták sebezhetőről veszélyeztetettre a besorolását – írja a The Guardian.
A döntést az IUCN jelenleg is zajló kongresszusán jelentettek be Marseille-ben azután, hogy egy friss, lektorált, a felmelegedés komodói varánuszokra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatás arra a következtetésre jutott, hogy azonnali intézkedésekre van szükség, ha nem akarjuk, hogy a kihalás fenyegesse az állatokat. A komodói varánuszokat a tengerszint emelkedése mellett ráadásul az is negatívan érinti, hogy az emberi tevékenység miatt egyre inkább széttöredezik az élőhelyük, ez pedig nemcsak genetikailag ártalmas számukra, hanem kitettebbé is teszi őket.
Az Indonézia délkeleti részén található Flores szigetén például több mint negyven százalékkal csökkent le az életterük 1970 és 2000 között az erdők folyamatos kivágása, valamint a szavannák lepusztulása és az itt jelentkező bozóttüzek miatt.
Az állatok tehát eleve egyre kisebb helyekre vannak beszorítva, ezt tetézheti még a tengerszint emelkedése is a következő évtizedekben.
A helyzetet az is nehezíti, hogy csak mostanában sikerült megállapítani, hogy egyáltalán merre élnek a komodói varánuszok. Noha az állatok akár három méteresre is megnőhetnek, nagyon nehéz megfigyelni őket, Flores szigetén csak tavaly sikerült megállapítani, hogy pontosan merre lehet megtalálni őket. A projektben részt vevő szakemberek most azt remélik, hogy az információ birtokában hatékonyabban tudnak majd dolgozni az állatok megmentéséért.
Nem ez volt egyébként az egyetlen változás a vörös listán, a cápák és a ráják esetében immár az összes faj 37 százaléka került a kihalás szélére a túlhalászás, az élőhelyük szűkülése illetve a klímaváltozás miatt. Néhány jó hír is érkezett, a hét kereskedelmi céllal halászott tonhalfaj közül négynél javuló tendenciákat lehet megfigyelni az elmúlt tíz évben bevezetett halászati kvótáknak köszönhetően.
Azt persze érdemes kiemelni, hogy ez az eredmény csalóka lehet, hiszen az IUCN besorolásai teljes fajokat vizsgálnak, így nem tudják figyelembe venni az egymástól genetikailag eltérő populációk közti különbségeket, pedig sok esetben ezek elég markánsak lehetnek. Az viszont a halak példájából egyértelműen látszik, hogy ha az érintettek egy adott problémára fókuszálnak és erőfeszítéseket tesznek annak megoldása érdekében, még a részvényesek ellenállásával együtt is el tudnak érni pozitív eredményeket.